Augusztusban nagyítóval kellett keresni olyan szurkolót, aki a madridi estét és az 1 pontos ezüstöt követően ne a Premier League-re rakta volna az idei fókuszt és vitte volna végig úgy az évet. Februárra delíriumosan fordult a világ, kis szépséghibával.
Bajnokok Ligája döntőt nem játszik egy csapat, hanem dicsfényben úszva megnyer vagy megsemmisülve elveszít. Vöröslő füsttel behálózott dicsfény lett a vége.
Sok volt ez a 13 nap a döntőig, az izgalom egyre csak nőtt, és veletek együtt én sem nagyon tudtam már meccs előtti napokban másra gondolni. Ünnep, váratlan ajándék, aminek megfelelő körítésben teltek a döntőt megelőző napok, majd órák, míg el nem kezdődött a meccs maga. Amely biztató kezdet után…