Körkérdés – Michael Edwards

Még nem tudni mi lesz a Michael Edwards szituáció kifutása. Találgatni azonban mindig jó. Főleg válogatott szünetek alkalmával.

guthmate: A magam részéről nagyon nem örülök ennek az egésznek. Ha Edwards nem marad az nekem nagyon rossz irányt jelent. Három rövid érv, miért gondolom hibának nem hosszabítani Edwardssal.

1.: Miért kellett felépíteni Edwadrsot a szuper geek átigazolási mágusnak, ha könnyen pótolható? Amennyiben nem könnyen pótolható akkor hogyan engedhatjük meg magunknak az elengedését.Miután felépítettük mint transzfergurut? Vagy így vagy úgy de komoly kommunikációs hiba.

2.: Az edző sport igazgató duóból. Elméletileg az edző az aki jön megy és a hosszú távot az állandóságot a sport igazgató biztosítja. Értem nálunk Kloppal hosszú távú ember van így eleve borul a logika. Ettől még megválni a sportigazgatótól aki később lett kinevezve, mint az edző hamarabb, mint az edző megy. Teljes kifordítottság.

3.: Edwardssal nem hosszabítás ráerősít a fő félelmemre, hogy 2024-ben ott fogunk állni kiöregedett kerettel, nem elég pénzzel a megújuláshoz egy új edzővel. Egy kellemetlen és lehetetlen szituációban. Még egy hatalmi játszma képe is felmerül bennem, amiben Edwards alul maradt. Klopp még kisajtol, amit ebből a garniturából tud. Majd jön az özönvíz. (Az, hogy kvázi mindenkivel hosszabítottunk a nyáron nem segít ezen a félelmen)

Ddodi

Ilyen a foci. Emberek jönnek, emberek mennek. Szerintem ezen alapvetően nem kell meglepődni, eddig is voltak cserék a csapat mögötti stábban, ezután is lesznek. Hogy ez most miért fáj(?) nekünk ennyire? Mert ő a transzferguru. De ő a (nagybetűs) transzferguru?

Edwards regnálása és hatékony működése egészen új fénybe tudta helyezni a Liverpoolt a piacon az utóbbi években, számos olyan igazolás fűződik a „nevéhez”, akik nélkül valószínűleg nem tartanánk ott, ahol. És ez ennyire csak rajta múlott? Nem tudjuk. Azaz azt tudjuk, hogy ő az ”agy”, a működés központi figurája. Ez kb olyan, mintha a csapatból kiesne a védelem tengelye, VVD. Oh wait. Túléltük azt is. Ahogy VVD mellett ott vannak a társak, úgy a moneyball.exe belépőkódja sem csak Edwardsnak van meg.

Én azt gondolom, hogy bár kétségkívül jelentős veszteség lesz Edwards elvesztése, – ha egyáltalán elmegy, hiszen van még egy év megegyezni vele – de ezt is túl fogja élni a Liverpool. A rendszer nem változik, a mögöttes ”szoftver” nem változik, maximum a felhasználó. Oké, azért ez tényleg olyan, mintha VVD esne ki a védelemből, de ez is csak egy feladat, amit meg kell oldani. Ott is vannak még páran a védelemben, ahogy Edwards sem egyedül csinált mindent.

Összességében én tehát azt gondolom, hogy bár jelentős veszteség lenne, ha elmenne, de nem túlélhetetlen. Van 1 évünk arra, hogy beépítsük az utódot, gyakorlatilag ez sokkal kedvezőbb helyzet, mint pöcsford mészárlása, ott azonnal reagálni kellett a helyzetre. Szóval van 1 év arra, hogy az új fiú beszokjon, sőt, lesz egy téli kamuátigazolási szezonja Edwards mellett/alatt/felett, hogy megnézze, hogy csinálta a mester – akár már a nyári átigazolási szezont is előkészíthetik együtt.

Lehetnek ennek negatív hatásai ránk a piacon? Persze! Edwards egy zseni, VVD is az a posztján. Mégis túléltük a hiányát, sőt, év végére egészen rendezett lett a rendszer. Szóval esélyes, hogy ennek lesznek döccenői, de a Liverpool az idei meglehetősen szegényes nyári ablak után jövőre bankot kell robbantson (vagy nem), akár Edwards, akár más vezetésével. Úgy gondolom azonban, hogy ha lesz is ennek negatív hatása, azt csak az azutáni szezonban fogjuk megérezni, hiszen az átigazolási szokásainkat alapul véve, a jövő évi igazolások tárgyalásai már simán lehet, hogy most is folynak, amikben Edwards még bőven részt vesz. Majd jön más, addig meg tanulni-tanulni-tanulni a mestertől. End of story.

Sok sikert neki, ha lelép!

ClayMatthews52

Halottvonal napon robbant (?) a hír, hogy a furcsa mosolyú átigazolási zsenink esetleg nem hosszabbítaná meg a szerződését. Azóta ezt meg is erősítették, cáfolták is a jól informált belsősök, szóval talán majd nyáron kiderül mi a helyzi ezzel.

Kicsit kontextusba helyezném az érzéseimet ezzel kapcsolatban. Talán nyilvánvaló, hogy NFL-ben a Packersnek szurkolok, a mi klubunk pedig sok tekintetben hasonlatos egy amerikai franchise-hoz. Edwards feleltethető meg az ottani GM-eknek, akik a konkrét sportdolgokkal kapcsolatban mindent intéznek. A Liverpool mostani „moneyball” felfogását sok tekintetben megfeleltethetőnek találom a Packers immáron vagy 15-20 éve tartó „draft and develop” módszerével. Mind a két rendszer nagyban hagyatkozik a meglévő játékosok házon belüli fejlesztésére, amelyhez „kívülről” (igazolás/csere, ill. szabadügynökök útján) csak akkor érkeznek újak, ha nagyon muszáj, ha valami pluszt adnak (persze most tekintsünk el az olyan rendszerszintű eltérésektől, mint hogy az NFL-ben hogyan kell feltölteni az 53-as keretet).

A Packersnél ennek a módszernek a már-már teljesen végleges képviselője volt a GM Ted Thompson, aki sokszor az őrületbe kergette a szurkolókat azzal, hogy csak nagyon ritkán, legvégső esetben igazolt „nagy nevet”, annyira ragaszkodott a saját elképzeléseihez. Minden idők egyik legjobb irányítója volt a kezében, és folyamatosan hozzá kereste a kiegészítőket, de sosem rúgta fel a saját módszerét, ennek eredménye (csak) egy Super Bowl-győzelem, plusz a reménykedés minden évben, hogy talán idén pörög ki a cseresznye megint. A hátulütője ugyanez lehet, hogy minden évben hiányzik egyetlen láncszem.

Ted Thompsont Brian Gutekunst követi GM-ként, a filozófiát nagyrészt megtartva, kisebb módosításokkal, ám ugyanúgy ragaszkodik a saját elveihez. Az eredmény nagyjából ugyanaz. Minden évben érezzük a végső győzelem szagát, nagyon közel a cél, de eddig nem sikerült újra elérni. Mégis, (végletesen nézve) a két lehetőség közül (értsd: egyszer felteszünk mindent egy lapra, utánam a vízözön címszóval vagy pedig minden évben ott vagyunk a tűzközelben, és valamikor csak beesik a siker) számomra az utóbb említett a szimpatikusabb, hiszen szurkolóként mindig jobb a remény, mint a teljes nihil.

Visszakanyarodva a messzi Nyugatról: Edwards sem egyedül dolgozik. Van neki is jobbkeze (ti. az átigazolásokkal, klubfilozófiával kapcsolatosan), akit ki lehet nevezni utódként úgy, hogy ne érzékeljük a változást majd. Egy ilyen jól működő gépezetet nem lehet egy személyben futtatni, így a rendszer Edwards távozása után is működni fog. Ahogyan a pályán is az annyira fontos egyes kiegészítőkből áll össze Jürgen Norbert csapata, úgy az irodában a számítógép előtt is hasonlóképpen zajlik a folyamat. Ebben van a Liverpool „moneyball”, „többet ésszel, mint erővel/pénzzel” politikájának a titka, hogy megpróbáljuk a gépezetet a megfelelő kiegészítőkkel látszólag önjáróvá tenni, ahol nem egy emberen áll vagy bukik az egész.

Legfőképpen emiatt, az elmúlt évek Aaron Rodgers-mizériáján megedződött lelkem nem aggódik annyira az Edwards-helyzeten.

TT

Köszönöm, hogy megkaptam a lehetőséget, hogy válaszoljak egy olyan kérdésre, ami tökéletes lehetőséget teremt arra, hogy egy lépéssel hátrább állva vessünk egy pillantást a klubra és a futball természetére.

Rögtön az elején ledobom a taktikai atomot: semmi nem fog történni az égvilágon. Semmi olyan, amit ne lehetett volna előre látni, és semmi olyan, amitől félni kellene. A helyzet az, hogy ez a projekt kezd kifutni, és annak az egyik indikátora – vagy katalizátora, ezt mindenki eldöntheti maga -, hogy a projekt kulcsszereplői közül egyik-másik távozik. (Ahogy Klopp is fog 3 év múlva, mert egy fényesre suvickolt tízforintost rá merek tenni, hogy sehogy nem lehet majd rábírni egy újabb hosszabbításra.) Michael Edwards lehúzott a klubnál 5-6 évet (bocs, lusta vagyok kiguglizni, mikor érkezett), és azalatt elért mindent, amit az ő pozíciójában el lehet. Potenciális világklasszisokat szemelt ki, akik aztán tényleg azok is lettek. Ráadásul olcsó pénzért. Hogy mást ne mondjunk, háromszor is igazolt a helyi enbékettőből jóárasított nyerőembert. Az ő közreműködésével tényleg korszakos csapat épült. Nem csak olyan „ebből lehetett volna valami”, mint Torres vagy Suarez közreműködésével, most szegény gondnoknak elő kellett keresnie az évek óta nem használt vitrinkulcsot. Közben a fiatal játékosok beértek. Aztán nem csak beértek, hanem a javarészük most kerül hamarosan leszállóágba. Eljött az a pillanat, hogy a keretben nagytakarítást kell tartani. Csakhogy egyrészt Henryék elégettek minden pénzt, ez látszott az elmúlt 2 év átigazolási időszakain, másrészt egy vetés után 3-4 évvel jöhet az aratás – ha minden jól ment. És itt jön be az, hogy Edwards ezt nem biztos, hogy még egyszer végig akarja csinálni. Nem ismerjük a motivációit; lehet, hogy újra egy ilyen grandiózus építkezést akar végigcsinálni, csak máshol. Mert mondjuk ebben kiégett, és új kihívásra vágyik. Vagy lehet, hogy költözni akar, lehet, hogy több pénzt akar, vagy feloldhatatlan konfliktusa van valakivel. Kérőkkel gondolom már most tele a padlás, ráadásul ezért a munkáért meg nincs az a pénz, amit a PSG, a City vagy a MU ki ne fizetne neki. Mindegyik indok érthető, elfogadható és nincs beleszólásunk.

Hogy milyen hatással van ez a Liverpoolra? Nem lehet megjósolni. Ha jön helyette valaki, aki tud új trükköket előhúzni a kalapból akkor is, ha állandósul ez a (nem)költekezési szint az átigazolásoknál, megint szerezhet a klub némi előnyt. Egyébként meg nem történik semmi tragédia, legfeljebb némi visszaesés, ami a projekt-életciklus végére várható. Az FSG kiváló referenciákkal rendelkezik, ami a jól meghozott személyi döntéseket illeti, amire pont Edwards az egyik legjobb példa, szóval nincs miért aggódni. Meg fogják oldani ezt is.

A dolog legérdekesebb része az érzelmi vetület, mert hát az a futball legérdekesebb része. Némileg csodálkoztam, hogy egy ilyen statbúvár szürke egér lehetséges távozásakor ilyen is felmerülhet, de rájöttem, hogy ezzel a Fonaton egyedül vagyok. Figyelem, erősen személyes jellegű rész következik, aki nem kíváncsi a nyivákolásra, lapozzon a következő előadóra. Szóval az elmúlt években eltávolodtam a futballtól. Egyrészt olyan irányt vett az életem, hogy sokkal fontosabb dolgok igényelnek sokkal több időt a nap rendelkezésre álló 24 órájából, másrészt a profi futball elvégezte a munkát, és sikeresen megutáltatta magát velem. Ennek megvan az a tagadhatatlan előnye, hogy távolabbról és tiszta fejjel tudom elemezni a dolgokat – már amit szeretnék még elemezni belőle. Mélyen a lelkembe néztem, és azt láttam, hogy Edwards távozásának a híre semennyire nem érint meg. A személye nyilvánvalóan teljesen érdektelen, de akkor sem zuhannék meg, ha a klub bármelyik játékosa, vagy akár Klopp mondaná azt, hogy viszlát. Egyrészt azért, mert az a dolgok rendje, hogy a játékosok előbb-utóbb távoznak, visszavonulnak, új kihívásokat keresnek. Másrészt azért, mert a futballélet mindennapos kihívása a távozók pótlása. És a körforgásnak része a csúcsok közötti hullámvölgy. És ez jó, ennek örülni kell. Aki ezt elfogadja, az látja, hogy egy rossz játékos, rossz edző vagy rossz klubvezetés hatása is csak időszakos. Drukkolni kell, hogy a Liverpool mihamarabb megtalálja a megfelelő pótlást, aki le tudja vezényelni a Klopp utáni átalakítást is majd. Ennél többet nem tudok tenni a dolog érdekében. A klub jövőjével kapcsolatos görcsölést meghagyom másnak, abba nem vagyok hajlandó belemenni még egyszer.