Kicsit megkésve ugyan, de kielemezzük a tegnap látott, már-már szórakoztatónak mondható kilencven perc történéseit. Röviden és tömören a tegnap tanulsága: Luis Suarez nem kispályázik. Kevés focista lő a 18., vörös mezben eltöltött perce után gólt úgy, hogy csereként áll be. Hajtás után egy meglepő formáció, egy álomszerű debütálás és egy-két kiemelkedő teljesítmény történetéről mesélünk.
Az első mérkőzés Torres nélkül. Kíváncsian várjuk, hogy mit hoz az anfieldi paradigmaváltás, elvégre egy hosszú ideje meghatározó figura távozott a klubtól. Torres egyfelől hatalmas veszteség, mert egy zseniális csatárral lett most kevesebb, de ugyanakkor remek ugródeszka is: eljött az idő, amikor a Liverpool végre megmutathatja, mit kezd egy fejben régóta máshol járó kulcsembere nélkül. Hajtás után pár gondolat következik a ma estéhez.
Senki sem nagyobb a Liverpoolnál – hirdeti a híres mondás. És hogy mennyire igaz ez, az a tegnap esti órákban ki is derült: a Liverpool új 9-ese Andy Carroll. Pillanatnyilag lényegtelen, hogy a volt Newcastle-csatár mennyiért jött, vagy hogy milyen focista. Sokkal fontosabb az üzenet: Torrest alig pár óra alatt lecserélték egy másik kilencesre. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. Azzal a különbséggel, hogy Kosztolányi nem érezte magát átverve.
Még: Torres a Húspiacon Élő közvetítés // <![CDATA[ { document.getElementById('elo').innerHTML = 'Torrres megy, vagy marad? – Reality show‘; } // ]]>
Nem gondoltuk volna, hogy ilyen izgalmak közepette ér véget január. Nyavalyogtunk, hogy dögunalom ez az egész, de ez most már egy kicsit sok. Mostanra mindenki felkanalazta állát a Torres átigazolási kérelme miatt okozott sokkból, és – ahogy mi is – lélegzetvisszafojtva figyeljük az utolsó pár óra történéseit. A Torres posztereket reméljük már mindenki leszerelte, a mezek a gyújtós közt vannak, a „2011 legpofátlanabb játékosa” díj szakmai zsűrije pedig egyhangú szavazással hozta ki a spanyolt győztesként. De ahogy a szóvicc is mondja, félre a tré fát, nézzük mi vár ránk az elkövetkező fél napban.
Ma éjszaka valami eltört bennünk. Egy játékos, akiről eddig azt gondoltuk, hogy nálunk megkap mindent, aki ötödik éve szimbóluma a csapatnak, aki a szurkolók abszolút kedvence, benyújtotta átigazolási kérelmét. Fernando Torres hivatalosan is a Chelsea-hez szeretne szerződni. Mit lehet erre mondani? Menjél fiam, és többet a pofádat se lássuk? Sok szerencsét Fernando? Vagy fogalmazzuk máris az újságbetűkből összevágott fenyegető levelet?
Elmondhatatlanul örülünk Luis Suarez leszerződtetésének (habár az aláírás még várat magára), aki amellett, hogy jó játékos, még egy fontos üzenetet is hordoz: a Liverpool ott…
Nem úgy és nem azért, de sajnálnunk kellett ezt a Fulhamet. Sajnálnunk azért, mert simán megérdemelték volna az egyenlítést, de az ikszet mindenképp. Az év legnevetségesebb gólját produkálva mégis miénk a három pont, ami a soha nem látott hetedik helyre lőtte előre a Liverpoolt. Van itt még mit csiszolni (sőt szinte egy nagy polírszakkör ez az egész), de sok területen tegnap is történt javulás. Hajtás után megvizsgáljuk a tegnap estét.
Már előre sajnálnunk kell a Fulhamet: nem kétség, hogy ma egy irgalmatlan zakóba néznek bele. Gerrad visszatért, Torres (fejben) visszatért, Kenny visszatért, a csapat bízik magában, a Fulham pedig nagyjából azóta képtelen épkézláb teljesítményt nyújtani, mióta hőn szeretett Hodgsonunk átpártolt hozzánk. Mi pedig csak ennyit tudunk mondani, Hrabal szavaival élve: „Maradtatok volna otthon a seggeteken…” Hajtás után arról regélünk, miért lesz ma nagyon rossz a Fulhamnek, valamint egy bekezdés erejéig megemlékezünk az átigazolási nagy semmiről.