Fiktív hajsza

Tudom, hogy fizikailag semmi sincs ott, mégis mintha valami nyomná a mellkasom. Nem tudom mozgatni fel-le. Nem csak a vegetatív rendszerem tagadja meg tőlem, de tudatos énem is képtelen tenni bármit ellene. Nincs több levegővétel, csak a bent maradó egyre kevesebb oxigén. És egyre szaporodván, talán öt vagy hat csillag a szemem sarkában. Kápráznak. Pedig nincs körülöttem víz, nem süllyedek. Csak száguldok egy kocsi volánja mögött. Egy isteni vörös verdában. Csúfolták, kiröhögtek bizonyos részei miatt, avíttnak ítélték. És mégis. A verseny célra fordító kanyarjának kiforduló utolsó nagy gázfröccsén én láttam meg az elsők közt a kockás zászlót. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Két centi

2018. május 26. 20:45 – megvan a programunk!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy sorsdöntő meccs elé


Ma este a római pokolban lesz vendégjátékunk, és bár jelentős az előnyünk, maximális koncentráció kell, hogy a szezon eddigi legfontosabb meccse után továbbjutást ünnepeljünk. Mert ne tévedjünk, a Roma meg fogja próbálni a Chelsea és a Barca után harmadszor is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kontextus (Stoke beharang helyett)

 

Április vége van, és amiben a szezon előtt reménykedtünk, bejött. Sőt, azt hiszem, annál többet is sikerült elérni, mind az eredményeket, mind a mutatott játékot illetően. A végső értékeléssel még várhatunk, de azért talán érdemes megint kicsit feljebb emelnünk a tekintetünket, és az általam többször emlegetett tágabb kontextusba helyezni a szereplésünket. (És röviden megemlékezve, méltatva Arséne Wenger érdemeit is – mert bizony a dolgok összefüggnek.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

ROMANES EUNT DOMUS

Este újra felharsan a BL-himnusz, számunkra immár 11. alkalommal a szezonban. Az AS Roma csapata látogat az Anfieldre, akiket én baromira nem akartam kapni. Nyilvánvaló, hogy a BL legjobb négye között már nincs Norwich, de na. A zamai csata újrajátszása közben oroszlánok előtt sünt szülni a Colosseumban is kívánatosabb, mint olasz “underdog” csapattal kieséses rendszerben küzdeni. Ízlelgessük, legalább 2×90 perc jön ebből.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Volt karácsonyok szelleme

Ez a meccs olyan volt kicsit, mint a köhögés. Vagy mint amikor a szomszéd idegesítő kutyája nem hagyja abba az ugatást. Aztán egyszer csak elmúlik, csend van, megszokod a nyugalmat, hogy nem rázkódik a kis tested öt percenként. Eltelik egy óra, kettő, megbékéltél vele, hogy mostantól már így lesz, máson is jár az eszed. Aztán egyszer csak az ágyban fekve a semmiből megint rádtör a köhögőroham, te pedig első idegedben üvöltve anyázol. Te igazából nem tehetsz semmit, kigyógyulni meg már te is tudod, hogy kigyógyultál ebből az egészből.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A nyugalom szigete?

A tavaszi pörgésünkben ritka pillanat a mostani, hogy egy teljes hét eltelt két meccs között. Mivel ennek oka a meglepően sikeres BL szereplés, így panaszkodni nem tudok és nem is akarok miatta. Biztosan most jót tett ez a kis pihenés az egyre jobban leamortizálódó keretnek, így a véghajrá előtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….