A védők rendben vannak

Folytatjuk a 2011/2012-es trauma év feldolgozását, ezúttal a védőink teljesítményét fogjuk értékelni. Elöljáróban érdemes leszögeznünk, hogy a Liverpool csakis védelmének köszönheti, hogy egyáltalán a nyolcadik helyig elverekedte magát, összességében tehát egy korrektül összerakott stáb őrzi a kapunkat – itt-ott persze akadnak problémák.



Nem a kapusokról kell beszélni

Volt itt minden: kapuskiállítás, záporozó sárgák, kihagyott és értékesített tizenegyes, egyenlítés, hosszabbításban szerzett győztes gól, egyszóval nem túlzás azt állítani, hogy a 2011/12-es idény eddigi legszórakoztatóbb Liverpool-meccsén vagyunk túl, amit ráadásul – meglepő módon – meg is nyertünk. Blackburn – Liverpool: 2 – 3.



A csend itt a legszebb

A tegnapi délutáni mérkőzés továbbra sem tölthetett el minket elégedettséggel, ugyanakkor mégsem lehetünk teljesen elkeseredve: az elmúlt néhány mérkőzésünkre jellemző szabadesés most nem jelentkezett, a csapat összelapátolta magát és addig küzdött, amíg bírt. Kár, hogy megint vitatható (=rossz) bírói ítéletektől függött az eredmény, de leginkább azért kár, mert ez simán lehetett volna egy győzelem is.



És akkor megint nekifutunk…

…ennek a focimeccsként emlegetett valaminek, hátha negyedszerre sikerül ez az úgynevezett pontszerzés. A Newcastle-mérkőzés után némileg módosult az elvárásaink sorrendje: 1. lőjünk gólt 2. kettőnél kevesebbet kapjunk 3. győzzünk… – egyszóval senki sem állíthatja, hogy irreális célokat tűztünk ki. Mégis, egészségtelen állapotnak tartjuk, hogy így kell gondolkodnia egy Liverpool-szurkolónak.