
Janus arcú szezonunk nem arról marad emlékezetes (ha emlékezetes marad egyáltalán), hogy bármiben is állandóságot hozott volna. Hullámhegyek, hullámvölgyek és a kettősség a leginkább találó jelzők. A középpályánk – mely a modern foci legfontosabb csapatrésze – sem jellemezhető másként. A szezon legnagyobb részében 4-2-3-1, 4-3-3 formációban játszottunk, ami a középpálya szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb esetben egyszerre három középpályásunk szerepelt. A szezon során játszott 54 meccsen összesen 12 játékos fordult meg középpályás posztjainkon, így a középpályára kevéssé igaz a BR ellen rendszeresen felhozott vád: miszerint nem rotálja a csapatát vagy, hogy állandó kezdőt alkalmaz. Nagy általánosságban igaz, hogy formaingadozások, sérülések, fitneszproblémák miatt egyszer sem láthattuk a mögöttünk hagyott szezonban a legjobb középpályás sorunkat.

Talán Andy Warhol mondta egyszer, hogy mennyire fantasztikus volna, ha mindenki tökéletesen egyforma volna. Ezt mindig is egy olyan hülyeségnek tartottam, ami a művészetet párszor megihleti, de a realitás talaján teljes hülyeség volna. De belegondolva tényleg volna egy elvitathatatlan előnye: létezne igazság. Egyetemes, törvényi, mindenki által elfogadott igazság, hisz ha mindenki ugyanazt gondolja, akkor az élet tisztán fekete-fehér. Még maga a tízparancsolat sem ilyen, ott van például a Ne ölj, hogy egy népszerűt vegyek. Persze, a gyilkolás bűn a legtöbbünk szemében, de maga a pápa is megszegné ezt az életösztöntől vezérelve, és senki se tartaná ezt bűnnek.
Az igazat megvallva nem voltam túlzottan lelkes, mikor megjelentek az első pletykák Kolo Touré leigazolásáról. Mikor tegnap megjelent a
Legutóbb Scouser azt állapította meg a Liverpool pénzügyei kapcsán , hogy
A munka ünnepére egy kis újdonsággal készültünk (
Shankly tehát megmutatta, mitől és hogyan is megy a liverpooli villamos, feltöltötte a múzeumi vitrineket, valamint az emberek szívét boldogsággal és magabiztossággal. Betömte a kátyúkat a Liverpool way-en, erőtől és sikerektől duzzadóvá tette nem csak a Liverpool FC-t, de az egész várost. Igazi celebhez méltóan a csúcson hagyta abba, hogy még egészségben és boldogságban tekinthessen vissza munkájának gyümölcsére, és fürödjön a sikerben és tiszteletben, ami élete végéig kísérte. Továbbra is futball és Liverpool FC közelében maradt természetesen, rádiós műsorvezetőként ténykedett, hatvanpár évesen is kispályás focizott. 1981-ben, 68 évesen halt meg, a Liverpool FC azonban örökké emlékezni fog rá.