A kebab is hús

2018. január 30.
E.C. (24) liverpooli lakos az indulás előtti utolsó simításokat végzi magán. Megköti  nyakkendőjét és egy utolsó pillantást vet a tükörbe. Megigazít még egy elszabadult hajtincset, majd elégedetten biccent tükörképe felé. Nyugodt mozdulatokkal magára ölti Boss öltönyének zakóját, közben hanyagul vizslatja az asztalon heverő laptop képernyőjét. 
Mindig, minden meccs előtt felkészül az ellenfélből, most sincs ez másképp. Elmélázva nézi ma estére várható riválisát. Philip Billing, 21 éves. Úgy néz ki, mint egy parókás Solanke-imitátor. Ez nem lesz nehéz feladat, gyere fiam apuhoz – gondolja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Újra itt a troll a szomszédból

Magasan képzett, kiemelkedően tehetséges edzők vagyunk. Igazi szégyen, hogy mégsem juthatunk előbbre. A Premier League a külföldieké lett. 

(Sam Allardyce)

 Feleségem lelkes Liverpool-drukker, soha nem hagyna ki egy meccset sem. Egészen 2010-ig teljesen hidegen hagyta a foci, aztán 2011-ben leült meginni a kávéját a tévé elé. Éppen Suarez varázsolt a Man United ellen. Aztóta mindig ott van ha játszunk, néhányszor már az Anfieldet is meglátogatta. Van pár dolog, amit minden meccsen újra ás újra át kell vennünk, mint pl. a lesszabályt, vagy azt, hogy szöglet, vagy kirúgás jön amikor az alapvonalon megy ki a labda, de ezt leszámítva már egészen jó észrevételei vannak.

A játékosokat is felismeri már a mozgásukról is, még ha a legvacakabb stream-en nézzük is a meccset. Általában csak az újakkal van bajban, ezért nekik külön nevet ad, saját használatra. Így lett pl. Wijnaldum Vajákos, vagy Joe Gomez Sad Face. Az edzőket már nehezebben azonosítja név szerint, de van köztük egy, akinek ugyan fejből tudja a nevét, mégis mindig csak úgy hívja, „a Tahó”. Ő Samuel Allardyce, csapatunk és Klopp régi barátja, aki ma este 20.55-kor az Evertonnal látogat el ismét az Anfieldre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Wenger-kupa átka

Lallana lőtte a harmadikat, és ez volt az a pillanat, amikor már végleg eldőlt. Klopp arcára kiült a szezon során összegyűlt összes indulat, eszeveszett rohanásba kezdett, hiszen azzal a góllal eldőlt, megvan a BL-indulás, vagy legalábbis a selejtezőkör. Hogy ott mi lesz, azzal ráértünk később törődni. Az idei szezonunk ott kezdődött el.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Elmúlt nyócév

„Nem akarok csütörtök reggel arra ébredni, hogy az UEFA Kupában vagyunk.”

Steven Gerrard, az Olympiakosz elleni sorsdöntő meccs előtt

Csaknem napra pontosan 13 éve mondta ezt Gerrard, és ha már nem akart az UEFA-kupában ébredni, tett is róla, hogy csapata a BL-ben folytassa. Óriási volt a tét, hiszen mindenképp nyernünk kellett, és mivel Rivaldo már viszonylag korán betalált, legalább kétgólos győzelemre volt szükségünk a csoportból való továbbjutásra. Nem hiszem, hogy részletezni kell, a 86. percig húzták a görögök, aztán jött Gerrard, az „Oh, ya beauty’” és meglett a továbbjutás. A többi meg már történelem, Isztambul és a BL-győzelem 0-3-as félidő után. Pedig a selejtezőkörből indultunk…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szurkoló vagyok

“Az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert a csapat jó, hanem mert a miénk”

Esterházy Péter

Meghalt egy barátom. Pontosabban egy volt barátom. Magánügy, mondhatjátok, és igazatok is van. De talán elolvasva a következő sorokat megértitek, miért teszem ezt most mégis közzé. Beharangozó helyett most egy rendhagyó, és egyben nagyon személyes hangvételű posztot kaptok. Kicsit most visszaélek azzal, hogy beengedtek a jakuzziba. De ez a személyes hangvétel ne tévesszen meg senkit, annak ellenére sem, hogy most, mikor már elkezdődött az annyira várt liverpooli szezon, a magyar focit fogom felidézni. Ráadásul elsősorban egy olyan csapatra emlékezve teszem ezt, amely talán sokak szemében nem számít szimpatikusnak. De a lényeg nem ez, hanem a szurkolás, és szeretném, ha most, a szezon második bajnokija előtt mindannyian elgondolkodnánk azon, mit is jelent ez a szó. Szerepeljen bárhogy is szeretett csapatunk az előttünk álló évben. A mi csapatunk, a Liverpool, mely összehozta ezt a közösséget itt a Fonaton.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Welcome Robertson

Harmadik nyári igazolásunk is becsúszott a fű alatt, Andy Robertson személyében új balbekkje van a csapatnak. Nem kavart nagy hullámokat az új szerzemény bejelentése, talán azért, mert senki sem ismeri, vagy azért, mert olcsó igazolás és egy PL-ből éppen kiesett csapatból jött. Sok pénzt nem költöttünk rá, gyakorlatilag elcseréltük Stewartra és ugye most, amikor van Dijk bejelenti távozási szándékát és naponta jönnek a hírek a Keitára tett 50+, 60+, sőt, újabban már 70+-os ajánlatokról, egy ilyen igazolás keveseket hoz lázba. Pedig egész évben elégedetlenkedtek sokan amiatt, hogy Milner játszik ezen a poszton, aki nem elég, hogy középpályás, de még jobblábas játékos is. A kérdés csak az, hogy akkor most megoldódik-e ez a probléma Andy érkezésével.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Viszlát, Xabi

2004. augusztus 23. Manchester-külső, egészen pontosan Bolton. A Liverpool harmadik bajnokiját játssza új menedzsere, Rafa Benítez irányítása alatt, a kezdőben két új, Spanyolországból érkezett játékossal. A Bolton igazi, hagyományos angol focit játszó csapat, Big Sam-mel a kispadon ez nem is meglepő. A meccs egyetlen gólszerzője, Davies már a 13. percben (véletlenül) arcon fejeli Hyypiát, akinek eltörik az orra, és kettős látása miatt nem is tudja folytatni a játékot. Kapusuk, Jaaskelainen viszont még csak véletlenül sem dobná, vagy passzolná a labdát, kizárólag a hosszan előrevágott indításokban hisz, a nagydarab, erős boltoniak izomból megnyerik a meccset. “Isten hozta spanyol barátainkat a Premier League-ben!” – gondolhatta Allardyce a lefújás után. Egyik új szerzeményünk meg azt mondja magában a vereség után leballagva a pályáról: “Xabi fiam, ha itt be akarsz futni, gyorsan kell majd tanulnod”. Na, ezzel nem is volt gond, Alonsónak sosem volt problémája a tanulással. Mindenidők egyik legintelligensebb játékosa búcsúzott idén, remek alkalom arra, hogy mi is megemlékezzünk róla.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Csak még egyszer

Utolsó forduló, egyetlen meccs, egyetlen győzelem kell már csak, hogy odaérjünk a célba. Ez még ugyan nem a CÉL, csak egy kisbetűs állomás, de mégis. Olyan ritkán fordult ez elő velünk az elmúlt nyolc évben, hogy az évnek ebben a szakaszában izgulhattunk még a bajnokságban, hogy értékelnünk kell az előrelépést. Mert ebben az évben a tapírfasz csak néha mutatta meg magát. Bármi lesz is az utolsó meccsen, ismét top csapat vagyunk, jó ebbe belegondolni. De most már ne legyen bármi, most már legyen meg az az áhított top 4. Ehhez már csak egyetlen meccs kell, nyerjük hát meg, nyerjünk megint. Csak még egyszer.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Menekülés a győzelembe

360 perc. Négy meccs, 4 teljes meccs, plusz a hosszabbítások. Ennyi lehetőségünk volt, hogy legyőzzük, vagy legalább gólt lőjünk a Southamptonnak. Nem sikerült, egyet sem, pedig ebben a szezonban négyszer találkoztunk velük, és egyszer sem tudtuk megverni őket. Négy meccs alatt egyetlen gólt sem sikerült bepasszírozni, beszuszakolni nekik. Miközben mi vagyunk a liga egyik leginkább gólerős csapata. Sebaj, majd a következő meccsen! Azon a meccsen, melyen ellenfelünk a West Ham lesz, akiket, mióta Bilić az edzőjük, még sosem sikerült legyőznünk. Közben a korábban sokak által leírt Arsenal mai újabb győzelmével nyakunkra tette a kést. Kész, ennyi volt, vége az álmoknak, keserű, de itt az ideje az ébredésnek. Elbasztuk, megint. Reménykedhetünk még egyáltalán valamiben?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mentally wrong?

A hétfői csúnya vereség után mai ellenfelünk Arsène Wenger Arsenalja lesz. Egy olyan klub, mely az építkezést tekintve egy évtizeddel előttünk jár, akár a stadionokat, akár a csapatokat vetjük össze. Mégis állandó céltáblái a gúnyolódásoknak, akár liverpooli részről is, mert – bár állandó helyük van a top 4-ben – igazán előrelépni nem nagyon tudtak, még a stadionhitel kifizetése után sem. Ami Brendan Rodgers-nek a karakter, ugyanaz Wengernek a mentális erő. „Mentally strong” folyton így jellemzi csapatát, játékosait. De vajon tényleg azok, erősek mentálisan? És mi a helyzet ezen a téren a Liverpoollal?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….