Krawietz is unconvinced

Somebody you can boot the ball up to when your legs and mind can’t make their way up the pitch themselves any more. Krawietz is unconvinced. ‘I won’t deny that’s an option that could work. I don’t want to sound naive, either. But staying true to your own ideas is important. You have to adapt them, of course, but you’re still trying to succeed with it. You can’t say: “Listen, lads, up until now we played one way, but now it’s January, and bad weather, and windy, you should forget all of that. Let’s play shit football and see how we get on!” No. It can’t work like that.

Arról a sokszor látott felvetésről, hogy Firmino helyett egy klasszikus csatárral játsszon a csapat.

Nem sokára kezdetét veszi a Dinamó London elleni összecsapásunk az anfieldi pokolból, ahová a két csapat igen eltérő nemzetközi előzményekkel érkezik. A chelsea magabiztosan nyert szerdán a világ másik végé után kettővel, míg szeretett csapatunk egy inverz isztambuli élménnyel lett gazdagabb, lassan legnagyobb európai mumusunkká váló Sevilla ellen.

Nagy meccs volt, sok port kavart és megmutatta, hogy miért is jó focit nézni. Az ilyen meccsek beégnek a memóriába, Alaves, Milán, Dortmund, Sevilla kétszer a pénisz másik oldalán, de ideillik a 600 eurós Norwich meccs, a B’mouth elleni leolvadás és még lehetne sorolni a nem távoli múltból szép számmal. Ezen meccsek nem hagyják hidegen az embert, pláne nem azokat a szurkolókat, akik a stadionban ülnek és meglepődnek, hogy a hétről hétre megszokottá váló csendes előadások helyett egy őrületes gladiátorharcot látnak.

Raphael Honigstein könyvéből kaptam pár fejezetet Lackótól, mert az Echo cikkje alapján felkeltette az érdeklődésem, hogy mi is állhat a szembetűnő problémák látványosan nem prioritásként kezelése mögött:

A foci több, mint egy sakk parti. Jó nagy része egy sakk parti dobókockával, hiszen a nüanszokon múló meccslélektant a szerencse jócskán befolyásolja, legyen az jelen a bíró vagy a kapufa képében. De, ami tényleg mássá teszi, az a közönség és az atmoszféra.

https://www.youtube.com/watch?v=vRQJnMvnNeQ

Kloppot és a csapatát az elmúlt hónapok és a tavalyi év után is jelentős kritikák érték, hogy nem képes védelmet építeni és a rögzített helyzetek levédekezése is nagy gondokat okoz. Ha csak azt vesszük, hogy hány előnyből bukott meccsünk van és hány ócska szöglet gólt kaptunk jogosak a kritikák, és azt mondom végzetes gondok is lennének, ha Klopp egy top6-os Pulis csapatot akarna építeni. Azok a hangok, amelyek nem veszik figyelembe, hogy itt milyen projekt épül és kik építik a gyereket a fürdővízzel együtt öntik ki az ablakon, és a lényeg felett siklanak el.

Kloppot azt hiszem nem kell bemutatni, ha mégis azt majd valószínűleg Lackó írja meg, egy portréban. Saját magát a sajtónak „normal one”-nak bemutató ember óriási energiákat fektet a mentális felkészítésbe és tökéletesen érti, hogy az eredmény a pályára nem csak a pályára lépőktől függ. Illetve jobban fogalmazva, hogy a játékosokra meccs közben érkező hatások óriási jelentőséggel bírnak. Nem véletlenül nevezte  a Manchester United 2014-es megkeresésekor Ed Woodward az Álmok színházát  Disneyland felnőtt verziójához hasonlító marketing szöveget – szívünket cukormázzal csorgató, majd csokiforgácsba hempergető módon – unsexy-nek. Persze nem emiatt mondott nemet a megkeresésre. Valamint az sem véletlen, hogy másfél évvel később viszont igen hamar 2 hét alatt nyélbe is ütötték a megállapodást, hogy ő legyen az új manager az Anfielden. Klopp hihetetlen energiát fektetett már Dorrmundban is, hogy az ultráktól kezdve a VIP bérleteket vásárló gazdag szurkolókon át, a klub legendákig mindenkit a csapat és a projektje mellé állítson. Ez oly mértékben sikerült is, hogy hihetetlenül erős kapocs épült Dortmund városa és közte. 

Ehhez hasonlóan Liverpoolban is kritikus lépés az egykor hírhedt és földöntúli hangulatot hozó anfieldi poklot visszahozni. Ilyen lehetőség viszonylag kevés csapatnál adott, de ez nem annyiból áll, hogy megtapsoljuk a közönséget egy 2-2-re mentett WBA meccs után. Ahhoz, hogy hangulat legyen olyan focit kell játszani, ami megőrjíti a lelátók népét. Ha már dinamó meccs legyen részben róluk is szó, nem árulok el nagy titkot, hogy Mourinho focija nem ilyen, de Conte sem az attraktív támadó fociról híres, mégis mindketten hasonlóan gondolkodnak a közönség erejéről. Persze egy jól összerakott védelem 2-3 világsztárral a csapatban hasonlóan effektíven hat a közönségre.

Micsoda meccs, micsoda „világsztárok”

Ha azonban nincs világsztár és nem is nagyon van lehetőség igazolni, akkor nem nagyon lehet ezt az utat választani. És az a szép ebben a játékban, hogy nem csak egyféleképpen lehet nyerni. Van más út is a csúcsra, mint 1-0 és 0-1-ekre megnyert meccseket hozni 95%-ban hasonló magas hatásfokkal. Természetesen nagyobb a kockázat, és jóval látványosabbak az árnyoldalai, de egy 4-5-re nyert Norwich elleni győzelem is 3 pontot jelent akárcsak egy 1-0-ás győzelem. Én az előbbit jobban élvezem.

A rangadókban mindig benne van ez a túlfűtöttség, sokkal könnyebb felpörögni a Chelsea ellen, még ha Can nem játszik (akinek igenvalószínű távozásával egy potenciális vezért vesztünk majd, de nem egy képességeiben pótolhatatlan játékost), sem Bobby, sem Mané nem fog kezdeni.(Nagyon kifizetődő úgy belenyalni az élet segglyukába, hogy csak az utolsó percre maradjon a beharangozó, mert így nem kell a kezdőt tippelgetni). A Chelsea Kezdőjéből látható, hogy egy hangyafasznyi területet sem akarnak hagyni maguk mögött. As usual.

Klopp stílusának megvannak a hátrányai a játékban, pont ugyanúgy, ahogy minden egyéb stílusnak is, csak másik. Nem lesz acélos a védelem, nem a rögzített helyzetekre van kihegyezve a taktika, ahogy nem is labdatoszogatás a cél 1-0-ás előnynél. Nagyobb a kockázat, de nagyobb az esély, hogy olyan meccseket látsz, amit még az unokáidnak is mesélni fogsz.

Óriási örömömre a könyvben Krawietz elég sokat szerepel aktívan tolmácsolva egy másik nézőpontból a csapat és Klopp környéki történéseket, az ő egyik gondolatával zárnék, azoknak akik attól tartanak, hogy a sevillai padlón maradtak a srácok. „Csak a hülyék ülnek a földön a következő kudarcra várva.”