Néhány gondolat Naby Keita kapcsán

Naby Keita nagy reményekkel és még nagyobb elvárásokkal érkezett tavaly nyáron az egy évvel korábbi megvétele és kölcsönbeadása után. Európa, avagy a világ foci egyik legérdekfeszítőbb tehetségeként. A mai posztban az első szezonját nézzük meg a tovább után elsősorban statisztikai szemmel.

Jürgen Klopp és csapata Edwardssal karöltve magasan a norma felett teljesít beválást tekintve az elmúlt években az átigazolási piacon. Komoly mellé nyúlásuk nem volt a leigazolt játékosok között. Persze Grujic nem igen jött be, de ő fiatalon jött olcsóért és jó eséllyel sikerül idén nyáron annyiért eladni, hogy ne gondoljuk, hogy bust volt az igazolás. Caulker sem egy siker történet, de a fél éves kölcsön, ahol a középső védő percemberes csere erőcsatárként funkcionált megint nem tekinthető komoly mellé nyúlásnak. Karius nagyon megosztó, szerintem kifejezetten jól védett a BL döntőt leszámítva, persze nem Alissoni szinten, de alapjában jól védett. Az 5 milliós árát figyelembe véve nem volt egy olyan igazolás, amit így utólag nagyon bánnék. Klavan olcsóért jött jó 4. Számú CB volt és még némi pénz is jött be érte. Solanke pénzügyileg megérte. A lényeg az, hogy a nagy igazolások nagyjából egyből hozzátettek a csapathoz és gyakorlatilag mind beváltak Mané, Wijnaldum, Salah, VvD, Alisson. Ox is a sérülését leszámítva kifejezetten jó volt. Lassabb beépüléssel, de Fabinho is a csapatunk erőssége. A kisebb igazolások is ülnek Robertson hatalmas fogás, de Matip, Shaqiri is hozzáteszi a magáét a közöshöz. Nem véletlen, hogy csapatunk egymás után a második BL döntőét játssza és a bajnokságban rekord pontszámot ért el másodikként. Aprólékos, lassú sikeres építkezés eredményét láthatjuk, amihez persze a meglévő játékosok fejlesztése is hozzátette a magáét. Ebben az idilli képben Keita egy kicsit kilóg a sorból ő Oxxal ha sérülés miatti nem játszását figyelembe vesszük az, akinél egyből egyértelműen nem látszik, hogy mire is fizettük ki a nagy pénzt. Mondjuk esetében pontosabb azt mondani, hogy nem annyira egyértelműen nőtt fel az egyébként egy éves késleltetett leigazolása miatti óriási elvárásokhoz. Ennyit szerintem lehet is mondani, de szerintem hatalmas tévedés 1 sérülésekkel tűzdelt szezon után bukásnak tartani.

Azt gondolom, hogy előzetesen három tényező miatt vártuk és gondoltuk, hogy instant erősítés lesz potenciális világklasszis. A csávó egyszerre hozott három a középpályások esetében fontos mutatóban kiemelkedő szintet, ami nagyon is egyedivé tette őt. Igazi statisztikai mintagyerekké avagy álom igazolássá. Egyszerre volt kiemelkedő védekezésben, támadásban/kreativitásban és gólhozzájárulásban. A legjobb közpályások esetében is maximum kettő szokott kiemelkedő lenni nem mind három. Nem csoda, hogy hatalmas elvárásaink voltak, így nekem is vele szemben. Egyetlen fenntartásom volt vele, szemben, hogy sose töltött még a pályán annyi játékidőt, mint nálunk várható. Nézzük, hát hogyan is szerepelt első szezonjában.

Kezdeném a magyarázósabb résszel a gólhozzájárulással. Az kristály tisztán látszik, hogy gólok és gólpasszok tekintetében a leggyengébb szezonját hozza per90 alapon is. A korábbi félelem a tartóssága kapcsán a 20 meccsnyi játékidővel a sérülései miatt is megalapozottnak tűnik. Azonban mélyebbre nézve két dolgot érdemes észrevenni. Keita az understat xG adatai alapján az elmúlt 3 szezonban per90 alapon ugyan azt az xG számot hozza. Egészen pontosan 0,18; 0,15 és idén 0,16 xG per90. Az idei elmaradó góljainak oka, hogy eddigi szezonjaiban mindig nem is kevéssel túllőtte az xG adatait gólok tekintetében 3,19 és 2,68 góllal többet szerzett, mint kellett volna, míg idén 0,55 góllal elmaradt a modell által elvárt szinttől. Ez benne van, a legjobbakkal is megesik, hogy kevésbé jönnek a gólok, mint az xG. Azaz ez jövőre és vagy a következő években fordulhat.

Az xA megint nem egy stabil mutató, de ott is azt láthatjuk, hogy korábban több gólpassza lett Lipcsében, mint kellett volna, míg idén elmaradt tőle. Ez ellent mond annak a logikának, hogy a Liverpoolban jobb befejezők vannak, mint a Lipcsében. Az is látszik viszont, hogy per90 alapon sokkal kevesebb az xA mutatója, mint Lipcsében.

Ezzel át is eveznék a másik érvre. A Liverpool az elmúlt másfél, de tekinthetjük 6 szezonnak is a mai fab3 összeállásával és TAA illetve Robertson előretörésével egy olyan rendszert épített ki, hogy a gólokat elsősorban a fab3 avagy a támadók szerzik, míg a kreatívkodáson, gólpasszokon, avagy a támadásokon a fab3 tagjai, avagy a támadó trió és a két szélső védő osztozik. Nem véletlen, hogy TAA és Robertson gólpasszrekordokat döntöget, míg a középpályások ebben nem igen vesznek részt. Szerintem bárki vissza tud emlékezni arra, hogy az esetek jelentős részében a 4-3-3-as szisztémánkban az éppen játszó 8-as legyen az Milner, Wijnaldum, Henderson vagy Keita Robertson vagy TAA és vagy Robertson és TAA mögé húzódik támadáskor és a feladata a védelmi struktúra stabilitása és ennek köszönhetően a 8asok gyakorlatilag VvD és társa vonalában fullback poszton biztosítanak. Mikor sokszor ez a taktikai feladatot akkor belátható, hogy nem fogod a gólokat és a gólpasszokat nagy számban szállítani. Fogalmazhatok úgy is, hogy Robertson és TAA gólpassz rekord döntögetései meg kell, látszanak a középpályásaink számain, hiszen közben a csapat idén alig kapott gólt, így a védelmi szerkezetnek rendben kell lennie. Azaz Keita gólhozzájárulása abszolút szinkronban van a többi középpályásunkéval. Egyedül Milner apó lóg ki felfelé, de ő is leginkább a berúgott tizijei miatt. Érdekes lesz megfigyelni, hogy Keita a korábbi rendszeresen marad az alacsonyabb gólhozzájárulásnál vagy visszatér a per90 05,+ os gólhozzájáruláshoz.

Wijnaldum példája azt mutatja, hogy valószínűleg a jelenlegi Liverpoolból (fab3 + TAA és Robertson) kiindulva marad a kevesebb gól és gólpassz. Wijnaldumot ha megnézzük kb. 20 éves korától kezdődően edzőkön, csapatokon (Feyenoord, PSV, Newcastle, Liverpool), így bajnokságokon keresztül 7 szezonon át konzisztensen legalább 0,4 gólhozzájárulása volt per90 alapon. Ebből az utolsó szezon már nálunk Kloppal a 4-3-3-ban majd hirtelen a pályafutása legjobb éveiben szintúgy a Klopp féle 4-3-3-ban ez a gólhozzájárulás hirtelen csak 0,15 lett. (Ebben persze benne van, hogy egyre többet játszik a 6-os poszton) A nagy kérdés, hogy mi a valószínűbb hirtelen a legjobb éveiben elfelejtett gólokat gólpasszokat szerezni vagy az, hogy megváltozott a csapat körülötte és más lett a taktikai elvárás hiába játszik javarészt ugyanazon a poszton, mint első Liverpooli szezonjában? Szerintem utóbbi és ez az ok Keita gólhozzájárulásán is meglátszhat hosszabb távon.

Azt gondolom Keita mezőnymunkáját nem szokta kritika érni. Alapvetően hozta a jólvédekező jól támadó b2b középpályást, amit vártunk tőle persze támadásban a fentebb már kifejtett taktikai okok miatt a korábban megszokotthoz képest egy hajszálnyival, gyengébb teljesítménnyel. Az összehasonlítást nem könnyíti meg, hogy korábban Lipcsében leginkább egy fluid 4-2-2-2ben játszott, míg idén nálunk 4-2-3-1-ben is és 4-3-3-ban is sok poszton. Nekem leginkább az látszik, hogy baloldali támadóként való szerepeltetése elsősorban a 4-2-3-1-es rendszerünkben nem jött be. Meglepő módon, de a szintén 4-2-3-1 double pivotjában sem hasított túl nagyot (azért ezekben benne van, hogy elég kicsi a minta). Ellenben azt gondolom, hogy a 4-3-3-as szisztéma 8-asaként kifejezetten jó volt. Védekezésben kifejezetten erős volt (jó az első Lipcsei szezonjának magasságát nem érte el) a támadásokban részt vett sokat és pontosan passzolt. Pont azt hozta, mint ami nekünk kell ezen a poszton. Érdemes megjegyezni, hogy a Liverpoolba kerülésével, sokkal pontosabb passzoló lett, mint korábban a pályafutása alatt bármikor bármilyen poszton.

Azt gondolom, hogyha a sérülések elkerülik, akkor a középpályánk ékköve lesz évekre. Látszik, hogy a képesség/tehetség megvan benne és a taktikai fegyelem is, hogy megcsináljon bármit, amit kérnek, tőle legyen az védekezés vagy támadás. A korábban rá jellemző buta pirosokat is sikerült levetkőznie. Egyszóval szerintem ő is jó igazolás volt.