Folytatjuk testi-lelki felkészülésünket, a mencseszteriek demoralizálását, ezúttal a legutóbbi öt Liverpool-Manchester United párharcot cibáljuk elő, szedjük szitává, analizáljuk darabokra, nézzük meg kikockázva, rántjuk ki és tálaljuk ízlés szerint. Hiába szugeráljuk a mérleget, ez bizony 2-3 marad a riválisok javára. De ezt a számpárt hagyjuk is, hajtás után beszélünk majd erről is, meg ama bizonyos 4-1-ről, ami jó régen volt már, de még mindig öröm az orruk alá dörgölni.
Így hirtelen, a mérkőzés után egy kérdés foglalkoztat: ha a tökutolsó ezt csinálta velünk, mit fog a Manchester United jövő vasárnap? Kevésbé hirtelen, de ugyanekkora hévvel kínoznak más problémák: ki ez a 7-8, focistának álcázott betontömb a pályán? Vajon miért állunk ki öt védővel a liga legrosszabb csapata ellen? Esetleg: adott egy szabály, miszerint hármat cserélhetünk. Miért cserélünk kettőt? Gerrard mióta ilyen lassú? Hajtás után elmeséljük, hogy miért is jó még mindig nekünk. De azért főleg sírunk.
Nagy örömmel töltene el minket, ha ma hozzájárulhatnánk a West Ham agóniájához, ami stadion ide, stadion oda, gyors tempóban közelít a kiesés felé. Ahogy a tabella végén hintázó összes csapatnak, úgy a londoniaknak is élet és halál kérdése minden pont, míg a Liverpool a minimális elvárásnak tartott EL-indulást igyekszik bebiztosítani minden mérkőzéssel. Hajtás után számokkal, formákkal és jóslatokkal hozakodunk elő.
A beharangozóban kérdeztük, most viszont kijelentjük: ez megint nem volt valami fényes. Joe Cole, Poulsen és Ngog egyaránt megmutatták, miért is szorultak a keret peremére, viszont velük ellentétben Kuytöt már tényleg nem tudjuk hova magasztalni. Hajtás után értékeljük a tegnapi performanszt, de főleg a három alulteljesítő játékost.
A prágai kiruccanás hátborzongató élményeit kell ma feledtetnie King Kennynek: egyrészt magával a továbbjutással, másrészt valami focira hajazó jelenséggel, mert amit Csehországban műveltek, az legfeljebb csak labdabántalmazásnak (az Amnesty International már Hágába vonult emiatt – szerintük etikátlanul nézhetetlen volt) minősíthető. Hajtás után pár érdekesség, statisztika és egy rövid esélylatolgatás következik.
Ha a tegnapi borzalom után nem sikerült volna elcsípnem a Star Wars IV végét (megjegyzés: a lázadók győztek ismét) a Film+-on, minden bizonnyal elvesztem maradék, a világ egyetemes jóságába vetett hitemet is. Ezt a tegnapi prágai produktumot nem is tudom hova tenni. Man of the Match? Csak vakarom a fejemet. Legszebb támadás? Volt olyan? Legötletesebb összjáték? Ötlet?? Összjáték?? Hajtás után az Oscar-gála közelségére tekintettel mi is díjazunk.
Habár Kenny Dalglish első regnálása során közel öt évig irányította a Liverpoolt, mégsem vezethette szeretett csapatát egyszer sem az európai porondon. Hogy miért? A Heysel-katasztrófát követő nemzetközi tiltás pont egybeesett King Kenny regnálásával, így azt mondhatjuk, hogy a ma este pont annyira lesz számára új, mint a kerettel Prágába látogató öt fiatalnak. Hajtás után róluk is, és az estéről is mesélünk.
Van egy ősi, dakota közmondás, (melyet még egy sámán hagyományozott az utókorra) miszerint „ha nem rúgod a hálóba a labdát, nem fogsz gólt lőni”. Sajnos a nagy bölcsesség mögött valós tartalom rejlik: Suarez lendületes megindulásai, félelmetes szabadrúgása, Skrtel fejese, vagy Kuyt lövései egyaránt megkímélték a Wigan kapuját. Gerrard és Meireles kettős hiánya megmutatta, hogy a középpályán bizony komoly problémák merülhetnek fel nélkülük. A lelkünk sötét bugyraiban viszont tudjuk, hogy igazságos eredmény született ma délután az Anfielden. Csüggedésre azonban nincs okunk, legfeljebb a bosszankodásra.
Még a Liverpool-mez is vörösebb, mióta King Kenny visszatért, sőt újabban már egy hazai meccstől sem csináljuk össze magunkat. A Wigan csupán saját töketlenkedése folytán volt képtelen mind a három pontot begyűjteni ellenünk novemberben, igaz, akkor Hodgsonnal, Konchesky-vel és a 4-4-2-vel súlyosbított helyzetben lépett pályára a csapat. Akkor egy feltámadásnak tűnő sorozatot tört meg Roberto Martinez társasága, reméljük ezúttal kevesebbre futja. Hajtás után sérültekről, formákról és hasonló okosságokról mesélünk.