A hónap képe – augusztus

"Cogito ergo sum!"

Joe Cole újra itt, Suárez megállíthatatlan, Gerrard már egészséges, van még egy olaszunk, Hendersonról nem derült ki semmi, már rég kiszórtuk Poulsent, Aquilani marad, megy, marad, mégis megy, Suárez bajban, meg megint bajban, összefüggés van a bemutatás és a Chelsea-be igazolás közt, az Arsenal annyit nyer az Anfielden, mint mi, a golfütő elment, nem kezdünk jól, a Swanseat pedig mégis leraboljuk. Liverpool. Egy hónap. Egy kép.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Joe Allen a miénk

Joe Allen hivatalosan is a Liverpool játékosa, a klub nemrég erősítette meg, pontot téve ezzel a nagyjából egy hónapja húzódó ügy végére (bár a meglepetést már lelőtte tegnapi megjelenésével). A Swansea nem adta volna el, aztán eladta volna, de szemétnek tartott minket, aztán ahogy az az átigazolások mintegy 100%-ban történni szokott, volt az az összeg, amely jobb belátásra bírta Laudrupékat is. Hogy örülünk-e az üzletnek? Igen. Azt is megmondjuk, miért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Barátságos meccstől színvonalt várni…

…olyan, mint heringgel fát vágni: nem lehetetlen, de ostobaság. És mégis mindig reménykedem. Megvan az a sajátosságuk, hogy mindig akkor rendezik őket, amikor a szurkoló már nagyon ki van éhezve egy jó találkozóra. És megvan az a másik sajátosságuk is, hogy kivétel nélkül totál nézhetetlenek. Ez történt tegnap is, amikor talán egész Angliában nem volt olyan másnapos csapat, mint a Liverpool. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megfogyva és megtörve – Joe Cole, az év csalódása

Hiába ölelgették a társak, hiába tombolt a közönség, Joe Cole tisztában volt helyzetével: a Birmingham ellen ő már csak egy volt a Liverpool epizódszereplői közül, akik nem alkottak maradandót. A nyáron megmentőként beharangozott játékos a hodgsoni vesszőfutás jelképe lett. Joe Cole volt az év legfájóbb kudarca. Egy kattintás ide a folytatáshoz….