Egy sorsdöntő meccs elé
Ma este a római pokolban lesz vendégjátékunk, és bár jelentős az előnyünk, maximális koncentráció kell, hogy a szezon eddigi legfontosabb meccse után továbbjutást ünnepeljünk. Mert ne tévedjünk, a Roma meg fogja próbálni a Chelsea és a Barca után harmadszor is.
Az odavágón volt egy fantasztikus 60 percünk, és az utolsó 10-20 perc balfaszkodása ellenére is még mindig nagyon jó helyzetben vagyunk. Az előjelek azonban nem túl jók: a középpályán sokkal többen nem lettünk (bár mintha Lallana életjeleket produkálna ismét, nem valószínű, hogy időhúzó cserénél többre számíthatunk tőle), ellenben Buvac szezonbeli hirtelen visszavonulása a lehető legrosszabbkor jött. Nem tudjuk, mik a személyes okok, csak találgatni lehet, de pont nem ezzel kellene foglalkoznunk, hanem a mérkőzéssel, hogy mentálisan tökéletesen rendben legyünk, hogy maximális koncantrációval fussunk neki a visszavágónak.
A statisztika azért a mellettünk szól, bár 5-0-ás odavágó után mind a 132 csapat továbbjutott az európai kupákat tekintve, de azért 5-2 után is 82,6% a továbbjutási arány: 27 csapatból 23 jutott tovább.
A Roma otthon a BL-ben nagyon jó: gólt sem kaptak még, noha néha egészen elképesztő helyzeteket hagytak ki ellenük, összesen 10 ziccert hagytak ki az ellenfeleik, ami a legtöbb a BL-ben (hetet Alisson védett, egyet a védők vágtak ki a gólvonalról). Mivel a büntetőkön kívüli ziccerek átlagos értékesítési aránya 38,7%, így felettébb valószínűtlen, hogy ez a sorozatuk folytatódni fog, írja Andrew Beasly a Tomkinson (alátámasztva mindenféle valószínűségszámítással). Íme egy videó a helyzetekről, amelyek kimaradtak:
Szóval, abban azért joggal bízhatunk, hogy lesznek ziccereink. Három gólt hat bajnokin és két BL-meccsen (az említett Chelse és Barca elleni meccsek) szereztek. Di Francesco valószínűleg nem kezd 3 védővel, amire végül ráfaragott az első meccsen, noha az elején úgy tűnt, jól választott formációt és taktikát. Sok múlik majd azon is, hogy meccs közben melyik fél hogyan reagál a másik lépéseire (amit az elsőn mi jól, ők rosszul oldottak meg).
A várható római tizenegy: Alisson; Florenzi, Fazio, Manolas, Kolarov; Pellegrini (köszönöm Curvasud93-nak a helyesbítést), de Rossi, Nainggolan; Schick, Dzeko, Perotti.
A miénk elég könnyű: Karius, Alexander-Arnold, Lovren, Van Dijk, Robertson, Milner, Henderson, Wijnaldum, Salah, Firmino, Mané.
A másik oldalon viszont mi is elég jó statokkal rendelkezünk: idén – minden sorozatot figyelembe véve – 25 idegenbeli mérkőzést játszottunk, és 21 találkozón gólt is lőttünk. Liga Kupa, City ellen 10 emberrel, valmint az Everton ellen két BL-meccs között, vagyis, ha így nézzük, a legerősebb felállásban gyakorlatilag mindig lövünk gólt.
„The boys will fight for their lives, because it’s a childhood dream to go to the Champions League final.”#NoFilterUCL returns ?
Rome is alive with an air of anticipation ? pic.twitter.com/wXAwhkCrC0
— Football on BT Sport (@btsportfootball) 2018. május 2.
https://platform.twitter.com/widgets.js
A mérkőzés kulcsa, hogy gólt lőjünk, lehetőleg minél hamarabb, az megtörné a Roma és a szurkolók hitét is, de az biztos, hogy küzdeni kell majd, egészen a meccs végéig, lesznek neház pillanatok is, egy pillanatra sem bízhatjuk el magunkat.
Mi viszont teljes erőbedobással szurkoljunk a csapatnak, hogy ez a döbbenetesen fiatal csapat elérhesse a közös álmot: BL-döntőt játszhassanak a Real Madriddal.
És miközben torkunk szakadtából szurkolunk, ne felejtsük azért el, hogy ez a csapat mennyi örömet adott már így is nekünk, és milyen fantasztikus eredmény, hogy reális (nagyobb) esélyünk van döntőbe jutni, mint ellenfelünknek, és nagyobb esélyünk van a top4-re, mint a Chelsea-nek. Mindezt ennyiből:
