Boxing Day – mert Angliában nincs megállás

Keane duplájaA hétvégére ugyan meccs nélkül maradtunk (Angliát még mindig váratlanul éri, hogy télen HAVAZIK), de vigasztaljon minket a tudat, mostantól alig lesz időnk streamet váltani két találkozó közt: amikor a világ nagyobbik része elégedetten hátradől, és meleg otthonaiban készül vizsgáira ünnepli a karácsonyt, a szigetország csúcsra járatja bajnokságát. Hajtás után Boxing Day-t magyarázunk és elregéljük, hogy miként is teltek a december 26-ák Liverpoolban.



Hodgson családja látogatóban

forrás: lfc.tvA látványos foci sajnos régóta fehér holló-státuszban van az Anfielden, de azért mi abban reménykedünk, hogy ha már a joga bonito szabadnapokat vett ki Liverpoolban, legalább a céltudatos játék eredményt hoz. Öt pontra az ötödik helytől, és hat pontra a kiesőzónától minden megszerezhető győzelem aranyat ér. A hozzánk látogató Fulham pedig kitűnő áldozati bárány lehet. Hajtás után elmeséljük, miért lesz a miénk a három pont. De most már aztán tényleg.



Scouserek oktattak minket a Tyne partján

Miközben megtudtuk, hogy Zorán a magyar Chris Rea (NOT!), azt is tapasztalnunk kellett a saját bőrünkön, hogy nem csak a bohócligára érvényes az alapelv, mely szerint egy kiesőjelölt, lúzercsapat azonnal megtáltosodik, amint új edzőt neveznek ki az élére, hogy aztán fokozatosan visszasüllyedjen abba a posványba, ahol addig dagonyázott. Na, most még csak meg se kellett bokrosodniuk, egyszerűen lehúztak minket a posványba, mi meg hagytuk magunkat. Magától ez a Newcastle nem vert volna meg senkit, ehhez kellett a kritikán aluli védekezés, amivel sajnos bármikor szolgálnak hátsó embereink, ha idegenbe megyünk.



Szarkák szarban – szombaton

Két éve két gólt lőttAzt gondoltuk, a vörösöket idén nem lehet rosszkor fogadni: egy ilyen csapnivaló idegenbeli formával még a West Hamek is kalkulálhatnak a három ponttal. De tévedtünk. Északkelet gyöngyszeme – ahogy a kalózos vicc is mondja – jobb lesz, ha már eleve barna gatyával lép pályára, mert Hodgson ma húskonzervet csinál belőlük – és most Given sem lesz ott, hogy segítsen. Hajtás után a Newcastle hattyúdaláról és a féktelen optimizmusról értekezünk.



Nekünk is van csokiduónk

Furcsán könnyű meccs volt, végre összeállt a Babel-N’Gog támadósor, és gyakorlatilag két (és fél) támadásból szereztünk két gólt – itt vége is volt mindennek. Gerrard, Carra és Torres nélkül csak az volt a para, hogy nem lesz meg az öt, de a végén még volt “Hou Hou Hou Hou let the dogs out” is, Hodgson pedig csak reménykedhet benne, hogy egyszer őt is hasonlóan fogják éltetni ebben a stadionban. Megvan Torresék második babája (Leo), Lucas volt a mezőny legjobbja, a többi képekben következik.



Villák az Anfielden – az elmúlt öt év és a jelen

2009 márciusa - ihletett állapotbanJó érzéssel lapozgatjuk régi fotóalbumainkat, mert nosztalgiázni örökké szeret az ember. Ugyanígy vagyunk az elmúlt évek győztes találkozóival is – egy kiadós United-megruházásra mindig örömmel gondolunk, de méltatlan lenne manchesteri rokonainkat kiemelni: többen kaptak már kiadós pofont az Anfielden. Sajnos a rossz emlékek is feltörnek ilyenkor, és bármennyire nehezünkre esik, kötelességünk ezekről is beszélni. Hajtás után az Aston Villa elmúlt öt évét boncolgatjuk Liverpoolban és ejtünk pár szót az estéről is.



Redknapp volt a vörösebb – örömében

forrás: Skysports.comMindenekelőtt Fortunának kívánunk egy Jabulanit oda, mert a pofátlanság netovábbja volt, amit tegnap művelt a csapattal. Durván 92 percig kitartani, és utána az utolsó pillanatban egy kiadós banánhéjat odatenni a védelem elé? A Tottenham semmivel sem tett többet a győzelemért – illetve tett, eggyel több kaput eltaláló lövés formájában, de ez aligha teszi érdemessé őket a három pontra. Hajtás után szomorkodunk, és néha örülünk (ebből lesz kevesebb).



Redknapp vagy Carragher lesz vörösebb?

„Örülünk Roy?” – teheti fel a kérdést a Liverpool-rajongó hírében álló Samuel L. Jackson. A válasz pedig határozott NEM. A Chelsea ellen még legalább fel tudtunk mutatni érveket egy győzelem mellett, de a Tottenham elleni rangadószerűségre egy darab ilyenünk sincs. Se hazai pálya, se Steven Gerrard, rosszul áll a kollektív széna. Hajtás után körbejárjuk a problémákat.



A West Ham agóniája negyvenöt percben

Máskor is szeretnénk ilyen jóleső unalomban szemlélni mérkőzéseket. A West Ham nem óhajtott focizni, a Liverpool pedig még nincs olyan rossz állapotban, hogy ne büntesse az amatörizmust. Az iskola közepes méretű lúzerje megverte a suli zsíros hajú WoW-kockáját, viszont azt le kell szögezzük, ilyen egyértelmű győzelmet idén még nem produkált a csapat. Óvakodunk azonban hosszútávon gondolkodni. Hajtás után megmondjuk miért.