Na de mi a fene az a momentum? Az most van vagy nincs, egyáltalán birtokolható-e, ha igen, akkor hűtőben kell tárolni vagy csak napfénytől elzárt hűvös helyen mint Manquillot? Kérdés van, annyira, hogy a kapavágásból is árok lett már a táborok közt véleménykülönbségből. Folytatás
Azért erre kevesen számítottunk. A meccs felvezetését nem véletlenül mozogtuk ki elegánsan idei második podcastünk publikálásával, senki nem törte magát szét a jakuzzi szélén, hogy arról fűzzön egymás mellé kevéssé koherens gondolatfoszlányokat, hogy mennyire örüljünk majd egy esetleges döntetlennek. Ehhez képest most a győzelem miatt ér fülig a szánk, ráadásul nem a kibrusztolt, szerencsés, sirály tarkóján megpattanós 1-0-át játszottunk, hanem végig támadva, megérdemelten nyertünk.
Újabb hónap, újabb podcast formátumú kontent csomaggal örvendeztetjük meg szeretett hallgatóinkat, lefedve ezzel a Mancity beharangot is. 32 másodpercben.
A szezonban hátralévő nemzetközi meccseink száma egyre csökkent: március tizenhatodikán vár minket a Swansea. Örülünk, sírunk, őrjöngünk, és lazulunk. Na nem ebben a sorrendben, és nem is mind, sőt, de elég tanulságos meccs lett ebből a nettó időelbaszásnak szánt két és fél órából, és legalább lehetett ma is egy jót Lovrenezni. De kinek állt ez érdekében? Nekünk? Nem nekünk? A Fonatnak? Vagy már megint a mocskos ketchup-lobbi? Vagy emögött is a pokol bugyrai állnak? Eredetileg konteós posztot akartam írni, de talán majd akkor, ha nem vagyunk krízishelyzetben.
of Liverpool defending. BR lassan 3 éves regnálása alatt most először van az a furcsa helyzet, hogy a védekezésünk a jó és ez hozza az eredményeket. Korábban is csak egyszer volt, hogy viszonylag jó volt a védekezés, de akkoriban, amikor jöttek az eredmények, az a BR-hez közelebb álló támadás miatt volt. Többek között most ennek fogunk kicsit utánanézni a BR időszak bajnoki félszezonos statos eredmény- és stílusvizsgálat keretében. Folytatás
Haladunk, haladunk. Nem nagyon mondanám, hogy kifejezetten hittem a Soton legyőzésében, aztán lásd, itt vagyunk, a szezon második felében a hatpontosokból 2/2-n állva. Miközben a Spurs ellen a szezonban mind a hat pontot elhoztuk, és ugyanezt elmondhatjuk immár a Southamptonról is (utóbbira egyébként már egyedül a Spursnek meg a City-nek van esélye).
Srácok, a sorsunk a kezünkben, és kifejezetten tartunk valahová. Folytatás
Csak azért ez a cím, mert a holland kemencét a vészforgatókönyves összefoglalóra tartogatom.
De egyébként ez is egész jól leírja a helyzetünket, terítjük amink van. Felkenjük a pályára a cuccunk, és reménykedünk benne, hogy elég lesz. Nagyjából így tudnám leírni az esélyeinket a mostani meccsre, mert millió hátráltató tényezőnk van, mégis győznünk kell a St. Mary’s-ben, ha az ősszel eltemetett top4-es álmaink exhumálását folytatni szeretnénk. Folytatás
…hiszen a továbbjutás kérdését nem sikerült hazai pályán lerendezni és kőkemény meccs vár ránk a most nem ironikusan használt isztambuli pokolban a török fanatikusok által feltüzelt Besiktas ellen. Baromira nehéz meccs lesz. A meccs azonban mégis siker, nem csak a nyilvánvaló miatt (nyertünk), hanem mert a kieséses szakasz és az idegenben lőtt szabály miatt az, hogy ma nem kaptunk gólt, pontosabban, hogy nem rúgtak idegenben gólt, még nagyon sokat érthet, hiszen egygólos vereségtől, ha mi is gólt vagy gólokat lövünk, kezdve minden ennél jobb eredmény továbbjutást ér. De ezzel elkalandoztam, nézzük inkább a meccset. Folytatás
A hullámvasutas liverpooli szezon tavaly év végi bugyraiban a tavaszi Európa Liga futás mindig egyfajta távoli fényként volt jelen a fejünkben, ami majd eljön a jövőben, és amire majd összeáll a csapat. A tavasz és az EL itt vannak, a csapat pedig úgy tűnik, valóban kijött a gödörből és fenntarthatónak is tűnnek az eredmények. Mire számíthat a Liverpool a második számú kupasorozatban és első ottani ellenfelével, a Besiktassal szemben?
Kábé ez fogalmazódott meg bennem a meccs vége felé, és nézelődjünk csak:
WDWWDWWWDDLWWDWW
Persze ez még mindig nem egy tavaly tavaszi WWWWWWWWWWWWWLDW, de azért mindenképpen valami, akármennyire is lehetett szenvedni annyira, hogy félidőben a vérhígítós injekcióm felüdülést jelentsen.
Szóval a kérdés adott. Ez már a rutin? Az uncsi meccs, meg a komolyabb érdeklődés hiánya miatt villámösszefoglalóban foglalkozunk a kérdéssel. Folytatás
