Máté írta még a Villa elleni beharangban, hogy reméli, hogy a bajnokságra tartogatjuk majd az Erőt – nem, most amúgy nem lesz Star Wars – Chelsea poszt -, és a helyi kupákba nem fektetünk annyi energiát és vágyat, magyarul, hogy a most következő három kupameccset tesszük hátrébb a rangsorban. Erre…
Mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen az ok. Illetve nem, nyilván nem értheti mindenki, hogy Gerrard miért a fék a pályán, John Cleese is megmondta már, hogy a saját hülyeséget pont a hülyék nem tudják felfogni, sőt, az a nyilvánvaló ok igazából önmagában Gerrard játéka se lehetne. Nem történhetett volna meg vele…
Tavaly ugyanekkor számunkra teljesen meglepő módon érkeztek tucatjával hozzánk a kérések, hogy legyen év végi összefoglaló, hogy összegezzük az évet, és úgy egyáltalán, legyen valami. Mi csak álltunk bambán, hogy miről is beszélünk, a szezon közepe van, és bár már betagozódtunk a top5-be, azért csak nem mondanánk verdiktet az egész…
A sztori baromi egyszerű, a képlet sokéves, és az eredmény ugyanaz. Kiszoptunk, ahogy kell, ahogy illik, és magunkon kívül senkit nem okolhatunk. Köd, gödör, alagút, whatever, és mégis, megint van egy erős what the fock érzés több dologgal kapcsolatban is, mert már megint nem ilyen egyszerű az élet.
Van egy nem túl szerencsés bája utólag nézni a meccseket, mert az összefoglaló időbeli elcsúszásán túl már maga az érzés is elcsúszik, de ha már így alakult, akkor találjuk meg a dologban a pozitívumokat, mert szerintem van bőven. Spoiler alert: magában a meccsben is volt, nem csak az utólagos megnézésben,…
Sajnálatos módon erre a meccsre csak egy váratlan eseményt tudtunk behúzni a rúgott gólt, előállt az a helyzet, hogy az 5 fős jacuzziból senki nem tudja a szokott minőségben összefoglalni azt amit láttunk. Lehet azért, mert nem is lehet, de mi inkább gyanakszunk arra, hogy utolért minket az évenkénti 1-2 alkalom,…