Szűk egy hét alatt kétszer futnak össze fiaink volt edzőnk csapatával. A mostani összecsapás – már, ha a COVID engedi megrendezni – lesz a kevésbé jelentős.
Hosszú távon mind meghalunk. Mondta volt a nagy klasszikus, John Keynes, bár mondhatta volna ezt anno Arséne Wenger is azzal a filozófával, amivel konzisztens sikerben és kissé unalomban tartotta névrokon csapatát. Ligakupa nyolcaddöntő jön, és remélem van még itt más is, akit szintén a 2009-es Insua bombagólos meccs emléke kerített…
Színes szagos stadionban mozogtak a srácok 90 plusz pár percet, kiválóan felrakott kezdővel. Soha rosszabb szerda esti pötyögést.
’bokor szavait átemelve számítanék a következő meccsünkön egy élvezeti érték nélküli meccsre.
Posztban énekelem meg, hogy miért is írhattam meg már meccs közben, eredménytől függetlenül egy Ligakupa meccsnek az összefoglalóját.

