Email csusszant be a jakuzzi levélnyílásán ezekben a kevésbé habos időkben a kevésbé habos időkről. Olvassátok hát nagy szeretettel régi rendszeres kommentelőnk lacko77 vendégposztját. Egy legendás történet szerint Harry Redknapp-nek még a West Ham menedzsereként egy Oxford City elleni edzőmeccsen annyira elege lett az egyik, folyton bekiabáló szurkoló okoskodásából, hogy…
A mai vendégposzt 42 érdeme, ezzel át is adom neki a szót. Vajon mennyire kell komolyan vennünk az Európa-ligát? Mennyit érhet egy jó idény a kontinens második számú kupaküzdelmében? Mi ér többet: évekig beleszarni az ibériai csapatok kedvenc játszóterének homokozójába és BL-ért küzdeni a hazai bajnokságban, vagy komolyan véve a…
Ideje mindenkinek megbarátkoznia a ténnyel (de legalábbis elfogadni azt): Jordan Henderson a Liverpool kapitánya. Tetszik vagy sem, alkalmas vagy sem: ő fogja vezetni szinte minden meccsen a csapatot. Az örökség talán egy klubnál sem ilyen nyomasztó, hiszen Steven Gerrard, a klub valaha volt (egyik, ha nem a) legjobb játékosa, de vitán…
Régen volt már klasszikus vendégposztunk, most Ddodi megörvendeztetett minket eggyel. Fogadjátok szeretettel szösszenetét Lucasról, a Liverpool Richelieu bíborosáról, ha esetleg megy, azért, ha meg marad, akkor csak amolyan értékelőként. „Nagy hatalmú ember, aki nincs az előtérben, de a háttérből irányítja a dolgokat. A kifejezésben a szürke arra utal, hogy a…
Régi kommentelőnk TT keresett meg minket azzal, hogy az előszezon és a szezon összefüggéseiről írna. Említette, hogy korrelációt számolna, meg amit akarunk. Ezzel gyorsan meg is vett minket a jakuzziban. Nem is szaporítanám tovább a szót, hanem át is adom a terepet vendégszerzőnknek és érdekességeinek.
Tetatomka keresett meg minket a beharangnak szánt vendégposztjával, és miután Donnelly megadta a licenszet, minden akadály elhárul a publikálás elől. Hetente legalább egy vendégposztot kapunk egyébként a különböző csatornákon (ez lehetőleg az e-mail címeink, illetve a Fonat Facebook oldala legyen a jövőben, és ne a személyes adatlapom, köszi /szederbokor), és nagyon szívesen foglalkozunk velük egyébként, már amennyire időnk engedi. Segítünk egy kicsit formába szedni, ha olyan, illetve megmondani, hogy min kéne javítani legközelebb, ha nem olyan. Témáját tekintve egyedül a beharang-összefoglaló páros sajátítjuk ki, ezeket jobb szeretjük mi írni, de bármi, amit hiányoltok a blogról, az jöhet vendégposztba. Teszem azt egy stadionkérdésről szóló nyomozás, egy mély taktikai elemzés, egy jegyszerzési/utazási tanácsadás mind-mind hasznos lehet, így jöttek például juangonak is a töriórái. A lényeg, hogy szeretjük az ilyeneket, és ahogy időnk van rá, foglalkozunk is velük. De most már hajtás után tényleg megkapja a szót Tetatomka.
Shankly tehát megmutatta, mitől és hogyan is megy a liverpooli villamos, feltöltötte a múzeumi vitrineket, valamint az emberek szívét boldogsággal és magabiztossággal. Betömte a kátyúkat a Liverpool way-en, erőtől és sikerektől duzzadóvá tette nem csak a Liverpool FC-t, de az egész várost. Igazi celebhez méltóan a csúcson hagyta abba, hogy még egészségben és boldogságban tekinthessen vissza munkájának gyümölcsére, és fürödjön a sikerben és tiszteletben, ami élete végéig kísérte. Továbbra is futball és Liverpool FC közelében maradt természetesen, rádiós műsorvezetőként ténykedett, hatvanpár évesen is kispályás focizott. 1981-ben, 68 évesen halt meg, a Liverpool FC azonban örökké emlékezni fog rá.
Eltelt tehát közel 60 év kedvenc klubunk alapítása óta. 5 bajnoki cím, számos elhasznált manager, glóriák és bukások, menny és pokol. Mint kiderült, nem George Kay lett az a manager aki elsőként vezeti FA-kupa győzelemre a Liverpool FC-t. A másfél évtizedes bizalom ugyan az Arsenal elleni elvesztett döntő után sem rendült meg számottevően, viszont eddigre nem volt már fiatal, és egészsége sem engedte tovább, hogy a kispaddal járó feszültségnek tegye ki magát, 1951-ben lemondásra kényszerült. Valami megtört ekkor a Liverpoolban. Tény, hogy a helyére kinevezett Don Welsh egy a zenitjén már túl lévő csapatot vett át, de a First Divisionből való kiesés, és a hiábavaló próbálkozás a visszajutásra az állásába került. 1956-ban rúgták ki, ő lett az első manager aki erre a sorsra jutott a csapatnál. Érdekes, hogy így is 5 évet kapott, a mai Premier League-ben távolról sincs ennyi ideje egy sikertelen edzőnek a próbálkozásokra.
A Liverpool FC az 1910-es évekre letette tehát a névjegyét az angol futballban. Bajnoki győzelmek, derbi-diadalok, sikeres managerek, megállíthatatlan gólgyártók és a korszak kapus istene. Mi a mennydörgőset kívánhattak volna még a Mersey-parti dokkmunkások? Naná, hogy azt ami még nincs meg. Valószínűleg senki sem gondolta, hogy a következő rettentő hosszú 4 évtized ennek az álomnak a hajhászásával fog eltelni… Az FA-kupa… Na, az még nagyon kellett volna…