Minden jó, csak sok köcsög van

Tavalyhoz hasonlóan, idén is a szeretet ünnepén lépünk pályára, ám nem is lehetne különbözőbb a két meccs. Amíg tavaly a Dortmund meccs mámorában majálisozott a Liverpool country, addig a csapat és mi szurkolók is szartunk bele a bajnokságba jó vastagon. Nem úgy 2017-ben, ahol alig pár fordulóval a vége előtt még 4 csapat vetélkedik két BL helyért, köztük mi is.

Egy csomó fölösleges dolgon lehet lamentálni, elbaszott meccsek, sérülések, január, igazolások, de látjuk, hogy ezekkel együtt vagyunk ott a top4-ért folytatott csatában. Az összes aspiráns hasonló bajokkal és elbaszott történésekkel együtt van túl kb 34 meccsen. Cirka 4 meccsel a bajnokság vége előtt sikerült a PL-ben a hasonló gigászi különbségeknek kialakulni:

• a harmadik és a hatodik között összesen 6 pont különbség van, persze megszerzett pontokban, vesztettben 3.
• a kilencedik S’ton és a tizenhatodik CP között 3 pont a különbség jelenpillanatban a tabellán, természetesen ez is megszerzett pontokban. A vesztett pontokba itt nem megyek bele, mert itt 33-tól 35-ig játszottak már le a meccseikből.
• így történhet meg az, hogy matematikailag még a 9. helyen álló S’ton is kieshet, persze csak matematikailag.

Ebből látszik, hogy mennyire minimális a különbség az egyes csapatok között. Idén van egy igen erős Top6, akikből a meg-megbotlók a BL helyekért irdatlan harcot csapnak, valamint van egy baromi erős és egységes középmezőny 9-16. helyig, egy Lukakunyival erősebb Everton és 4 boxzsák.

Nem sok értelme van ilyen kis különbségek mellett messzemenő következtetéseket levonni. Főleg addig nincs értelme most a kevés biztonsági szolgálaton és a rossz szervezésen feszülni, amíg még van hátra négy meccsünk a sűrű hátsó szekció ellen. Ahogy az elmúlt fordulókban tapasztalhattuk, ez az összesűrűsödött egységsugarú csapatok halmaza ellen irdatlan nehéz biztosra játszani. Nézzünk minket, WBA pipa, CP szopó, a bajnoki címet hajszoló T’ham nyögve nyelette le a CP-vel a örömnedveket. A kiesőjelöltek pedig úgy harcolnak, mintha csak BL negyeddöntőt játszanának hetente, óriási szerencsénkre szaladt bele ebbe Manchester városa egységesen.

Amit szeretnék hangsúlyozni, hogy nem mi vagyunk a balfaszok, sőt, még csak nem is annyi pénzből vagyunk ott mint a MU vagy a Citeh. A lényeg, hogy ott vagyunk a TOP4 küszöbén, és minimálisan kis bolha pöcsnyi dolgokon múlik, hogy belépünk vagy belebotlunk a küszöbbe. Az ilyen kiélezett pillanatokban nincs értelme keresni, hogy ha igazolunk télen akkor mekkora királyok lettünk volna egész januárban meg, amúgy is. Nem hiszem, hogy nem tudjuk elbukni innen a BL-t, ne legyünk naivak, ismerjük a csapatunkat, de a többiek ugyanazt tolják dekára, csak más a mezük színe. Fogadni nem mernék, hogy hozzuk zsinórban a hátralévő 4 meccsünket, viszont az idő és a meccsek múlásával vállnak egyre könnyebbé. Illetve úgy tűnik Lallana közelebb került a visszatéréshez, Sturridge pedig majd túlhúzza a cipőfűzőjét borotválkozás közben és így ráharap a nyelvére még estig.

Tehát a Watford lesz ellenfelünk, fullban ugyanazt a meccset fogjuk nézni, mint az elmúlt két orkbanda ellen, az eredmény tényleg ugyancsak bármelyik lehet. A tét cserébe tényleg óriási, mert most már veszíteni valónk van. Győzelmünkkel egy óriási lépést tehetünk a top4 és az azzal járó BL felé, ami már csak azért sem utolsó, hogy gyönyörű jövőévi mezünket megmutassuk Európának. A Watfordnak elég gyenge utolsó öt meccse lesz, utánunk a Leszter, Everton, Chelsea, City négyessel játszanak még, így túl sok reményünk arra, hogy ellenünk alibiznek otthon és majd a következő köcsög középcsapattól szednek pontot, hogy bebiztosítsák a menekülő utat, nem sok maradt. Ugyanúgy az életükért fognak küzdeni, bár nem égeti őket a kiesés nagyon közelről, cserébe simán benne van a sorsolásukban egy 5-ös zakó. Nehéz lesz, cserébe kurva fontos is.