Hendo, a következő kapitány?

Kicsit hosszúra nyúlt a válogatott szünet miatt a jakuzzi állandó tagjainak pihenése, ráadásul most sem mi dolgoztunk, hanem titeket dolgoztattunk, így hosszabb kihagyás után ismét Körkérdés rovatunk jelentkezik. Most – hogy más szurkolói fórumokon is felvetődött ez a kérdés  – Hendo csapatkapitánnyá válásának lehetőségéről kérdeztünk néhány törzskommentelőnket, akiknek köszönjük az írásaikba beletett munkát, igazán élvezetes, és nem is lett egyhangú a kész munka (nordsee ellenáll, az utolsó töltényig kitart :)). Hajtás után a lényeg, olvassátok.

TT:

Lehet-e Hendó a post-Gerrard éra csapatkapitánya (és ez mikor jöhet el). Ha igen, milyen lesz az a Liverpool, ha nem, akkor van-e valaki más a keretből, aki alkalmasabbnak tűnik.

Lehet, és azt is megmondom, miért.

Egy csapatkapitánnyal szemben nagy elvárásokat támasztunk az emberi tényezők terén. Legyen lojális és elkötelezett, alázatos. Legyen neki hosszú távú jövője a klubnál. Legyen tekintélye a játékostársak között. Ő kell, hogy elől járjon a jó példával. És bírnia kell a felelősség terhét, mert egy jó kapitány mindig magával szemben támasztja a legnagyobb elvárásokat. Ezeknek Jordan elég jól megfelel. Egy beszari csetlő-botló szerencsétlenkedő pubiból vált a csapat egyik legmegbízhatóbban teljesítő tagjává, az egyik legfontosabb elemévé. A szurkolók és Brendan is szeretik és értékelik, nem csak az emberi minőség és a pályán nyújtott teljesítménye miatt; a fejlődése íve is tiszteletet parancsol.

De a csapatkapitánnyá válásban van még egy tényező, amit a legjobb, legszorgalmasabb, legmegbízhatóbb játékosok sem feltétlenül tudnak megugrani. Nagy előny, ha a csapatkapitány legenda, vagy legalább kult hős. Ettől igenis több, sőt erősebb egy csapat. (Agger távozását többek között ezért sajnáltam sokkal jobban, mint Suarezét.) Nem állítom, hogy Hendo már elérte ezt a szintet, de a többiekhez képest előnyben van. Hendo ugyanis ízig-vérig a miénk. Más csapatok szurkolóinak haszontalannak tűnik, nekünk meg olyan fontos, mint a levegő. Ez egyébként a létező legjobb felállás, mert nem kell attól tartanunk, hogy a két spanyol szörnyszülött a kettőjük között évről-évre vívott “kinek nagyobb a kárója” verseny keretein belül el akarja tőlünk csábítani. Ahhoz ő nem elég márkás. És most egy pillanatra álljunk meg, és nevessünk érezzünk együtt azokkal a csapatokkal, akik évről-évre kinevezik csapatkapitánynak a legpengésebb játékosukat, majd azok szezon végén lelépnek a konkurenciához. Ez az, ami velünk nem fordul majd elő, ha a mi kis futóbolondunk lesz a kapitány.

Attól azért mindenkit visszatartanék, hogy a csapatkapitányi szerepre való alkalmasságot Stevie-vel való összehasonlításon keresztül vizsgálja, mert akkor senki nem lehet elég jó. De ha nem hozzá viszonyítjuk a jelölteket, akkor szerintem Hendo mind a keret többi tagjához képest, mind az általam fontosnak tartott értékek meglétét tekintve jó választás.

Milyen lesz a Liverpool akkor?

Régen elmúltak azok az évek, amikor egy felsőkategóriás középcsapat és egy stabil top4, minden évben BL-győzelemre esélyes csapat közötti különbséget Gerrard jelentette, úgyhogy szerintem ha Jordan átveszi a stafétát, a kapitány személye nem fog befolyásolni igazán semmit sem. Bajnokok leszünk Henderson vezényletével is.

Ki az, aki még alkalmas lehet a jelenlegi keretből?

Skrtel és Lucas már letettek valamit az asztalra. Bizonyították a hűségüket és elkötelezettségüket. Lucas hasonló fejlődéstörténeten ment át, mint Hendo, Skrtel pedig ha nem is a legnagyobb virtuóz a középhátvédeink között, de én nem tudok nem lelkesedni érte a számtalan utolsó pillanatos szerelése miatt. Tudom, kibeszéltük már, hogy ezeket a helyzeteket inkább meg kellene előzni… Viszont ott, abban a pillanatban az az egyetlen üdvözítő megoldás, és ha valaki ilyenkor biztos góltól menti meg a csapatot, az nálam piros pont. Ezen felül elég markáns véleményt fogalmazott meg Torres távozásakor; ő nálam beleesik a kult hős kategóriájába.

Honnan hová fut Hendo?

Vannak olyan kérdések, amikre a közönséges földi halandóknak nem kell tudniuk a választ, mert az nem tartozik rájuk. Hendo futásának kérdései is ebbe a körbe tartoznak.

 

bag:

Köszönöm a rég várt lehetőséget, hogy néhány szóban leírhassam véleményemet a BR-korszak – nyugodtan kijelenthetjük – meghatározó játékosáról. Elöljáróban annyit, hogy ezek inkább megérzések és szubjektív vélemények. A statok és mélyebb elemzéseket szakavatottabb kollégáktól várjatok.

Rólam köztudott, hogy Kenny Dalglish, a Király rajongója vagyok. 2011 nyarán épp nyaralni voltunk a családdal és fiammal természetesen minden este – én reggel is – bújtuk az átigazolási híreket, Transfermarkt stb. Jöttek is a jobbnál-jobb hírek, leigazoltuk ezt meg azt, Hendot is meg, egy csomó, akkoriban ismertnek számító játékost. Plusz jöttek a hírek, hogy Suarez elképesztő játékának köszönhetően az uruk megnyerték a Copa Amerikát. Tehát kétségem sem volt arról, hogy most aztán a Király vezérletével odaverünk rendesen és besöpörjük végre a hőn áhított bajnoki címet. Hát nem így lett…

Kezdődött a Sunderland elleni kínos hazai döntetlennel – amin Suarez égbe rúgta a tizit ugye – majd néhány jó játék utáni még kínosabb kettős emberhátrányos 4 gólos zakó a Spurs ellen. Jordan akkoriban is sokat játszott már – összesen 48 meccs de csak 2 gól -, de visszaolvasva rengeteg kommentet, valahogy nem találták meg a helyét, szélsőként ő a csapat kerékkötője volt leginkább és többször kellett a hozzáállását is kemény szavakkal illetni. A kupákban jól helytálltunk ugyan, de a bajnoki fiaskó rendkívül fájdalmas mindnyájunk számára. Itt jött a képbe – számomra örökké fájó módon váltva a Királyt – BR, akivel kezdetben rendkívül kritikus voltam.

Az őszi bukdácsolás után a tavasz már elfogadható volt, többek között Henderson fantasztikus játékának köszönhetően. Remek meccsei voltak, jöttek a gólok is, meg az assistok is. Itt viszont meg kell jegyeznem, hogy príma teljesítmények után – szerintem indokolatlanul – a következő meccsen Allent játszatta BR, de fátylat a múltra.

Eljött a tavalyi szezon, ami elhozta Hendersonnak a teljes áttörést. Ő volt az a játékos, aki nélkül nem kezdődhetett Pool középpályája, mindegy volt az összetétel, mindegy volt a pontos poszt, ő mindig maximumot nyújtott. Elképesztő futásmennyisége és kitartása adta az erőt a csapatnak a fantasztikus tavaszi győzelmi sorozathoz. Sosem fáradt el, robotolt, küzdött a lelkét kitette a csapatért. Sokszor egy játékost addig nem is értékelünk igazán, amikor játszik és pályán van, mert az már szinte természetes, hogy ő ott volt mindig. Nem sérült le, nem hisztizett, példamutatóan tette a dolgát és látszott minden megmozdulásán, hogy rajong a klubért, tűzbe menne a többiekért. Sajnos az utolsó három meccsen nem lehetett ott a buta kiállítás miatt és ekkor látszott csak, hogy mennyire rá épül már minden, milyen értéke ő ennek a fiatal csapatnak.

http://youtu.be/DkB8OFKSnZQ

 

Két kérdést kaptunk:

Lehet-e Hendó a post-Gerrard éra csapatkapitánya (és ez mikor jöhet el). Ha igen, milyen lesz az a Liverpool, ha nem, akkor van-e valaki más a keretből, aki alkalmasabbnak tűnik.

Nos, a válaszom egyértelműen igen (már szinte most is az). Lelkiereje, hozzáállása és a pályán nyújtott teljesítménye miatt egyértelműen őt látnám szívesen a kapitányi szerepben. Azt gondolom – bármilyen fájdalmas is -, hogy a jelenlegi kapitányunktól a szezon végén el kell búcsúznunk. Már most is nehezen találjuk meg a helyét, vannak még jó teljesítmények, de érezzük, sőt tudjuk, hogy ez már hosszútávon a csapat rovására megy, nem lehet már sokáig rá szabni a csapatjátékot és lassúra venni a figurát a PL rohanó és testi erőt kívánó világában. Viszont az örökös készen áll. Az a Pool ütős lesz, beérnek a most igazolt fiatalok, jön végre Origi és legyaluljuk a mezőnyt, Hendoval szárnyalni fog a középpályánk és biztos vagyok benne, hogy a játékának további erőt ad a felelős poszt. Azt gondolom, hogy ebből a keretből egyedül Lovren az, aki képes még kapitányként játszani és viselkedni, ő egy igazi vezér, a védelmet máris ő irányítja – mondjuk erről megoszlanak a vélemények – de én feltétlenül támogatom és benne érzem a spirituszt.

Honnan hová fut Hendo?

A futás nála a létezés kötelező eleme.

Bennem egy olyan kép él, hogy amikor Gerrard berúgja a győztes tizit a mu elleni FA kupadöntőn, majd Hendo – ki más – fut oda hozzá legelőször és öleli át, majd másodikként emelheti fel a kupát, de a következő évtől már rendszeresen ő vezeti ki a csapatot a meccsekre.

Köszönöm a lehetőséget!

ilMagnificoFabio:

Szóval mindenki kedvenc Jordan Hendersonja. Nehéz az övénél „hálivúdibb” karriertörtérténetet kitalálni, legalábbis azt napjainkig bezárólag vizsgálva (kivéve persze Lambertét, ami annyira giccses, hogy az már nem ér). Megvolt a fiatalon berobbanás a helyi nagycsapatba, local hero, next big thing satöbbi, aztán a dobbantás az ország egyik legnevesebb klubjához, hogy ott az igen nehézkes kezdetet követően átessen a kötelező identitás-kereső, őszi esős, ablakon kibámulós periódusán, aminek a végén a egy hatalmas fakoffot ordít a kritikusok arcába. Tavaly pedig jött a klisészerű katarzis. Csak mégsem…

http://youtu.be/VuA9sJ6DFL8

Lehet-e Hendó a post-Gerrard éra csapatkapitánya (és ez mikor jöhet el)? Ha igen, milyen lesz az a Liverpool, ha nem, akkor van-e valaki más a keretből, aki alkalmasabbnak tűnik.

Rákanyarodva az aktuális kérdésre, Henderson lehet a post-Gerrard éra csk-ja, Hendersonnak kell lennie a post-Gerrard éra csk-jának, sőt, bizonyos értelemben Henderson a pre-post-Gerrard éra csk-ja. Először is lehet, mert miért ne? Semmi érv nem jut eszembe, ami ellene szólna, a pályán és az azon kívüli viselkedése is tökéletesen összhangban van azokkal a normákkal, amiknek a mindenkori liverpooli kapitánynak meg kell felelnie. Másodszor neki kell lennie, amennyiben a Gerrard visszavonulása okozta űrt, valamint annak minden hátrányát minimálisra szeretnénk csökkenteni. Ugyan hallottunk már kismillió következő Gerrardnak kikiáltott ifjú reménységről, mind Liverpoolban, mind Angliában, de Hendersonnál gerrardabbról még nem. Azon kívül, hogy a pályafutásuk is közel azonos ívet írt le (eddig), Hendo nélkülözhetetlensége, hozzáállása, pályán betöltött szerepe, személyisége, gyakorlatilag az összes melléknév, ami hirtelen eszembe jut, egyre jobban leírja azt a karaktert, ami anno Gerrardból is azt hozta ki, ami miatt ma imádjuk. Ez pedig egyrészt azért nagyon fontos, mert ugyan lehet, hogy éppen a tehetség nincs az összehasonítandó attribútumok között, de Stevieből sem emiatt lett legenda (legalábbis nem ez játszotta a legnagyobb szerepet), másrészt egy hasonló típusú személyiség, egy újabb hősalkat megjelenése valószínűleg sokkal zökkenőmentesebbé teszi a műszakváltást, mint egy hasonlóan tehetséges, de kevésbé gerrard-típusú játékos piedesztálra emelése. Mind a játékosok körében, mind az edzői stáb körében, de legfőképpen természetesen a szurkolóknál.

Harmadszor pedig, Henderson már most a csk, akkor is, amikor ott van mellette Stevie, meg akkor is, amikor esetleg nincs (akkor ugye főleg). Elég megnézni, hogy viszonyul a társaihoz, az ellenfélhez, a bírókhoz (mindezt persze az igen visszafogott pályán alkalmazott szókincsének keretein belül), illetve hozzá hogy viszonyulnak a többiek, hogy hogy ünnepli a góljait (meg másokét), meg azt is, hogy mi történik, amikor ő nincs. Anno mániájuk volt az hazai kommentátoroknak, minden meccsen elmondták, hogy ha Gerrardnak nem megy, akkor a Liverpoolnak sem, ha Gerrard jól játszik, akkor a Liverpool is. Lassan itt tartunk Hendóval, ami nem feltétlen jó dolog, de mindenképp erre haladunk.

Honnan hová fut Hendo?

Senki nem tudja, de reméljük nem mostanában ér oda.

 

ClayMatthews52:

Hendo. Nem is tudom, hogy a modern-kori Pool- történelemben láttunk-e már ekkora jellem-, és úgy összességében mindenféle fejlődésen átesett játékost. Alapvetően mindig pozitívan állok hozzá kedvenc csapatom mindegyik játékosához. Ez vele sem volt másként, mindenkiben lehet találni valami kis jót, még ha néha nehéz is. Magyarországon a Henderson-típusú játékos az edzők kedvence. Fut mint az állat, nem baj az, ha mást nem tud, csak csinálja, amit az edző mond, és fusson. Hendo pedig fut, fut és fut, végeláthatatlanul. Idővel a piszkon és a hajzselén kívül ragad is rá valami, egy kis bátorság, egy kis tökösség, egy kis finesz. Elkezd sarkazgatni. A végén még azt vesszük észre, hogy csak úgy kapura lő húszról. Oké, blokkolják. Aztán majd nem. Már mindenki sajnálja, ha kimarad a csapatból valami véletlen (értsd: eltiltás, neadj’ Isten sérülés) folytán. Aztán fut tovább, egyre feljebb a csapatbeli ranglétrán, már csapatkapitány- helyettes, aztán maholnap esetleg már rajta van a karszalag. Egy újabb Senki Kapitány? Vagy Fantasztikus? Lenne helyette más, aki érdemesebb a posztra, vagy jobban megoldaná? Nem igazán. Hendo mindenhol ott van, minden sarokba beböfög egy északkeleties fockoffot. Egy születőben lévő szuperhős. Mindig megjelenik, ahol szükség van rá. És időközben kinyílt a csipája is. Kell ennél több? Nem igazán. Ne várjunk tőle egész védelmen átkígyózó szólókat, távoli bombákat, vagy éppen ollózós gólokat, csak éppen annyit, amennyit egy ember megtehet. És mi tudjuk, hogy Hendo mindig mindent meg fog tenni. Egy alappillér, ami szép lassan egy boltíves kupolává növi ki magát, egy motor, ami nem csak hajtja, de közben ellenőrzi és kisegíti a gépezet többi részét. Ennél többet nem kell, és nem lehet megtenni, de a Liverpoolnak mindig kell, hogy legyen egy ilyen játékosa, akinél a maximum az alapjárat. És szerintem Gerrard is szívesen örökítené át számára a nyolcas mezt a karszalag kíséretében.

Sladin:

Első kérdés:

Egyértelműen igen. Sőt, azt gondolom, hogy a Liverpool egyik legjobb csapatkapitánya válhat belőle.

Be kell valljam, hogy az egyik kedvenc játékosom azóta, amióta Kenny idején Flanagan kiállítását követően jobb hátvédet kellett játszania – gyakorlatilag minden poszton láttuk már. Lehet, hogy nem a legtehetségesebb, de olyan emberi tartás, alázat és küzdeni akarás van benne, ami miatt példaképe lehet bárkinek.

Felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e rá? Erre is igen az én válaszom, amit alátámaszt az, hogy az angol korosztályos csapatokban is viselte már eme felelősség terhét. Ezért, azt sem tartom kizártnak, hogy már idén átveszi a stafétát Gerrardtól – ez elsősorban Gerrardon múlik, hogy mikor vonul vissza, lemond-e a karszalagról, stb. – de 1-2 éven belül szinte biztosan meg fogja kapni, sőt idővel az angol válogatott kapitánya is lehet.

És, hogy milyen lesz a csapat, amit kapitányként fog a pályára vezetni? –  We all dream of a team of HendersonsCarraghers.

Hová fut Hendo?

Mindig ahova kell. :D

Egy picit elkomolykodom ezt a kérdést, jelenleg Hendo esetében mindenki a futás mennyisége miatt van oda, emiatt értékeljük. De mi lesz vele, ha egyszer megsérül, vagy uram boccsá megöregszik – mindkettő elképzelhetetlen. :D

Valójában Henderson nagyon technikás játékos, remek szabadrúgás lövő, de Gerrard és Suarez árnyékában eddig nem mutathatta meg képességeit – ellenben az angol korosztályos válogatottban igen. Góljai kifejezetten tetszetősek, jól helyezett lövések. A hosszú passzai kifejezetten gerrardosak, ritkábbak ugyan és ezért még az angol kommentárok is összekeverik a csapatkapitányunkkal. Szóval itt az ideje lassan észrevennünk, hogy nem csak egy futóbolond örült, hanem annál sokkal komplexebb játékos, akinek még talán tehetsége is van, nem csak iszonyatos akarása.

 

nordsee:

Lehet-e Hendó a post-Gerrard éra csapatkapitánya?

Nekem alapvetően van gondom Hendersonnal, ezt gyakori fonatolvasók tudhatják. Nem elsősorban azért, mert emberileg nem szeretem. Henderson az a gyerek, akit gyűlöltél az iskolában. Mindig kidüllesztett mellel jelentkezik, mindenből kiveszi a részét. Jól fekszik a tanárnál, mégsem lenne a haverod, de nem a pedálozás miatt, hanem mert igazából “mindnyájan egyéniségek vagyunk”, neki meg ebből nem sokat mértek. Igazság szerint ehhez a habitushoz a legjobb hozzáállást választotta, elvállal minden feladatot. Ja, meg fut, mint Forrest Gump. Így a sok futás közben bele-belebotlik és résztvevője lesz a nagy történéseknek. Már ha vannak nagy történések. Itt tovább lehet szőni a gumpos párhuzamot, mert együgyűsége miatt nincs sok ráhatása a nagy történelmi fordulópontok kialakulására, de úgyis ott van és jómunkásemberként kiveszi a részét belőle. Az alkapitányi titulus is ehhez az alkathoz illik. Példás ugyan a hozzáállása, de szemmel láthatóan minimalizálni akarja a felelősségvállalást. A lehető leggyorsabban szabadul a labdától, nem tudja fedezni, vezetni azt, nem cselez. A kapura lövés édes terhét veszi egyedül magára, de hát abból lehet a legkevesebb gond, ne adj Isten beakad (de rendszerint úgyis field goal). Az is beszédes, hogy nincs jellemző Henderson hiba, maximum a lelátó népének terrorizálása. Én elvárnám, hogy egy belső középpályás vállalja a felelősséget, kockáztasson, elfogadva azt is, hogy ebben benne van a hiba lehetősége is. (Az illusztráción kénytelen voltam a tavalyelőtti állapotot rögzíteni, mert játékpercben akkor nyújtottak hasonlót. Azóta Henderson nyilván fejlődött, de azóta a possession score-ban pl. visszafelé.) Kimozdítani egy csapatot az aktuális apátiából csak az tud, aki ki mer és tud mozdulni a komfortzónájából.

Ezért én nem tartom alkalmasnak kapitányi posztra. Hogy kit mégis? Nem tudom. Kár, hogy Allen nem abból az anyagból készült, mint Hendo, kár, hogy Lallanát nem 2 éve igazoltuk le. Ezektől függetlenül poolos rangidőssége okán – és szerintem: jobb híján – Gerrard nyugdíjazása után mégis ő lesz a kapitány. Azért ezt ízlelgessük, hogy egy olyan ember lesz csapatunk kapitánya, akinek egyetlen ismertetőjegye, hogy nem fér be a nyelve a szájába.

Hogy hova fut Henderson mégis?

Minden ellenérzésemtől függetlenül azzal járnánk a legjobban, ha a pályafutása végén felcsendülne neki is ez a dal, és _tényleg kiderül, hogy nem csak cipeli azt a böszme instrumentumot.