Ez a poszt a már tavaly nyáron eltervezett folytatása a TOP6 gazdasági lehetőségeinek összehasonlításáról szóló írásnak, és a most következő posztokkal együtt nem titkolt szándékom,…
Ez a poszt a már tavaly nyáron eltervezett folytatása a TOP6 gazdasági lehetőségeinek összehasonlításáról szóló írásnak, és a most következő posztokkal együtt nem titkolt szándékom,…
Régóta tervezem ezt a posztot (2 hónapja) erről a nagyon összetett témáról. Tudom első körben kicsit furcsa egy ilyen sérülésekkel tarkított szezonban elővenni és dicsérni…
Ritkábban alkalmazott szerkesztői megoldáshoz folyamodunk most, mikor a januári átigazolási időszak értékelésére adjuk a fejünket. Az egész egy körkérdésnek indult volna, azonban sikerült elsején úgy…
Legutóbb Scouser azt állapította meg a Liverpool pénzügyei kapcsán , hogy „Nem vagyunk nagycsapat”. Ezt a képet szeretném most egy kicsit árnyalni, mélyíteni kis kitekintéssel a PL top csapatainak elmúlt néhány gazdasági évének alakulásával. A poszt kettős célt szolgál, így apropóját is két dolog adja: 1 kicsit előremenve az évértékelőknek és előretekintve a következő szezonnak, szeretném, ha a BL helyekért folytatott verseny gazdasági hátteréről tisztább képünk lenne. 2 közelít az átigazolási időszak, mikor repkednek a nevek a hozzájuk kapcsolódó fontmilliókkal. A szurkoló meg nekiáll vérmérsékletétől függően aggódni, álmodozni, hogy mi fog történni. Szeretném, ha egy kicsit tisztábban, reálisabban látnánk a valós lehetőségeinket. Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok gazdasági szakember, csak egy egyszerű szurkoló, így a poszt első része nem születhetett volna meg a thisisanfield.com-on megjelent 3 részes 1 2 3 sorozat és a theliverpoolword kiváló cikke, a swissramble, valamint macca segítsége nélkül.
Wesley Sneijder vasárnap este megegyezett a Galatasaray-jal, így pont került az Interből való eligazolási sztorijának a végére, amelybe a Liverpool is erősen bevonódott. A nem jövetelével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, a nagy sajnálkozásoktól a „Megúsztuk a következő Joe Cole-t!”-ig sokféle gondolat cikázik az éterben, mi viszont egy másik, aggasztóbb jelenség miatt vagyunk nyugtalanok. A Sneijder-saga kapcsán ugyanis látványosan nekiment az öltöző a menedzsmentnek a csapatkapitány vezérletével, az ilyen sajtótusáknak pedig sosincs jó vége.
Az alábbi jegyzőkönyvet a Liverpool FC ügyvezető igazgatójának asszisztense készítette 2013. január 31-én késő este, az aznapi edzőközpontbeli eseményekről a vezetőség számára. A dokumentum eredeti példányának másolatát az irodai takarító vesztegetési kísérletnek eleget téve eljuttatta egy londoni szerkesztőségbe, ahol néhány élelmes szakújságíró és blogger, köztük a Vörös Fonat szerkesztői is lecsaptak rá. A feljegyzéseket eredeti szövegkörnyezetben, magyarra fordítva közöljük.
Vannak posztok, amelyeket sokáig érlelünk. Valahogy nincs meg a megfelelő pillanat, hiányzik egy mondat, valami nem stimmel velük. Aztán egyszer csak történik valami, és hirtelen megvan minden. Most egy ilyen poszt következik: tegnap este furcsa dolog történt, és ez eszembe juttatta, hogy már régen el akartam részletesen magyarázni, miért nem tudunk Hazardokat igazolni. Liverpool. Pénzügyek. Igazolások.
Iszonyú vékony a jég. Már egy rossz lépés sem fér bele, a túlpart pedig még mindig nagyon messze van. Elköltöttek egy halom pénzt, a Liverpool egyik legnagyobb legendáját pedig egyszerűen kidobták. Az FSG-nek most már vigyáznia kell: még egy fatális hiba nem fér bele – ráadásul az anfieldi álszentség is felzabálhatja őket.