Az uborkaszezon már csak ilyen, felváltva emlékezünk az előző idényre és lessük az új átigazolásokat. Ötposztos elemzésünkben az inkvizíció elé citáljuk a keret összes tagját, hogy összeszedjük, mit alkottak a 2010/2011-es szezonban. Hajtás után zárótűz alá vesszük középső védőinket és Reinát: a második félév rendben volt (egy-két kivételtől eltekintve), viszont az első pár hónapot nehéz lenne csak Hodgson nyakába varrnunk. Elvégre, gyerekek, ti szaladgáltatok a pályán, nem az az agyhalott.
Már most jó visszaemlékezni a 2010/2011-es idényre, amit a hajtás után következő videók is bizonyítanak; a sok rossz mellett meglepően sok jó is történt velünk idén. Őszi drámák Hodgsonnal, téli váltás Kennyvel, tavaszi feltámadás egy újjászületett csapattal – a két májusi botlást most nem emlegetjük fel. Az üzenet pedig mindenhol állandó: in Kenny we trust.
Itt az ideje, hogy rendezzük sorainkat, mert ez az átigazolási időszak eddig mozgalmasabb, mint egy átlagos január 31. Hajtás után összeszedjük célpontjainkat (mert abból jól állunk), kicsit végigtekintünk az elmúlt majd’ három hét pletykáin és végül elgondolkozunk azon, mi az összefüggés az angol állampolgárság és a pofátlanul magas vételárak közt.
Megérkezett a hivatalos bejelentés is, a húszéves Jordan Henderson tehát már majdnem a mienk, az orvosi és a szerződés aláírása van már csak hátra. Az üzletről semmi egyéb részlet nem derült ki egyelőre, ha bármi újat megtudunk, jön az update. A nyári építkezés megkezdődött!
Ez a szezon annyira nem volt vicces: az első felében zokogtunk, mint az ovis, aki a játszótéren leesett a mászókáról, aztán félidőben jött apa, és letörölte a könnyeinket, mi egy kicsit szipogtunk, és felszabadultan rohantunk vissza játszani a többi gyerek közé. De ez mind halál komoly volt. A játékot tekintve az első fele halál komolyan az évszázad legsötétebb félszezonja volt, a másik meg talán a legpozitívabb – mindenféle nevetés nélkül. Két jelenetet azért mégis kiemeltünk, mert ezek mellett nem lehetett elmenni egy jóízű kacaj nélkül.
Nem árulunk zsákbamacskát, ez az, aminek a címe is mutatja: hajtás után következnek a 2010/2011-es idény legszebb góljai. Túlsúlyban a második félév, de egy-egy villanás erejéig az első pár hónapi is visszaköszön. A Sunderland hétmérföldes hibájától Schwarzer elfektetéséig.
Kívülálló számára talán nem egyértelmű, miért is lehet jelenleg boldog egy Liverpool-szurkoló: egy csapat, amitől két éve még egész Európa rettegett, most boldogan terpeszkedik el a hatodik helyen, ami sem BL-t, sem EL-t nem ér – hát bolondok ezek?Határozottan nem.
Minisorozatunk utolsó részéhez értünk, beszéltünk már általánosságban a nyárról és tárgyaltuk a középpálya problémáját is. Ezúttal a szélekre fogunk koncentrálni, először az utolsó klasszikus szélsőink nyomába eredünk, megnézzük, miért hagytak itt minket, majd kicsit foglalkozunk a poszt mibenlétével is.
Veterán utánpótlás-szakértőnk, guthmate, elkészítette második művét is, hiánypótló bejegyzése ezúttal arra a kérdésre keresi a választ, miért nem rohangáltak tucatszámra majd’ tíz éven keresztül Gerrardok és Carragherek a Liverpool utánpótláscsapataiban. Hajtás után kimerítő elemzés következik vendégszerzőnk tollából – már ha egy blog esetén élhetünk ilyen képzavarral.