Eljött a várva várt nap. Ez alatt lehetne érteni azt, hogy a válogatottszünetnek vége és végre van meccs, vagy azt, hogy összemérjük erőnket a tavalyi…
A mai találkozó meglátásom szerint három részből állt. Az első kettő rész oktatófilmbe illő, a harmadik rész az sok minden volt, csak nem meccs. A…
Liverpool és a stadion? Egy roppant komplex gazdasági-kulturális-szociális problémakör évtizedes történelemmel, melyhez csak a legnagyobb körültekintéssel szabad hozzányúlni. Nincs még egy csapat melynek a DNS-ébe ennyire beleégett volna a stadionja, mint a mienkébe, köszönhetően a klub alapításának. Azt is tudjuk, hogy a klub brandjének milyen fontos eleme a stadion, a Kop és a szurkolók. Természetesen az is igaz, hogy a Taylor-jelentés utáni csak ülőhelyessé alakítás óta a kapacitása kicsi. Évek/évtizedek óta a tulajdonosok, csapatvezetők teljesítményének megítélését erősen befolyásolja, hogy mit tettek a stadionkérdésben. Roppant kényes téma és a jelen posztnak nem is a fő témája az elmúlt években a stadion ügyében történtek értékelése. Annyit jegyeznék csak meg, hogy a szívem mindig is a felújítás fele húzott, így örülök, hogy végül ez a megoldás nyert. A lényeg az, hogy a számunkra új stadion/felújítás kérdésként ismert kérdéskör sohasem csak a csapatról és a stadionról szólt, hanem Liverpool városnak a kissé lerobbant L4, azaz Anfield kerületének a megújításáról. Így végig fontos szereplő volt a liverpooli városháza a csapat mellett. Nem véletlen, hogy a többszereplős sztori már-már budapesti metróépítésszerű kanyarokat hoz és időt igényel.
Miután Brendan Rodgers segítségével sikerült visszakalapálni a régi THIS IS ANFIELD táblát a játékoskijáró fölé, elgondolkodtam, de nem azon, hogy mi ennek a műveletnek a szimbolikája, hanem azon, hogy hogy néznénk ki, ha esetleg egy másik stadionba kellene költöznünk. Mert egyszer, és a lehető leghamarabb sajnos muszáj, ha nem akarunk végleg lemaradni az európai elitkluboktól.