Újra van kilencesünk

Most már tény, manchesteri csapat háromnál kevesebbel nem úszhatja meg az Anfieldet. Tegnap valami egész elmondhatatlan élményben volt részünk: egy első ránézésre kicsontozott Liverpool nem csak legyőzte a Cityt, de amputálta végtagjait, a maradékot ledarálta, és ott helyben, nyersen fel is zabálta. Carroll kettőt, Kuyt egyet vágott egy első csapattal kiálló, ám morálisan instabil és enervált City ellen. John Flanagan debütált, Spearing pedig élete meccsét játszotta Hajtás után az egekbe magasztalunk mindenkit.



Nem csak három pont: ez elvi kérdés

Kevés visszataszítóbb csapata van a 21. század labdarúgásának, mint a Manchester City. Számomra – és ezzel jó eséllyel nem vagyok egyedül – minden mérkőzésük személyes és egyben elvi kérdés is, ugyanis ez a csapat nem csak tizenegy embert küld fel a pályára, hanem egy egész filozófiát, aminél nehéz hányingerkeltőbbet találni: “pénzzel a Jóisten is levadászható az égről – persze van az az összeg, amiért fent maradhat”. Hajtás után nekivetjük magunkat Manchester kisebbik csapatának, pontosabban a ma estének.



A sorminta tartása végett

"nem tudom mi ennek a sportnak a lényege, de sok pénzt lehet rá költeni!"A Manchester City 2008 nyarán történő tulajdonosváltása óta nem sok jóval kecsegtet egy Liverpool-citeh párharc: egy épphogy megnyert mérkőzés, három dögunalmas darab és egy kínos vereség az elmúlt öt találkozó mérlege – sajnos ez a sorrend időrendben is. Hajtás után végiglépdelünk a 2008 ősze és 2010 nyara közti időszakon és megállapítjuk, hogy a sorminta kedvéért kell győznünk. Beharangozó a beharangozóhoz.



Hodgsonnak küldetése volt

forrás: lfc.tcIlyen béna, savanyú vereséget nem is tudom mikor láthattunk utoljára. De mégis: Hodgson regnálása alatt. Fel tudunk hozni pár mentséget, ami hosszú távon valamelyest megnyugtat majd bennünket, de a ma délutáni produkciót nem tudjuk megvédeni. Természetesen nem is akarjuk, mert amit láttunk, az egészen egyszerűen borzalmas volt. Hajtás után levonjuk a tanulságokat.



Személyes elégtétel versus legkönnyebb három pont

Két hét várakozás után végre elkezdődik a Premier League utolsó nyolc fordulója és a bajnokság még minden tekintetben nyitott: nincsen előre kihirdetett győztesünk, se biztos kiesők, ahogy a BL-helyekért is komoly harc folyik még. A Liverpool szempontjából reális célként egyedül az ötödik helyet jelölhetjük meg, ehhez viszont pole-pozícióba kell kerülni, hogy május 15-én már az EL-ről döntsön a Tottenham elleni hazai bajnoki – de legalább is 700 000 font sorsáról. Hajtás után összeszedjük, miért tartjuk ma a szokásosnál is fontosabbnak a győzelmet.



Ki a nagyobb lúzer?

Gerrard egyenlítő találata utánVannak három pontok, amik fontosabbak a többinél, és a ma délután esedékes Sunderland – Liverpool pont ilyen lesz. Egy vendégsikerrel leszakíthatnánk az ötödik és hatodik helyre vágyó Boltont, Evertont és Sunderlandet, míg előretekintve négy pontra csökkenthetnénk a Tottenham előnyét, ami már-már ködbe vesző hegyoromként magasodik a csapat előtt. Hajtás után megnézzük mi is történt itt az elmúlt másfél évben, megmutatjuk ki felelős a pályára került labdáért és kicsit elmélkedünk a délutánról is.



Körülnéztünk a szomszédoknál

Az euforikus hangulat ellenére egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől riválisainkat, ezért ennek szellemében körülnéztünk a Premier League kollektív háza táján. Sőt, nemcsak bámultunk a semmibe, el is hoztuk az elmúlt hetek legérdekesebb híreit, amelyek valamilyen oknál fogva kevés reflektorfényt kaptak. Hajtás után az objektivitás és száraz tényközlés épületes példái következnek, szép tömött sorokban.