Winter market is coming I.

Közeledik a téli őrület, azaz a téli átigazolási ablak. Minden szokásos gusztustalanságával, a pletykahalmokkal, most nem is részletezném tovább. Azt tudjuk, hogy a téli ablak nehéz, ilyenkor nehezebb jó játékosokat találni és megmozdítani, mint nyáron (hol van az már, hogy réges-régen az óperenciás tengeren is túl Angliában az egész évben csak a bajnokság utolsó hónapjában nem lehetett igazolni). Rengeteg rossz, túlárazott igazolás jellemzi ezt az ablakot, elég csak a Torres-Carroll duóra gondolni. Persze, ennek az ellenkezője is igaz, hiszen előfordulnak bagóért is játékosok, akik a szerződésük utolsó évében vannak és nem hajlandóak hosszabbítást aláírni, így klubjuk egy kis apróért megválik tőlük inkább télen, mint nyáron a nagy semmiért, lásd Holtby. Mondjuk, az is igaz, hogy mi szerethetjük, mert ebben az időszakban elég sok jó játékost szereztünk az évek során, ilyeneket, mint Suárez, Coutinho, Sturridge, Agger, de pl.: Skrtel és Maxi Rodriguez is ilyenkor érkezett. No de most nem a nehézségeiről vagy a szépségeiről akarok nektek értekezni, hanem egy sokkal kevésbé ismert témáról. Az átigazolások hátterében meghúzódó, azokat befolyásoló szabályról a Home Grown (HG) szabályról.

„Túl sok a külföldi”, „kevés az angol”, „kevés a fiatal”, „gyengék az angol csapatok a világversenyeken” – efféle (egyébként egyenként és összességében is igaz) sirámoktól volt hangos hosszú időn keresztül az angol sajtó, a közvélemény és néha a szakma is. Lényegében emiatt vezették be a PL-ben a HG-szabályt. A fenti bírálatokban rejlő célok elérésével most nem foglalkoznék hosszabban, hiszen „We are not English, we’re Scouse” , ugye. Ettől függetlenül ezzel a szabállyal nem fogják elérni, hogy több angol, több fiatal legyen a PL-ben, és nem lesz jobb az angol válogatott sem. Nézzük is meg, miért.

A szabály már abból a szempontból is elég rugalmas lett, hogy bárki HG-nak számít, aki 36 hónapot eltölt 16 és 21 szülinapja között angol, vagy walesi klubnál, így számít az ausztrál Jones és az olasz Borini is HG játékosnak, illetve fog Suso annak számítani, ha eljut odáig. Ezt még fokozza, hogy tipikusan a FA/PL vezetőségétől megszokott módon jó bonyolult lett a szabály maga is. Addig egyszerű, hogy maximum 25 fős lehet a felnőtt keret, de csak ha van 8 HG játékosod, hiszen nem HG felnőttből maximum 17 lehet. Ám ennyire mégsem egyszerű a helyzet, mivel a 8 HG felnőtt létszámon túli játékosok a nem HG keretből vesznek el helyet, mert ilyenkor a főszabály lép életbe, vagyis legfeljebb 25 felnőtt lehet a keretben. Igen, elég bonyolult, de majd a későbbiekben a gyakorlati példákon keresztül világosabb lesz. Ezt egészíti ki, hogy fiatalból viszont annyi lehet a keretben, amennyit nem szégyellnek. A felnőtt és fiatal kifejezéseket nem véletlenül használom egyébként, mivel a zseniális PL/FA kategóriáknak nincs sok értelme. Ők a fiatal helyett U21-t használnak, ami egyébként elég félrevezető, mivel a PL 2013/14-s szezonjában fiatalnak tekintendő az, aki 1991. december 31 után született. A legjobban ezt volt játékosunkon, Jonjo Shelveyn lehet érzékeltetni: ő 1992 februári, azaz szeptemberben a keret regisztrációkor már betöltötte a 21. életévét, sőt, a szezon befejezésére 22 lesz, de ennek ellenére nem kell felnőttként regisztrálni, hanem U21-es korú, azaz az én terminológiám szerint fiatal.

No, ez eddig, mind szép és jó, de mi köze van az átigazolásokhoz, tehetjük fel magunknak a kérdést. Azt érdemes tudni, hogy a 2010/11-s szezonnal vezették be a szabályt. Ez nálunk a csődközeli helyzettel és Roy Papával súlyosbított nyár volt. Nem akarom utólag megszépíteni az elrontott igazolásainkat, de azért érdemes megjegyezni, hogy ezen a nyáron hoztuk mama kedvencét, Joke Cole-t és Jones-t mind HG játékost, valamint Jonjo-t  mint leendő HG játékost. Mind-mind elhibázott lépés, de erős a gyanúm, hogy már ez a szabály is szerepet játszott leigazolásukban. Valamint érdemes emlékezni a Comolli-King Kenny-féle britesítési folyamatra (Carroll, Downing, Henderson, Bellamy és az egyébként nem HG Adam, hiszen Skóciában nevelkedett), amelynek oka persze szakmai volt, de a háttérben azért megbújt ez a szabály is. Persze ez is elhibázott lépés volt és mindkettőjük állásába került. Egyébként a következő nyáron igazolt Allen és Borini is HG játékos, hogy halkan hozzátegyem.
Ha megnézzük a riválisokat, akkor a szabályt figyelembe véve sokkal könnyebben érthető, hogy a nagy bevásárló csapatok, mint például a City miért ad kölcsön (Santa Cruz, Barry, Adebayor) játékosokat ingyen, sokszor még a fizetésüket is állva, no és miért válik meg teljesen használhatóaktól ingyen, lásd Bellamy, Touré, hiszen kell a hely az új izgalmas játékszereknek. A többieknél ez a hatás lényegesen kevésbé van meg, de az azért igaz, hogy ennek a szabálynak megfelelően kell gazdálkodni a kerettel és nem lehet nyakra főre igazolgatni.
A másik hatása, hogy az egyébként is kissé túlárazott angol, akarom mondani HG játékosok ára tovább emelkedett, hiszen azt a kevés használhatót, akik vannak és akik tényleg beférnek a BL helyért induló keretbe, nehéz összevadászni. Itt utalnék vissza a saját igazolásainkra Downing, Hendó, Allen, Borini, Carroll mind-mind megkapta a hatalmas árcédulát, és annak összes negatív hatását. Azt azért nem mondanám, hogy csak a HG-szabály miatt kerültek sokba, de ez is szerepet játszott benne.

Itt érdemes megállni kicsit és megnézni, hogy hogyan is állnak most a TOP6 csapatai a HG-szabály fényében:

Az tisztán látszik, hogy például a Chelseanél a maximumon van a nem HG játékosok száma és azért nem tud a lehető legnagyobb méretű lenni a keret, mivel nincs elég HG játékosuk. Ami szintén a táblázaton jól látszik, hogy a City, MU, Tottenham az a három  csak a MU az a csapat, ahol maximális létszámú a felnőtt keret, ám a HG keret mérete miatt nem tudja a csapat a külföldiekre felhasználni a lehetséges létszámot.

Nem akarok nagyon belemenni, a keretek minőségébe/mennyiségébe, de a Chelsea-t illető közfelfogás, hogy bő kerete van, ennek az igazságtartalmával nem is szeretnék vitába szállni, csak árnyalni szeretném azzal, hogy összességében az övék a legkisebb létszámú keret, főleg, hogy az egy szem fiataljuk, van Ginkel kidőlt sérülés miatt az egész szezonra. Szoktuk mondani, hogy az Arsenalnak vékony a kerete és nem fogják bírni a tavaszra a kettős terhelést. És persze azt is, hogy erősen támaszkodnak a fiatalokra. No, mindkét állítást alátámasztja a táblázat, hiszen rajtunk kívül náluk van a legkevesebb felnőtt a keretben: összesen 21 ilyen játékosuk van. Ezen kívül ők vetették be a legtöbb „Wenger baby-t” köztük Wilshire-t, Oxlade-Chamberlain-t, akik azért erősen a kezdő tagjai, ha éppen egészségesek. A mieink kapcsán sokat emlegettétek, hogy tükörvékony a keret. Ezzel alapvetően nem értek egyet, ám azt el kell ismerni, hogy nekünk van a nagyok közül a legkevesebb felnőtt a keretünkben: összesen 19 ilyen játékosunk van, ami kevés. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy idén nekünk nincs Európa, hamar befejeztük a ligakupát, a FA kupával ki tudja mi lesz, no meg azt, hogy kimondva kimondatlanul idén a bajnokság a fő cél, akkor már nem is olyan vékony az a keret. Ha még hozzávesszük a fiatalokat is, akkor a szám csak az idei bajnokságban pályára lépőkkel 24-re ugrik, ami nem is olyan kevés. Főleg, ha megnézzük kik is ezek a fiatalok és mennyit játszanak. Itt van például Coutinho, például ő az egyik fiatalunk. Rajta kívül Sterling, Flanagan számít még, no meg Luis Alberto és Wisdom. Egyébként nem meglepő módon a Tottenham dolgozik idén az egyik legnagyobb kerettel a nyári nagy bevásárlást követően, köszönhetően annak, hogy Eriksen és Lamela fiatalnak számít. Az sem meglepő, hogy még nem értek össze.

Térjünk is rá az utolsó témára, ami talán a legfontosabb. Mindjárt itt az átigazolási időszak, mi meg elég jól állunk, de sokan félnek, hogy az alulteljesítők, no meg a pénzesek, majd télen jól bevásárolnak és elbukjuk a TOP4 lehetőségét. Ez persze nincs kizárva. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy ennyire azért nem egyszerű a helyzet. Az Arsenalnál nincs alapjában véve akadály, hiszen nekik van helyük (4 felnőtt hely) mind légióst, mind HG-t igazolni. Ellenben a Chelsea például már nem tud légiós felnőttet igazolni, csak ha valakit kirak a keretből. Igazolhatnak HG alias angolt vagy fiatalt, ami minőségben nem feltétlenül ugyanaz, hiszen az angol az angol, a fiatal meg még nem tuti, hogy egyből bevethető. A többieknek mind MU-nak maxon van a felnőtt kerete, így ők is csak valakinek a helyére tudnak igazolni, vagy fiatalt. A Tottenhamnek és a Citynek  is csak egy szavadon felhasználható helye van a keretben. Ellenben nekünk gyakorlatilag nincs ilyen jellegű megkötésünk még van 6 szabad hely a felnőtt keretben, ami nyugodtan felhasználható külföldiekre is akár.

Összegezve: anélkül, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítanánk ennek a szabálynak, azért nálunk és a többi nagy csapatnál is észrevehető hatása van az átigazolásokra és a keretek alakulására, a létszámok megkötésén és a HG játékosok árának emelkedésén keresztül.

_________________________________________________________________________

Elsőre rossz számokkal raktam ki a táblát. Ezt javítottam és kétszeresen ellenőriztem. Ennek megfelelően átírtam a posztot. Az okozott kellemetlenségekért elnézést kérek.