Nem ment el a kedvünk a blogolástól, ez most, ami belengi a Fonatot, nem más, mint a vihar előtti csönd. A bajnokság két hét múlva kezdődik, mi pedig egyelőre a Liverpool-Isztambul-Oslo háromszögben vagyunk, de nem vesztünk el, Andy Carroll viszont megborotválkozott, tehát azért történnek érdekes dolgok. Mivel úgy sosem a legjobb meccsről írni, hogy az ember még összefoglalót sem látott, ezért nem is fogom boncolgatni a Galatasaray elleni mérsékelten komoly fellépést, amelyre Kenny a fiatalokat vitte, hogy a nagyágyúk a Vålerenga ellen játszhassanak majd hétfőn. Nézzünk inkább valami mást!
Kevés csapatrésszel lehetünk annyira elégedettek, mint a középpálya közepével: Lucas 2010-es Az Év Fiatal Játékosa Díj után teljesen megérdemelten besöpörte az Év Játékosát is, Spearingről kiderült, hogy különösebb hezitálás nélkül is ott a helye a kezdőben. Raul Meireles Kenny alatt megtalálta formáját, Gerrardra szinte már nem is emlékezünk, és akadt itt még egy Poulsenünk is. A széleken meg… szélsőséges állapotok. Fontolva haladó elemzésünk harmadik állomása.