Körkérdés a leginkább erősítésre szoruló posztunkról

Ismét válogatott meccsek miatti pangás, így ismét megkérdeztünk törzskommentelőink közül párat egy témáról. A mostani körkérdés (a korábbiak itt érhetők el), így hangzott: “Ha csak egy posztot erősíthetnél a télen melyik lenne és miért?”  Az alábbi kiegészítéssel: Ezt ki lehet egészíteni pár mondatban 1-2 reális ismételten reális jelölttel (nem Messi, Vidal, Alves nevére lennénk kiváncsiak), de nem ezen szeretném ha a hangsúly lenne. A kérdésnél egyértelmű volt, hogy senki sem fog a csatár, a kapus vagy a középhátvéd poszt mellett érvelni. A szélsőhátvéd és a középpályás poszt erősítése a reális (válasziank is erre érkeztek). Lehetne elmáletileg még a klasszikus szélső posztról is beszélni, de ahhoz a csapat teljes játékát újra kellene kalibrálni. Érdekesnek tűnt, hogy ki melyik poszt erősítése mellett és miért érvel. Most először csak kommentelők válaszaival jöjjön hát…



Biofűnyírók látogatása

Elérkezett a nap, ami szerintem minden Liverpool szimpatizáns számára pirossal kerül bekarikázásra a naptárban(még akkor is, ha férfi),  a találkozó, melynek alkalmával mindenki  „kedvenc” angliai csapata ellen lépünk pályára. Liverpool – MU
A tavalyi évvel ellentétben idén fortuna (nem vagyok biztos benne, hogy így hívják azt a degeneráltat az FA-nél, aki a sorsolást manipulálni szokta, nevezzük így) úgy gondolta, hogy nem durrant be nekünk hátulról a varázsvesszejével, így most nyugodtabb előjelekkel várhatjuk a mérkőzést. Tavaly egy formálódó, BR elképzelését még csak kapizsgálni kezdő csapatnak a City, az Arsenal (és a Sunderland) után kellett fogadnia a Unitedet, hogy aztán egy kamu kiállítás és ordas nagy kamu tizi formájában segítségükre siető bíró sporttárs örvén 1-2-es diadalt üljenek.  Idén viszont a kieső orkok, a Benteke és a többiek” táncdalcsoport, illetve a közép angliai zebrák  meghágása után érkezünk egy összeszokottabb, tapasztaltabb kerettel, mely bizakodásra is adhatna okot.
Van azonban egy kis probléma ezzel a kerettel, pontosabban annak a védekezésre használt tagjaival. A kommentáradatban nagyon sok vélemény jött elő az előző meccsel kapcsolatban, fogadjátok az enyémet zanzásítva: BR egy ordas nagy fallikus jelkép volt, több okból, röviden:
1. Túl sok kezdőjátékost kockáztatott. Ha egy 3. osztályú csapatot a cserepad bármilyen permutációban a mágnestáblára hányva nem ver meg, akkor a cserepadunk nem jelent kellő minőségbeli alternatívát az első csapatnak és zavarjuk szét őket a picsába.
2. Tegyük fel hogy kikapunk. Egyrészt a mikiegeret továbbra is leszarom, másrészt szépen kiáll a sajtótájon és ennyit mond: „Nem akartam a MU előtt kockáztatni a sérülést”. Pont.
Így amellett, hogy 120 percet kellett letolni kedden, a karma rendesen meg is büntette BR-t és a csapatot, a 2. számú CB posztra szinte nem maradt emberünk. Tourét nem hiszem, hogy össze lehet drótozni, marad így Skrtel, aki pont most tér vissza sérüléséből, ráadásul január óta alig 200 percet töltött tétmeccsen a csapatban. Illetve említhetjük még Wisdomot, de rá még egy átlagos bajnokin is nagy lenne a mez, nem hogy a United ellen.  Azért is fájó ez, mert tavalyhoz képest egy egézséges Droggerrel (leigazolásakor nem gondoltam volna, hogy ezt mondom) sokkal több esélyünk lett volna elkapni őket, különösen, mert tavalyhoz képest csak az edző személye változott.
Fun fact about me:  Sokaknak lehet a tehenészek jelentik az antikrisztust, bár nekem sem a szívem csücskei, számomra  a legjobban zsigerből gyűlölt csapat a világon, akiknek bármikor sátáni kacajjal mennék át a teljes nyakig elásott keretén egy kombájnnal, az a neverton. Hogy jön ez ide? Mivel tőlük sikerült elorozni Mr Bean hitlerjugendesített alteregóját, számomra kifejezetten új fénytörésbe került a MU iránti határtalan szeretetem.
Nem sűrűn szoktam United meccseket nézni, de az  idén látottak alapján olyan érzésem van, hogy a MU mint olyan önműködően megy előre a tavalyi úton, nem nagyon láttam Gollam nyálkás kezecskéinek  a nyomát a játékukon, így idén is ugyan azokra a veszélyforrásokra kell felkészülnünk. Védekezésben két komoly problémát látok, egyik a már említett 2. CB poszt. Bár idén bajnokin még nem kaptunk gólt, mindkét meccsen engedtünk helyzeteket az ellenfélnek ( kapufa, tizi, benteke helyzetei), amiket RvP nagyon keményen büntetni fog, pont ahol a legerősebbnek kéne lennünk vagyunk most a leggyengébbek, mert egy jól megfogott hollandus fél clean sheettel ér fel. Másik lyukat én a szélső védők helyén látom: Enrique védekezésben hozza az elvárható szintet, szívem virága Glen viszont hagy azért kívánni valót maga után. Egyszer kell csak folytatni jó szokását és agyatlanul belecseleznie magát bárkibe, ha lefordulnak rólunk, akkor könnyedén felkéreckedünk a szopórollerre. Támadásban sok újat nem tudunk mondani: Dániel – Fülöp kooperáció ha jó napot fog ki, eldöntheti a meccset, illetve szerintem a győzelem kulcsa Hendónál lehet. Az ő mozgékonysága a támadó harmadban egyrészt területet tud nyitni az előbb említett duónak, valamint biztos lesz 2 -3 olyan szituáció, amikor egyedül tud érkezni a kapu elé / 16-os környékére, reméljük úgy tesz, mint mezőgazdasági tevékenységkörben foglalatoskodó személy a kiszolgáló egység nyílászárójával, és bebassza keményen.
Taktikai szempontból  érdekes lesz, hogy BR pro – vagy reaktív elvek mentén vezényli csapatát, illetve hogy a meccs alakulásának függvényében ezt közben tudja-e változtatni. Egyik megoldást múlt héten Mou prezentálta, aki koppig hátrahúzott védelemmel, kontrákra építve hozta le a meccset, igaz ő egy pontért ment csak. Ha áprilisban lenne ez a meccs, azt mondanám mi is ezt a taktikát követjük, idén azonban az eddigi meccseken hála Drogger barátunk meglepő gyorsaságának egy jóval feltoltabb, mozgékonyabb, megelőző szerelésekben aktívabb fedezetsorral játszottunk. Az előző MU elleni meccsünkön BR eléggé ráfaragott azzal, hogy a saját, proaktív játékunkat akarta erőltetni a formán kívüli Allennel és Sterlinggel súlyosbítva, ahelyett, hogy mesteréhez hasonlóan hátravont védelemmel beállt volna bekkelni. Idén, ha Touré egészséges lenne, azt mondanám játszuk a saját játékunkat, gyenge hátsó csapategységünk okán egy reaktívabb csapatot se tartanék elképzelhetetlennek.
Jóslásokba nem szoktam bocsájtkozni, hogy legyen mégis mit a fejemhez vágni meccs után, én egy 1-1-es döntetlen tippelek. Fair meccsen nyernénk ugye 1-0-ra Henderson góljával, az öreg alkesz azonban még a pokolból is ki tud sírni egy szokásos kamu tizit csapatának, amit RvP szokás szerint értékesít. Hangolódásként, hogy mégis pozitív felhanggal zárjuk a beharangot, egy szép emlék a közelmúltból:
Szolgálati közlemény a tehenészek borjainak: Nem csak a trágárkodó trollokat, de a számunkra nem tetsző profilképű, rossz napszaknak megfelelően köszönő delikvenseket is széles mosollyal az arcunkon bannoljuk a picsába, akár van rajtuk sapka, akár nincs. Ez egy Liverpool blog, mondanám, hogy az észérvekkel támadókat megkíméljük, de bár sokfélék vagyunk, az előző mondatrész okán látható, hogy itt senki nem normális,  így az észérvek hatástalanok. Attól még, hogy amit leírsz neked csak a véleményed, attól mi méasdg elléggé leszarjuk. Csóközönsd

Elérkezett a nap, ami szerintem minden Liverpool szimpatizáns számára pirossal kerül bekarikázásra a naptárban (még akkor is, ha férfi),  a találkozó, melynek alkalmával mindenki „kedvenc” angliai csapata ellen lépünk pályára. Liverpool – MU.



Három ki tudja mennyire fontos pont

A húsvét ebéd utáni sonka-torma visszaböfögések remek vizuális hátteréül szolgált a vasárnap délutáni Aston Villa – Liverpool. A decemberi, váratlanul könnyedén ránk mért győzelmük után mindenképpen sikeréhes Liverpoolt vártunk a pályára, és ha a Villa Park gyepét nem is tépték ki foggal a vörösök, elég okosan és kreatívan fociztak ahhoz, hogy megérdemelt győzelmet mérjenek egy jó formában lévő, PL életéért küzdő kiesőjelölt ellen – ami tavasszal mindig szép tett.

Gerrard - Coutinho



City vizit

Négy nappal az Arsenal meccset követően egy ahhoz hasonló kihívás vár a Liverpoolra, amikor is az Oasis zenekar kedvenc csapatához látogat. Szerdán a meccs jellegéből adódóan megnézhettük hogyan áll fel a csapat erősebb ellenféllel szemben idegenben, a meccs kimeneteléből adódóan viszont maradtak kérdőjelek. Ezekre kaphatunk választ vasárnap az ellen a City ellen, ami idén is erős, de abszolút sebezhető.

Manchester City - Liverpool



Damilszálon

Arra a forgatókönyvre még a Monty Python tagok is csak elismerően csettinthetnek, amellyel a Liverpool továbbjutott az Európa Liga csoportköréből. De mi szeretünk így damilszálon továbbjutni a csoportkörökből, a 2004/05-ös BL kiírásban is ezt tettük, aztán tudjuk mi lett. Most nem tudjuk még mi lesz, de ami volt, azon inkább csak röhögjünk egyet és örüljünk annak az irracionális ténynek, hogy csoportelsők lettünk.

Rodgers és Henderson



Mégsem a fiatalokról szól

Már-már a régi szép BL-szereplések idejét idézi a Liverpool-Udinese: szinte már nem is emlékszünk rá, mikor járt ilyen patinás európai csapat az Anfielden. Egészen a Norwich elleni mérkőzésig azt mondtuk volna, hogy az EL – és vele együtt ez a meccs is – a fiataloké lesz, most viszont úgy tűnik, inkább a tavalyi kezdőnk fogja felhasználni arra, hogy valahogy visszajusson a pályára.