Oroszlánmonopoly

Chelsea elleni találkozónkra hangolódva, félig mémes, félig fotelszakmázós poszttal érkezem. Nem kell túl komolyan venni, nem azért gyűltünk ma össze, hogy sok újdonságról beszéljek

A két csapat között húzódó viszonyt nem nagyon kell bemutatni, úgyhogy inkább a személyes érzéseimet írnám. Bármilyen meglepő, eleinte tudtam szimpatizálni velük, nem vetemednék adni, hogy szurkoltam nekik. Inkább volt egy ilyen szimpátia Drogba, Eto’o és nagyobb egyéniségek felé. Aztán az egyetlen szimpi játékos Hazard lett, de a felé irányított szimpátiámat is felülírták az Aszpikiuléta, Diego Costa stb. féle, titokban Atletico Madridba törtető játékosok.  Olyan edzőkről, mint Conte, vagy José atya már nem is beszélve.

Nagyjából a post-Abramovic érától kezdve egy egészen új vízióval lett megáldva ez a csapat, emiatt nehezen is kezdtek el építkezni. Nem volt túl sok pénz a kasszában, jöttek mentek az edzők is, mert az elmúlt időszakban az első évben olyan 560 millió tiszta költség (kiadások-bevételek összege) jutott a keretre, és akkor a 7, 8, 10 éves szerződésekről még nem is beszéltünk (transfermarkton ez nem része a kiadásszámításoknak). Ebből meg hát csapatot építeni nem lehet. Nekünk is kellett egy évben Van Dijk és Allison, szóval mit reklamálunk. FFP? hagyjad már, 115 vádpont átnézéséhez is kell 2-3 év, mert nincs arra szabály, hogy mennyi ügyvéd, milyen profi szinten tüntethet el ennyi vádpontot. A vége még az is lehet, hogy az Evertontól levonnak 20 pontot és mindenki tartozik a Citynek 50 millióval. Visszatérve az Oroszlánmonopoly projektre:

A terv pikantériája, hogy egészen 2 évig nem működött. Nyoma se volt a játéknak, egy víziónak, kockával játszották a focit és 12.helyen pörögtek, eddigre 3 edzőt is kibasztak. Tavaly 6.helyen zártak, ami azért nem rossz, de az elvárt jó az valahogy nem ilyen. Valamiért első körben nem az volt a terv, hogy értelmezhető, kész játékosokat vegyenek, pedig pénz volt rá dögivel. Inkább legyen a csapat középszer, tele potenciállal, jó lesz ez majd hosszútávra. Nézd meg jól ezt a 2022/23-as ablakot:

Nemcsak vizuálisan, szakmai szempontból is igen homályos

 Gyönyörűen mintázza, miért ne bízd a Fifa karriermód alapjaira a csapatépítést. De legalább rávilágítanak két igen jelentős szakmai téveszmére: Az egyik, hogy a játékospotenciál régóta felül van értékelve. Ennek a csapatnak a fele már elmegy, a másikat jövőre terveznék végre eladni, nagyjából Madueke és Enzo a két játékos, aki bejátszotta magát a kezdőbe innen is. A többiek meg mire állnának a PL rejtelmeire, már rég valamelyik Milanói csapatban fognak játszani. A jobbak a jelenlegi Interben, a futottak még a jelenlegi AC Milanban. Másik tényező igazából az eddig elmondottak ellenpólusa, amíg a Chelsea féle csapatok játékospotenciált vesznek drágán, az igazán sikeres csapatok már kész játékosokkal töltik fel a keretet. Real Madrid, Bayern, Arsenal, Liverpool is jó példa. Oké, minden csapatban vannak Fodenek, Trent Alexander Arnoldok, azért a sikeres csapatok súlyozott átlaga mégis 26-27 év. Nem bonyolult képlet, a kész játékosok, legyenek kevésbé nagy potenciállal megáldva, már megálltak a növésben, így nem sérülésveszélyesek, több kész tapasztalattal rendelkeznek, tudják, hogy fussák meg, passzolják ki az ellent. 26-29 év között állnak készen legjobban a játékra.

Ezt be se kell mutatnom annyira, elég visszaidézni 4-5 ex és jelenlegi Liverpool játékost: Roberto Firmino, Sadió Mané, Mohamed Salah, Giorgino Wijnaldum és Virgil Van Dijk. Mind 25+ játékosként jöttek ide. Emellett az se véletlen, hogy jelenleg Diaz hozza a legjobb statokat a csapatban a maga 27 évével. Komoly megfejtés, köszönöm a figyelmet, iratkozz fel youtube csatornámra, ne felejtsd el megnyomni a csengőt. Ezt a témát lezárnám a Real behariban, az ő átigazolási projektjük jelenleg a legizgalmasabb és a legundorítóbb egyszerre, Perez. Most hadd törjek pálcát a Chelsean még egy kicsit.

Íme a nyers számok: -562 millió euró a végső összegzés a mértékadó transfermarkt szerint egész 2022/23-as idényben. Arról nem is beszélve, hogy ezt az előző idényben tovább emelték egy -186 milliós éves ablakkal, majd ezt követte idén egy 60 milliós mínusz. Ebből eddig egy 12. hely és egy 6. hely jött össze, most úgy kezd stabilizálódni valami. Már önmagában is komikus, mennyire nem tudtak mostanáig csapatot építeni,  erre még jönnek olyan sajtóhírek, hogy Mr. Toad Boehly saját hoteleit adta el a leányvállalatinak, így megkerülve az FFP szabályokat. 8D sakk. (Elnézést azoknak a kommentelőknek, akik ezt továbbra is félreértik, nem tudok mit csinálni veletek)

Szegény Varangy a kis csemetéje

És ennek az egész zavarodottságnak, ami a Chelsea háza táján van, most kezdünk a tetőpontjára érni. Todd Boehly és a Clearlake cégcsoport háborúzni kezdtek, hogy kik diktáljanak a továbbiakban. Vagyis kidobtak az ablakon majdnem 1 milliárdot egy amúgy mostmár top4es keretre (papíron), amiből végül vagy a fő tulajdonosi kör (61,25%-os többséggel), vagy maga a chairman ki fog táncolni. Zseniális. Mémek mémje ez a csapat, ilyen háttérben húzódó problémákat nehéz lesz csak úgy kívül tartani, ezeknek hamarosan a pályán belül is ki kéne ütközniük. Mint nálunk 2022-23-ban, az se volt könnyű. További infó a Guardian, és egyéb hírportálokon.

Pályán belül mostanra ráléptek az Artetai útra, Enzo Mariska volt Manchester City másodedző, Leicester City edző, mindkét csapatban egész jól végezte a munkáját, Leicesterrel megnyerte az angol másodosztályt. A Chelseaben eddig egész jól kezdett, top4, erős támadó és középpályás mutatókkal bír. Kikapott a City ellen, leikszelt a Crystal Palaceal, ami nekünk se lett volna olyan nehéz. Szintén ikszelt a Nottingham ellen, aminek meg mi nagyon tudtunk volna örülni… És az egyéni teljesítményekben is az következik, hogy ez sajnos már nem a banter, mém Chelsea. Megérkezett a Pl-be Madueke és Nickolas Jackson 4-4 góllal (utóbbi 3 assziszttal). Caicedoról csak kiderült, hogy nem véletlenül izgatta ennyire a kedélyeket.

 Eléggé top performansz eddig

Nehéz belőni őket idén, a minimum top4 elvárható lenne, ha a ráfordított pénzt, a középpályát és a támadósort nézzük.  A City meccs mondjuk elég gyengusz volt. Mármint, 2-1 lett a végeredmény, első meccs, meg kutyafasza, de nem éreztem azt, hogy itt most aggódnia kell bárkinek is citys térfélen, főleg nem Haalandnak Cucurellatól.

Én azt mondom, volt már Postecougli is bajnokaspiráns a Tottenhammel, úgyhogy kivárok még az értékeléssel. Eddig ez sokkal tűrhetőbb kezdet, a játék képe rendben van. És ha már jó kezdetek, folytassuk a Liverpoolal, hamár egy ilyen blogon vagyunk.

Szakmai ártalmam, hogy rólunk kevesebbet tudok írni még egy beharang során. Egyrészt most nincs nagyon miről írni, mert szárnyalt eddig a csapat, némi intő jelekkel. A játék képéről annyit elmondhatok, hogy hiányzik nekem az a kezdeti filozófia, ami a csapatjátékot jellemezte. Az elmúlt pár meccsen azért úgy a túlélésre gyúrtunk. Igaz, az legalább szuperált, de eddig csak az első három meccsen láttam fullos passzjátékokat. Szívesen látnék többet abból, ami akkor még ment.

A játék sikerességéről és az elvárásokról meg korán van még. Az eddigi meccsekből sokat okulni nem lehet, kéne még olyan 30 forduló, hogy igazán ki merjük jelenteni, hogy bajnokok vagyunk, vagy a City mögötti előkelő top4 valamelyike. Vagy valami középszer, ami jó szelet fogott az elején. Jelenleg csak bevizionálni lehet bármelyik szcenáriót, ki mit szeretne látni az eddigiekből. Most válik majd el a szar a víztől, olyan darálóba kerülünk, amit még Jürgen alatt is necces lehetne épp bőrrel megúszni.

Amit jelenleg lehet tudni, azt már tudjátok. Általában rosszak vagyunk válogatott szünet után, ami valamelyest érthető, de megint egy olyan dolog, amiről az átlag alatti Pool szurkolók telesírhatják a párnájukat. Értem miért teszik, ezt nem jelenti azt, hogy kenyerem a rinyálás. Ennél már csak egy fokkal korrektebb a 13:30-as idősávon vergődés. Ott legalább ténykérdés, hogy mi kapjuk a legtöbbet és igazán nem tehetünk róla, se nagyon ellene. De mégis olyan érzése van az embernek, mintha nem adódna az az opció, hogy neadjisten ne játsszunk úgy, mint hasmenéses, lázas sündisznók.

Némi öröm az ürömben, hogy ez most egy jobb Chelsea, a szarabbik verzió ellen valamiért nem adta ki. Ezek ellen szeretnénk valszeg játszani is. A felsorolt tényezők alapján én itt és most boldolok egy X-et, ahol remélem nem lesz igazam és a második félidőre tükörsimán nyerünk 3-1-re, egy mesterhármassal tulajdonképpen bárkitől Kellehert leszámítva. Elő a tökökkel, elvégre október közepe van.

Meccs 17:30-kor, vasárnap, hogy milyen lesz, arról ismét én értekezem. Pusszantás nektek.