Ez volt 2010/2011

Már most jó visszaemlékezni a 2010/2011-es idényre, amit a hajtás után következő videók is bizonyítanak; a sok rossz mellett meglepően sok jó is történt velünk idén. Őszi drámák Hodgsonnal, téli váltás Kennyvel, tavaszi feltámadás egy újjászületett csapattal – a két májusi botlást most nem emlegetjük fel. Az üzenet pedig mindenhol állandó: in Kenny we trust. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A 2010/11-es idény legviccesebb jelenetei

Ez a szezon annyira nem volt vicces: az első felében zokogtunk, mint az ovis, aki a játszótéren leesett a mászókáról, aztán félidőben jött apa, és letörölte a könnyeinket, mi egy kicsit szipogtunk, és felszabadultan rohantunk vissza játszani a többi gyerek közé. De ez mind halál komoly volt. A játékot tekintve az első fele halál komolyan az évszázad legsötétebb félszezonja volt, a másik meg talán a legpozitívabb – mindenféle nevetés nélkül. Két jelenetet azért mégis kiemeltünk, mert ezek mellett nem lehetett elmenni egy jóízű kacaj nélkül. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kenny Dalglish a legnagyobb király

Holnap már King Kenny ül a padon, és egészen a szezon végéig élvezhetjük minden idők legnagyobb királyának második regnálását. Arra korábban nem gondoltunk, hogy ez a következő bajnoki cím előtt jön el, de ha a bajnokság nem is jött össze, a klub történetének legnagyobbját, minden idők legnagyobb skótját legalább fél évig az őt megillető helyen tudhatjuk.

Kenny, mindenki veled van!

Látni annyi, mint elhinni

Egy figyelemfelkeltő kampány keretein belül Carra és Nando, na meg Pacheco és Wilson próbálták ki, milyen csörgőlabdával játszani.

Nem egyszerű, de ugyanilyen bonyolult eldönteni, hogy egy nem Scouse-hoz szokott felhasználó számára Carragher, vagy Torres akcentusa a keményebb?