Annyira, de annyira szerettem volna bírózás nélkül megúszni ezt a mai összefoglalót. Baszódj meg Webb, kapsz egy sípot, egy táblát, egy kukásmellényt, meg egy dél-manchesteri…
A Suárez eltiltásakor már megismert formula alapján folytatjuk a körkérdés rovatunkat, melyben elsősorban kommentelőink adnak választ egy kérdésre. Jelen poszt esetén ez így hangzott: Melyik a legjobb középhátvéd duónk a jelenlegi felhozatalból? (Ki a legjobb középhátvédünk?). A kérdés most aktuális, mert H&G-féle pénzügyi összeomlás óta nem volt olyan helyzet, hogy egy posztra, ilyen felhozatalunk lenne, mint most Agger, Sakho, Skrtel, Touré középhátvédnek. Idén mindannyian jól is teljesítenek védő statisztikáikban nincs szignifikáns különbség, viszont mindannyian kicsit mást tudnak taktikai értelemben nyújtani. Nem is szaporítom tovább a szót a hajtás után a válaszok.
Mivel Mkhitaryan/Mkhita Ryan -> Mhitarjan sagája a Dortmund hathatós részvételévek köszönhetően egy csapásra véget ért, és így nem kell többé az ő beilleszthetőségén agyalnunk a többiekkel, így végre jut elég kapacitás, hogy egy kicsit még az egyre távolabbinak tűnő előző szezonba nézzünk, és pótoljuk pótoljam a hiányosságaim. Guthmate már vagy három hete megtette ezt a középpályával, úgyhogy tényleg nagyon érett már, hogy a csapat hátát megírjam. Ez volt a védelem:
Tegnap este egy Liverpool dominálta meccsen, 23 kapura lövésből sikerült a Liverpoolnak 1:0-ra legyűrnie a Southamptont. Az alacsony helyzetkihasználási hatékonyság ellenére a három pontot már önmagában is részsikernek kezelhetjük manapság, van viszont egy tágabb értelemben véve vett részsiker, aminek mindenképpen örülnünk kell.
Semmiképpen sem jó így kezdeni, de mindent helyre lehet még hozni, eredményt és játékot egyaránt – nagyjából így foglalható össze a tegnap délutáni West Brom – Liverpool, amin szokatlanul nagy hülyeségeket csináltunk, és mentálisan bizonyultunk gyengének.
„Na ott megy el a meccs…”
Komoly meglepetést okozott ez a tegnapi mérkőzés, hiszen egy félig-meddig működőképesre tákolt Liverpool helyett Rodgers tegnap már a nagyközönségnek szánt demoverziót adta ki, jelezvén a világnak, mire is gondolt a csapat jövőbeni játékát illetően. Gyors passzok, kreativitásban tocsogó összjáték és fullasztó labdafölény – ilyen lesz a jövő Liverpoolja. Reméljük.
Folytatjuk a 2011/2012-es trauma év feldolgozását, ezúttal a védőink teljesítményét fogjuk értékelni. Elöljáróban érdemes leszögeznünk, hogy a Liverpool csakis védelmének köszönheti, hogy egyáltalán a nyolcadik helyig elverekedte magát, összességében tehát egy korrektül összerakott stáb őrzi a kapunkat – itt-ott persze akadnak problémák.
Sok kérdés van 2011/2012-vel kapcsolatban, amin lehet és kell vitatkoznunk, sok, amin felesleges. Több olyan játékos is van jelenleg a keretben, akinek előző évi szerepvállalása nem ütötte meg az elvárt szintet, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nincs managerünk. Egyet viszont minden vita és ellenvetés nélkül, teljes egyetértésben kijelenthetünk: az év játékosa Martin Skrtel (-Daniel Agger kettős) volt.