210 perc háború

Annyi helyről kéne egyszerre elkezdeni az események felgöngyölítését, hogy inkább egyszerűen a végkövetkeztetéssel kezdek. Minden erőnket beleadva, a végén már összepánikolva kaptunk ki, és ezzel estünk ki a Chelsea-től, de az utolsó 50 perc kivételével tisztességben, szépségben búcsúztunk a sokadrangú(?) prioritástól. Folytatás

Mit számít a Capital?

sports.ca.msn.comSokat lamentáltunk mostanság a kupák jelentőségén, a mire mennyi energiát kell fektetni témakörben. Nézzük a tényeket. Idén ahogyan most állunk minimum 54 meccsünk lesz a szezonban. Ehhez jöhet hozzá pluszként minden egyes Mikiegér, FA, EL meccs/forduló amit megnyerünk plusz meccsekkel. Önmagában ez nem rossz dolog, hiszen végül is ez a cél, legyen sok meccsünk, legyen sok bevételünk. A probléma ott van, hogy tavaly az elmúlt szezonok alapján messze a legkevesebb meccsből összesen csak 43 meccsből jövünk. Nem vagyunk ehhez hozzászokva. Persze a nyár a keretbővítésről szólt, így bírni kellene, azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi 54 meccsnél a 2009/10-es szezonig kell visszamenni, hogy találjunk olyan szezont, mikor több meccsünk volt mint most eddig a minimum. Lényegesen több meccsünk pedig 2007/08-ban volt, 59 találkozóval abban a szezonban.  Folytatás

Van ennek is egy varázsa

Egy pillanatra vonatkoztassunk el attól, hogy a tegnapi nap nem sikerült a legfényesebben, és gondoljuk bele egy kicsit, hogy mi is ez az FA kupa. Persze, legöregebb verseny, veretes múlt, meg a gondolat, hogy Arany és Deák is évekig nézhette volna a versenyt, ha egyáltalán tudnak róla és 2000 km-t utaznak érte, de mi az FA kupa ezen túl, mi ez az egész ma? Azon kívül, hogy a legellentmondásosabb, legmegosztóbb dolog egy nagycsapat szurkolójának. Folytatás

Birthday Bolton Beharang

liverpool-vs-bolton

Mert az indokolatlan alliteráció jó dolog. Tudom, hogy mindenki a falat kaparta már az elvonási tünetektől, hogy a jól megszerkesztett, tartalmas és nívós posztok után újra az én egymás hevenyészett hegyére hányt mondathalmazaimon élvezkedhessen, de most értem el a technológiai fejlettség azon fokára, hogy újra posztolhassak. Ráadásul annyira elfogott beharangozási vágy, hogy félrevertem a a tulajdon szülinapomon is itt ülök, hogy contentet gyártsak szeretett olvasóimnak. Meg nektek is.

Folytatás

Miért nem leszünk soha bajnokok?

A címben megfogalmazott kérdést egyik kedvenc futballszakíróm, Paul Tomkins tette fel és válaszolta meg két hónappal ezelőtt. A szerző Graeme Riley-val és Gary Fulcherrel közösen írt könyve, a Pay as you Play komoly elismerést hozott számára, mivel a játékoseladások olyan értékelését, inflációkövetését dolgozta ki, amelyet nem csupán a futballszakma, de az EU is magáévá tett, és hivatalos ajánlásai közé emelte. A következőkben a cikk legfontosabb megállapításait ismertetem, néhol beemelve egyéb fontos részeket más írásokból vagy felmérésekből. A célunk az, hogy minden szurkolónak legyen esélye megismerkedni a kőkemény realitásokkal, és – ha hajlandó rá – helyén tudja kezelni az elvárásait, reményeit, vagy akár a tavalyi ezüstöt is.

Folytatás

Choose (n)one of them

Máté írta még a Villa elleni beharangban, hogy reméli, hogy a bajnokságra tartogatjuk majd az Erőt – nem, most amúgy nem lesz Star Wars – Chelsea poszt -, és a helyi kupákba nem fektetünk annyi energiát és vágyat, magyarul, hogy a most következő három kupameccset tesszük hátrébb a rangsorban. Erre a vágyra természetesen minden oka meg is van, 5 pontra a negyedik hely, a mézescsupor széle, és bár 5 csapat is a Wenger-kupára tör, az esélyünk az aranytojást tojó tyúkra még mindig bőven nem nulla, sőt, nem is egy vagy kettő százalék. (Hanem három.)

Ugyanakkor. Muszáj feltenni a kérdést, hogy mi a célunk, főleg azután, hogy Gerrard a visszavonulásával rendesen borította a megszokott rendet. Gerrard miatt köt minket egy szűk határidő, a munkát pedig el kell(ene) végezni; fémet kell rakni a kapitány utolsó vitrinjébe. Ennek a munkának pedig az egyik kritikus pontjához érkezünk. Folytatás

Visszahívások…

article-0-19E007B6000005DC-968_634x529…korát éljük most a téli őrületben a Liverpoolnál. Először a Stoketól hívtuk vissza kölcsönből, majd adtuk el – a hírek szerint 4,7 millió fontért – a nálunk soha be nem illeszkedő Assaidit. Majd az Ibe-ot hívtuk vissza a Championshipben a feljutásért küzdő Derbyből. No és közben folyamatosan lebeg Origi extra pénzért való visszahívása a Lilleből. Eddig egyébként elég csendes a téli őrület, ami pénzügyeinket figyelembe véve és magát a téli ablakot, jó eséllyel így is marad. A hétvégi ellenfelünk, a 3 meccses kupaterhelés előtt, a BR alatt amolyan mumussá előlépő Aston Villa lesz a szombat délutáni összecsapás során. Folytatás

Elfújta a szél…

4472__4553__461264218_10_513X307… a jó játékunkat, pedig a meccset egyébként erősen befolyásoló meteorológiai tényező inkább a haza csapatot hátráltatta. Még a mieink játékán is meglátszott (a 42 hosszú passznál idén kétszer a Citeh ellen és a Sunderland hazain passzoltunk kevesebbszer hosszan), de Minyonnak is pontosabbak szoktak lenni a hosszú labdái. Azonban a hazaiak játékának, amely sokkal inkább épít hosszú labdákra, erősebben betett (a mai 50 az átlag 62-höz képest elég erős visszaesés) a szél, úgy gondolom ennek is köszönhető, hogy a védelmünk ma ilyen jónak tűnt. Hiszen szezonban a legkevesebb, 5 alkalommal próbálkoztak csak ellenünk lövéssel (a Villa és a Swansea a Mikiegérben még a társrekorder meccsek). Kaput találó lövésben ugyan nem hoztunk ma negatív szezonrekordot,  hiszen a Burnley nemrég egyszer sem találta el a kapunk, viszont az 1 engedett kapura lövés nagyon jónak számít, mert csak 4 alkalommal hoztunk ilyen alacsony számot (Tottenham, Villa, valamint a hazai meccsen ellenük). A szél kapcsán már csak egy dolog Johnson átlövését majdnem befújta, de csak majdnem. Ennyi asszem bőven sok is a szél meccset befolyásoló hatásáról. Folytatás