Ahogyan arról sokan értesülhettek is, az FA tegnap esti döntése alapján Luis Suarezre újabb tízmeccses eltiltás vár azt követően, hogy tegnap a Tottenham elleni találkozó után a játékos kijáróban összeszólalkozott, majd komoly ütésváltásba keveredett Michael Dawsonnal, a vendégek védőjével, akit bordatörés gyanújával kórházba is kellett szállítani. Kettejük között már két…
Annyi tét nélküli tavaszi meccs van a hátunk mögött az elmúlt évekből, hogy pusztán már az is jó érzés, hogy szolid vállvonás helyett egy izgalmas papírformát ülünk le megnézni szerdán egy rossz Sunderland ellen. Egészen hízelgő oximoron ez az izgalmas papírforma még akkor is, ha nem minden klappol azért a…
Nincs olyan ember ezen a bolygón, aki ne álmodozna át több-kevesebb időt a napjaiból. Illetve, ha mégis vannak ilyen emberek, ők sokat veszítenek, szegényes lehet ugyanis a belső monitoron csak a mindennapok szürkeségének különböző árnyalatait követni. Szegényes lehet nem kiszínezni az ingereket, amik érnek, összerakni a pozitívakból egy párhuzamos világot…
Sok területen hasonlított a Liverpool Aston Villa elleni 1:0-s győzelme a Stoke City elleni 1:0-ához, bizonyos szempontokból azonban rosszabbul alakult a meccs a vörösök számára. Az öt év után előszöri hat pontos rajtolás persze rögtön feledtetni tudja a negatívumokat, így sírni-savazni a legkevésbé sem fogunk a tegnap történtek miatt.
Az elmúlt évek menetrendszerűen visszatérő frusztrációja egy Liverpool szurkoló számára, hogy amint beköszönt a jó idő, tét nélküli ligameccseket kell néznie hétvégenként. Ilyenkor jobb híján olyan önbizalmi sebtapaszokban tudunk bízni, mint néhány biztató meccs egy-egy fiataltól, vagy klasszis teljesítmény egy meghatározó játékostól. E kettőnek a hibridjét hozta össze Daniel Sturridge a Fulham ellen, amitől egy picit jobban érezhetjük magunkat a vörös bőrünkben pár napig. Ennél se többről, se kevesebbről nem szólt ez a meccs.
A több oldalról is emocionális felvezetéssel induló Liverpool – Chelsea sok feszültséget és kevés jó játékot hozott, a nap végén pedig a vörös tábor örülhetett jobban. Suarez nem játszott jól de gól-gólpassz-balhéval triplázott, azaz hozta magát, ahogy a meccs izgalma is felnőtt végül az elvárásokhoz – igaz sajnos nem elsősorban a foci miatt fogunk emlékezni erre a délutánra.
A húsvét ebéd utáni sonka-torma visszaböfögések remek vizuális hátteréül szolgált a vasárnap délutáni Aston Villa – Liverpool. A decemberi, váratlanul könnyedén ránk mért győzelmük után mindenképpen sikeréhes Liverpoolt vártunk a pályára, és ha a Villa Park gyepét nem is tépték ki foggal a vörösök, elég okosan és kreatívan fociztak ahhoz, hogy megérdemelt győzelmet mérjenek egy jó formában lévő, PL életéért küzdő kiesőjelölt ellen – ami tavasszal mindig szép tett.
Jonjo Shelvey bizakodásra okot adó tehetségként érkezett Liverpoolba, majd pislákoló reménysugárként folytatta ott a klub modernkori történelmének legsötétebb hónapjaiban, hogy következő lépésként a kezdőcsapat környékére verekedje magát és két év kemény munkával megmutassa, hogy nem lesz több egy jobb közepes angol középpályásnál. Mindez leginkább azért frusztráló, mert néhány tulajdonsága alapján ő lehetne a következő Gerrard. De közel sem lesz az.
Szombat délután a Southampton ellen idegenben folytathatja a Liverpool azt a sorozatát, amire Top 4-es csapat verés oldalon tíz hónapja, hármas győzelmi széria oldalon pedig két éve nem volt példa. A tabella barátságosan fest jelenleg még az egymeccses fórunk ellenére is, az új igazolások jól muzsikálnak, a középcsatár gólkirály aspiránssá vált az elmúlt hetekben. Enyhe rózsaszín árnyalatot vett tehát az a vörös, de ne feledjük közben, hogy a Tottenham ellen is segítségünkre volt a pesszimista hangvételű beharangozó, így most arra készülünk, hogy magabiztos győzelmet fog aratni felettünk a Soton. (aztán persze majd fordítva lesz, de ezt csak zárójelben, hogy ne lássa a karma)
