Életjáték

Covid-19. Élet, halál, játék. Egy komoly pofoncsapásba szaladt bele a világ, nehéz eldönteni, hogy most ma még épp a csattanás érzése, talán hangja az ami még remeg, esetleg már a fejünk szalad oldalra, vagy netalán már a szaladó ideg célbaérkezése bizsergeti gyermeki síróközpontunkat. Szünetel a játék, mégis játékosan fedezünk fel e-lehetőségeket; szomorú a sok haláleset, mégis keressük az életvidámságot. Furcs egy easter egg ez. Sírva vigad a magyar és sírva vigad a Pool-szurker.

Örömmel értesültünk róla, hogy Kenny elhagyhatta a kórházat a minap. Egy másik, erősen, bár máshogy liverpooli kötődésű – a maga nemében – híresség sajnos már nem láthatja meg a vírus utáni időszakot. Elhunyt ugyanis John Conway, aki a híres liverpooli matematikusok közül leginkább a szürreális számok ötletéről illetve az Életjátékról lett híres. Utóbbi valahol tragikomikus a mostani történések rezgésén: ennek a szokásosan egyszerű, de kegyetlen komplex irányokat nyitó matek probléma szabálya a következő: A négyzetrácsos hálón (világunk) minden rácsban vagy van valaki, vagy nincs. Akinek – a lehetséges 8 közül – legalább 4 szomszédja van, az a következő körre meghal. Akinek csak 0 vagy 1, az szintén – az izoláció miatt. Social distancing, hah? A többiek életben maradnak, és ahol pontosan 3 szomszéd volt, ott új élet sarjad.

Az ilyen gyerekeskedésnek tűnő matematikai problémákból szoktak aztán elég komoly sejtések, majd tételek, majd bizonyítások, majd algoritmusok és gyakorlati módszertanok és végül alkalmazások sarjadni. Tudtommal az Életjáték még inkább csak tétel-bizonyítások szakaszban tart – évtizedek után -, talán ez ad egy jó sejtést, hogy a kb. 100 éve sarjadt valószínűségszámítás és statisztika alapgondolatisága milyen bonyolult utakon érhetett el oda, hogy beárazzuk a klubértékelésnek megfelelően Timo Wernert és társait, vagy hogy okosságokat alkossunk az xG-vel.

Ezt a mostani kilengést, bezuhanást, bizonytalan szünetet persze egyik eddigi módszertan sem foglalta magában. Biztos ez? Nem, biztos, hogy nem igaz ez. A makrogazdasági modellek mind-mind építenek zuhanásokra. A pénzügyi értékelések is bizonytalan faktorok határértékeléséről szólnak. A statisztikai elmélet pedig ezekkel a bizonytalan kilengésekkel számol, amikor statisztikai zajról és annak kezelhetőségéről beszélünk.
Van élet, lesz még játék.