Bocs srácok, de a felkészülési meccseket nem fogjuk valami nagy intenzitással lekövetni, beharangozni meg pláne nem, így csak egy-egy ilyen kamuposzttal emlékeztetünk majd minden feltévedőt,…
Mivel Mkhitaryan/Mkhita Ryan -> Mhitarjan sagája a Dortmund hathatós részvételévek köszönhetően egy csapásra véget ért, és így nem kell többé az ő beilleszthetőségén agyalnunk a többiekkel, így végre jut elég kapacitás, hogy egy kicsit még az egyre távolabbinak tűnő előző szezonba nézzünk, és pótoljuk pótoljam a hiányosságaim. Guthmate már vagy három hete megtette ezt a középpályával, úgyhogy tényleg nagyon érett már, hogy a csapat hátát megírjam. Ez volt a védelem:
Liverpool és a stadion? Egy roppant komplex gazdasági-kulturális-szociális problémakör évtizedes történelemmel, melyhez csak a legnagyobb körültekintéssel szabad hozzányúlni. Nincs még egy csapat melynek a DNS-ébe ennyire beleégett volna a stadionja, mint a mienkébe, köszönhetően a klub alapításának. Azt is tudjuk, hogy a klub brandjének milyen fontos eleme a stadion, a Kop és a szurkolók. Természetesen az is igaz, hogy a Taylor-jelentés utáni csak ülőhelyessé alakítás óta a kapacitása kicsi. Évek/évtizedek óta a tulajdonosok, csapatvezetők teljesítményének megítélését erősen befolyásolja, hogy mit tettek a stadionkérdésben. Roppant kényes téma és a jelen posztnak nem is a fő témája az elmúlt években a stadion ügyében történtek értékelése. Annyit jegyeznék csak meg, hogy a szívem mindig is a felújítás fele húzott, így örülök, hogy végül ez a megoldás nyert. A lényeg az, hogy a számunkra új stadion/felújítás kérdésként ismert kérdéskör sohasem csak a csapatról és a stadionról szólt, hanem Liverpool városnak a kissé lerobbant L4, azaz Anfield kerületének a megújításáról. Így végig fontos szereplő volt a liverpooli városháza a csapat mellett. Nem véletlen, hogy a többszereplős sztori már-már budapesti metróépítésszerű kanyarokat hoz és időt igényel.
Először is múlni nem akaró szeretettel szeretnék köszönteni mindenkit a Fonat „túloldaláról”, nem is oly rég volt szerencsém elfogadni a felkérést, hogy én is tagja legyek a Fonat lelkes szerkesztő csapatának. A srácok már megmutatták a főhadiszállást, ahol váltogatva a feszített tükrű medence és a jakuzzi között nézhetjük, ahogy 10 db 50 colos tv-n pörögnek egymás mellett a bikinis lányok Allen statisztikái, illetve megérinthettem a piros telefont, ami közvetlen vonalat biztosít BR irodájába, ha esetleg rá akarunk csörögni, hogy mi a helyzet.
Na, nagyjából így álltunk hozzá az első pletykák megjelenésekor, és csak egyre nagyobb és nagyobb fejvakarásba kezdtünk, amint egyre biztosabbá vált az érkezése. Sürgősen ki kellett találnunk valamit, hogy mire hivatalosan is megvesszük a játékjogát, már tudjunk is valamit róla, hogy mit várhatunk tőle. Egy irtó nagy kamuposzt elől mentett meg minket a La Liga Loca blog, akik több mint készségesen húztak ki minket a gödörből. Nem tudom elégszer megköszönni Simonnak, Sundinnak és Pedrónak a segítséget, hajtás után a mi 8+1 kérdésünkre válaszolnak.
Ugyan hivatalosan csak július elsején nyit az átigazolási piac, de ettől függetlenül a pletyka/hír áradat dübörög ezerrel. Heti átlag 15-20 játékos érkezése kerül szóba (eszement nagy szám). A nyár két folytatásos sagája (Suárez, Pepe) folyamatosan hozza a „meglepőbbnél-meglepőbb” fordulatokat. Szerencsések vagyunk, mert a kiejthetetlen nevű örménnyel már háromra nőtt ezen elhúzódó idegőrlő sztorik száma. A máskor megbízható források transfer időszakban teljesen használhatatlanok, repkednek az (ál)információk. Nem szeretem ezt az időszakot. Rövid kis dühöngésem után térjünk rá a mai poszt témájára. Hónapok pletykái után tegnap hivatalossá vált. Leigazoltuk Luis Alberto Romero Alconchel-t, aki ezzel a csapat második hivatalos érkezője a nyáron, mivel Iago Aspas papírjaival gond van (értsd: kavarás van a körül, hogy ki vághatja zsebre az átigazolás ügynöki díját). Brendan mostanában arról beszélt, hogy 20 gólt akar hozzá adni a kerethez, ennek szellemében érkezett az új fiú. Nagyon az ablak elején vagyunk még, rengeteg a lehetőség, a bizonytalanság, ami megnehezíti az igazolás értékelését. Ez persze nem akadályoz meg abban, hogy megpróbáljak, valami okosat mondani róla.
Mint már többször is beharangoztuk Joe Allenről külön poszttal készültünk, köszönhetően annak, hogy a legtöbb témában megosztott Liverpool szurkolói körökben, így a kommentelőink között is a kicsi walesi a legmegosztóbb személyiség. Elég csak a nevét bedobni egy jó kis vita kialakulásához. Törzskommentelőnk, bag dobta be az ötletet, hogy készüljön külön poszt barátunkról az nst régi hagyománya a hajrá–mocskos szellemiségében. Természetesen erre azonnal rá is ugrottunk és a blogon már bevezetett körkérdés formájában össze is hívtuk az I. Nemzetközi Allenológus szakkört, hogy véleményt formáljon a kicsi Joeról. A negatív Allen vonalat bag és Mel képviseli, a pozitív Allent McAllister és jómagam. Át is adom a szót először a negatív majd fokozatosan az egyre pozitívabb véleményt képviselő kollégáknak.
Ma délelőtt megjelent a következő szezon sorsolása. Villámposztban megosztjuk veletek kivel mikor fogunk előreláthatólag találkozni. Hiszen mint minden menetrendben itt is előfordulhatnak változások. Novemberben megyünk az Evertonhoz, januárban lesz a visszavágó. Augusztus végén látogat hozzánk Moyes új csapata, ami a szezon első rangadója lesz, márciusban megyünk hozzájuk. A szezont a Stoke Cityvel kezdjük otthon. Eleinte könnyebb meccsek lesznek, így remélhetőleg nem ragadunk be idén is. Cserébe kőkemény decemberünk lesz. Tavasszal a március-áprilisi időszak is nehéznek ígérkezik. Tehát első ránézésre nem egy kiegyensúlyozott menetrendünk lesz. Tömbösítve kapjuk a rangadókat.
Janus arcú szezonunk nem arról marad emlékezetes (ha emlékezetes marad egyáltalán), hogy bármiben is állandóságot hozott volna. Hullámhegyek, hullámvölgyek és a kettősség a leginkább találó jelzők. A középpályánk – mely a modern foci legfontosabb csapatrésze – sem jellemezhető másként. A szezon legnagyobb részében 4-2-3-1, 4-3-3 formációban játszottunk, ami a középpálya szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb esetben egyszerre három középpályásunk szerepelt. A szezon során játszott 54 meccsen összesen 12 játékos fordult meg középpályás posztjainkon, így a középpályára kevéssé igaz a BR ellen rendszeresen felhozott vád: miszerint nem rotálja a csapatát vagy, hogy állandó kezdőt alkalmaz. Nagy általánosságban igaz, hogy formaingadozások, sérülések, fitneszproblémák miatt egyszer sem láthattuk a mögöttünk hagyott szezonban a legjobb középpályás sorunkat.