Soton kiharang

A dinamó elleni “fociorgia”, és nem utolsó sorban jópár ezer kilométernyi utazás után újból hazai pályán fogadtunk egy potenciális kieső kiscsapatot, a mágikus Soton gárdáját. Ha nem is mindenkinek, azért csapatunk jelentős százalékának ez hazai pályának minősül, mert mióta csipog a törzsvásárlói kártya, azóta elég sok jóember tette át a székhelyét a festői Dél-Angliából hozzánk, a kvázi skót zergebaszó zimankóba. Szóval Soton.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Norwich beharang

Faszom se fog innentől variálni címekkel, okos, meg áthallásos, aztán mondd meg 3 év múlva, hogy kivel játszottunk az ananász az avaront. Naugye. De ha már itt vagyunk, ne álljunk meg egy pillanatra se, hiszen megjött, megérkezett, eljövendett, előrebandukolt és megállt, végre itt a PL szezon! Izgalom? Pont semennyi, de süt a nap, foci van a tévében, baj nem lehet. Nem mondhatni, hogy mindjárt izgis meccsel kezdenénk a szezont – mint tettük azt korábban például az Arsenal ellen – hiszen az idei évad átmatricázott Huddlija, a Norwich jön hozzánk gyakorolni azt, ami a szezon hátralévő részében is elő fognak adni, vagyis a nyelvcsappal makk cirógatást.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bónusz meccsek

Na ez még nyilván nem a nagy szezon összefoglaló™ poszt-sorozat egyike, de egyébként ha teljesen véletlenül most lenne vége mindennek is, és BL elődöntővel és második hellyel lenne vége az egésznek, szerintem akkor se lennénk szomorúak. Ja, én is lázadtam elég sokat azon, hogy a szezon bizonyos szakaszaiban mondjuk úgy, hogy a mentális és fizikai pihentetés volt a fontosabb, de így nettóban nem fáj most Liveproolnak szurkolni, ami közepesen furcsa érzés.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Veszett kutyák és Warnockok

Továbbjutás a BL-ben, megvertük a Dinamót és a Csirkéket, nem maradt más hátra, mint a szezon hátralévő részében hozni négy darab meccset és bízni a shitty botlásában. Ez így elsőre lehet, hogy könnyűnek hangzik, de a PL-ben a ezek a kötelező meccsek tudnak a legnehezebbek lenni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kőkorszak

Ez egy mosópolleklám volt. Egész pontosan egy Buzikupa negyeddöntő, egy rakkoló champó csapat ellen, amit, ha idegenben játszunk és esik, akkor el is veszítettünk volna. Na nem mintha annyira oltárian kellemes idő lett volna, 50 km/h-s szél, néha egy is kis jég, de összességében még mindig jobban jártunk, mintha bokáig sárban kellett volna megpróbálni három jó passzt megcsinálni egymás után.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Watford – Everton


Nem, nem nyomjuk még ennyire fullba a kretént, hogy két teljesen érdektelen középcsapat meccsével foglalkozzunk, pusztán annyira fogyott most el átmenetileg az oxigén a jakuzzi körül, hogy egyben fogjuk lekezelni ezt a két meccset.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

(Szóviccet tartalmazó cím)

 

(A címet magyarázó bevezetés) Kurvára ki lehet ám égni ebben címadás témában. Ugyan azok a csapatok, néha egy hét, általában 2-3 nap eltéréssel, azért ráismerj, hogy kivel játszunk, de ne legyen ugyan az, mint régen. Gondolkoztam rajta, hogy majd elkezdem számozni, de az meg olyan sterling. Stencil. Sneci. Steril. Szóval Leicseszter beharangozások.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Visszapattanó dolgok helyekről

Életem egyik talán legfurább poszt címe, pedig írtam már pár faszságot, tényleg. Ilyenkor szokott jönni az utóbbi évek Liverpooljának a szokásos megmozdulása, amikor két zakó után, fekvésből egyből talpra érkezve térdeljük szájpadláson a következőt a sormintában. Így volt ez BR alatt is, Klopp alatt is elég sokszor, most is ezt várjuk. De.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Lehet menni kéne

 

A pofonért, erősbe. A szezon egyik, ha nem a legfontosabb meccs jön, a regnáló bajnok, az idei legnagyobb rivális bilikék bagóval bőszen behintett búzacsírák, a shitty ellen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….