Egészen 2009 szeptemberéig kell visszamennünk, hogy egy ötgólos (abban az esetben hatgólos) sikert találjunk a Liverpool neve mellett: King Kenny nemcsak megtörte, de egész egyszerűen megfordította az birminghami döntetlenek átkát. A mérkőzés talán egyik legnagyobb üzenete pedig az, hogy eljött az ideje Kenny Dalglish kinevezésének. Hajtás után válaszolunk a miértre.
Mivel rövid matekozás után arra jutott a háttérteam (azaz Audrey, Donnelly és Én), hogy egyikünk sem tud összefoglalót írni – a beszámoló hiánya pedig a tér-idő kontinuum összeomlásával fenyegetne -, úgy döntöttünk, rendhagyó módon írunk arról, ami még meg sem történt – természetesen több befejezéssel számolva. Hajtás után egy szakajtónyi írást szabadítunk rátok, amiben a kocsmafilozófus mondja el véleményét a látottakról.
Véget nem érő szitokáradatot lehetne összeállítani a Birmingham City játékstílusáról (favágó, darabos, veszélyes, kíméletlen, a fair playt csak hírből ismerik), de egyet nem tudunk tőlük elvitatni: hét mérkőzés óta képtelenek vagyunk föléjük kerekedni. Miért lenne fontos most megtörni ezt a kellemetlen hagyományt? Hol járnak a riválisok? Hajtás után mindenre választ adunk.