
A csapat másnapos, Suarez megállíthatatlan, Gerrard már egészséges, van balbekkünk, Hendersonról nem derült ki semmi, kiszórjuk Poulsent, Aquilani harmadik olasz csapatát fogyasztja, Suarez bajban, meg megint bajban, Kelly végre gólt szerez, összefüggés van a bemutatás és a Chelsea-be igazolás közt, győzünk végre az Emiratesben, a golfütő hazatér, az Everton-drukkerek pedig kritikán aluliak. Liverpool. Egy hónap. Egy kép.

Unja, hogy csapata mindig győz? Elege van a gólzáporokból? Hányingert kap a tikitakától? Vagy csak egyszerűen unatkozik és mazochista? Mi tudjuk a megoldást! Legyen Ön is Liverpool-szurkoló, s gondjai egy csapásra megsokszorozódnak!
Nincs mit szépíteni, nincs miről beszélni, ez a meccs minden kétséget kizáróan a szezon eddigi mélypontja volt, bár a Bolton, a Tottenham vagy a hétközi QPR elleni vereségek elég komoly konkurenciát támasztanak. Semmi nem ment, még az sem, ami eddig.
Kevés olyan csapat létezik, amely egy mindkét fél számára fontos Chelsea – Manchester City mérkőzést is képes letolni a címlapokról, de a Liverpool ebben az elitklubban van. Tegnap este nagyon rossz érzés volt Liverpool-szurkolónak lenni, ez pedig mára sem változott sokat. És akkor mit mondjon Coates, aki meglőtte élete gólját a nagy semmiért?
Ma esti ellenfelünk a Mark Hughes vezette QPR a túlélésért küzd, ami rossz hír a kiscsapatokkal rendre szenvedő Liverpool számára. Ugyanakkor az elmúlt egy hétben az a csoda esett meg, hogy mi, szurkolók egymás után két mérkőzéssel is elégedettek lehettünk. Elmúlt egy hét vs. az eddigi szezonunk.