Treffordi purgatórium
Mikor túl sokat fifázol (fifáztál 10 éve), és már a világklasszis szinten is 5-0-ákkal hozod a meccseket a harmadosztály tavalyi kiesőjével a BL-ben. Nos akkor. Akkor beállítod sérültre a komplett védelmedet, leszimulálsz 20 meccset, hogy direkt kieső teljesítménnyel ess vissza a középmezőny mocsarába. Hogy aztán 4 meccsel a vége előtt elkezdj játszani. Klopp Liverpoolja is hozza a modernkori Liverpoolt: izgulunk. Még ha a mocsár közepéről akarunk is kikapaszkodni egy glóriás mennyegző év után, akkor is ugyanaz a bizsergető érzés: izgalom.
A United elleni meccs előbb s utóbb mindenről is akart szólni, csak a meccsről nem. Glázer Feri takarodj, setét buszban nem lehet liverpooli focista, a világ összes mu birkáját bíróját rászabadították szegény Poolra. Satöbbi. Aztán valahogy mégis lett egy meccs, amiről beszélni kell. Kéne, de hát nyilván Manci bácsi duzzogására jobban lehet nyálat veretni, minthogy 4-2.
Futball. Vagyis katolicizmus. Merthogy 90 olyan fröcsögtetően, bocsánat, áldottan szép, jó percet láttunk, hogy az csak helyenként fájt, máshol meg miatyánk. Bemutatta a 2020/21-es Liverpool az egész ezévi kollekcióját, mintegy végigjárva saját purgatóriumát.
Első félidő első fele: Csempionsipszintű védelemmel rendelkező szegény ember Liverpoolja
Senki mást nem várt, mint ami jött. A letaglózó az volt inkább sérült lelkünknek – persze azon kívül, hogy szerencsétlen első számú CB-nkké előlépett 8.-unk, Pihilips, gyönyörű öngólt veretett -, hogy látod a MU játékosok arcán azt a könnyed magabiztosságot, ami 2 évtizedig a halálba kergetett. És amivel most sima ezüstök lesznek meg amivel tán még EL-t is nyernek. Egy ilyen gárdának nyilván bemegy az 1-0, az idei Poolnak meg nyilván bemegy a 0-1. 20 percig nem láttünk kapura, minden VARos szitu ellenünk. Legyen már vége ennek a szezonnak…
Első félidő második fele: Isten tudja honnan előszedett liverpooli gólok, támadások, brazil cigánygyerek
A világ legszimpatikusabb emberei azok, akik tudtukon belül lógnak ki lefelé tudásban szakmájuk átlagától, és mégis nagyobb energiákat, „szívet” tesznek bele a munkába, mint a másik 99%. Philips, öcsém, az olyan dugó volt Zsóti bokájára, hogy megmámorodtam a misebortól. Dicsérlek! Aztán meg jött a Cirmi dugesz, úgy, hogy a MU pedig szétpresszingelte szerencsétlen 36. CB-opciónkat hátul. De végre a középpálya beletette azt a munkát, amit oly rég várunk.
Második félidő első fele: Prime Liverpool, bajnoki presszinggel
Úgy jöttünk ki, mint Míves Pista elhálni a nászéccakát. Fölhúzva fület, farkat, lepresszingelve a vérbe a kicsit is megingó, a tét nélküliség illatától megbóduló mencs esztert. Ah.
Második félidő második fele: Sörmeccsen napszúrást kapott, fél éve kómában fekvő focicsapat
Aztán persze robogunk tovább: 3-1-nél jönnek a kihagyott ziccerek, csakhogy nehogymárhogy egyszerű, unalmas, izgalom nélküli maradjon. Ez az a dekoncentráltság, amit a túl sok fifától érzel. És elkezded elbaszni egy idényen át az összes lezárandó momentumodat. Zsóti kapufa, stb. Vérnyomás felfelé, purgatórium kapu újra záródni látszódik. 3-2.
Végjáték: Trent Alexander Arnold, az isten
Mármint amúgy Salah lett megint meg.. szarkofázva, koronázva, mumi… mi a faszt csinálnak az egyiptomi király fejére? Szóval kontrából beverte. Érted, gólba bele, sikerült lőnie. Bal oldali csokikám, így. Mondjuk ez a serdülőbbik Henderson szegény megye 2-es helyezkedéssel segítette ezt elő, ettől még szép volt az egyik legnagyobbá emelkedő liverpooli csatártól. De akkor még egyszer megaztmondom: TAA lett a csk. Öröm. Függöny. 3 pont.
Hogy ez a purgatórium megtisztulá-e az csapatot még most, erre a 3 döntőre? Frankó kérdés, ezzel kéne menni a lottózóba mise után. Én még mindig hihetetlennek látom, hogy ez a Pool behúzza azt a 3 meccset is. Értem, mind kiesett/betagozódott, de azért mi idén bárki ellen kapunk ki/ixelünk le könnyű, beletörődő szívvel, meg ezeknek az albioniaknak azért jönnek vissza a szurkolóik a stádiumokba. Vagy akkor legalább nekiállnak focizni és pont ezért mi sem satnyulunk idegenbeli iksszé? Fene tudja. Én szurkolok. Hiszek. Miegymás.