10 éves jacuzzi

A jeles 10. évforduló megszólaltatott pár moderállatot is, fogadjátok hát kedves szavaink!

guthmate: Nem egyszerű újat hozzátenni az ötéves ünneplős poszthoz. A magam részéről két dologgal szeretnék foglalkozni. Egyrészt a ma már a neten sehol meg nem található népsport. Nagyon szerettem ezt az időszakot. A nemzeti internetes sport oldalt még olvastam és ez az oldal hajlandó volt bevállalni egy a maga korában nemzetközileg is jól elkapott időpontban létrejött sport blogoszférát. Mert ugye rajtunk kívül ekkor több tucat, de inkább 100-as nagyságrendű sportblog jött létre. Volt közös felület, ahol egy helyen lehetett olvasni az összes nagyobb angol, olasz, spanyol német csapat csapatblogjainak írásait. Nagy szellemi pezsgés volt. Azt kicsit sajnálom, hogy csak a legvégét a döglődést kaptam el, de még így is mindig örömteli szívvel tudok visszaemlékezni ezekre az időkre. Azt meg csak mélyen sajnálni tudom, hogy a magyar közegbe korainak bizonyult ez a kezdeményezés. A vicc az, hogy a vorosfonat.hu domain a mai napig le van foglalva az oldal tulajdonosa által, de a korábbi blogoknak minden tartalmát eltüntették már a netről. Azért nem múlt el ez a korszak nyomtalanul. A legjobb tudomásom szerint a TV stúdiókba meghívott blogger arcok java része a mai napig ebből a közegből kerül ki. Érdemes lenne jobban utánanézni, hogy ki van még és merre tolja. Azt tudom, hogy a taccson rajtunk kívül még van egy-két blog: az amerikai focis blog szerkesztő és névváltással ugyan de a mai napig aktív. Azonban a legtöbb elveszett a látókörömből.

A másik, amit érdemes megemlíteni, a közösség. Azt gondolom az alap, hogy ezt az egészet a közösség, így a kommentmező nélkül nem lenne érdemes vinni. Nem lenne Fonat 10 év után nélkületek. Azt is gondolom, hogy nem lenne Fonat akkor sem, ha nem lenne többé-kevésbé folyamatos utánpótlásunk a szerzői gárdában a közösségből. A ma is aktív 7 fős gárda minden tagja a kommentmezőből érkezett és/vagy vendégposzttal vagy a körkérdés rovatunkban mutatkozott be vendégszerzőként. Ugyanez igaz a ma már nem aktív maccára és lackóra is. Eme tény miatt van erős bizadalmam abban, hogy a Fonat akkor is itt lesz, ha már ezer éve nem írok rá. A közösség ereje megmutatkozott a közös kőnél, most a könyvprojektnél is. Egyszóval köszönjük.

Utózöngének szerintem cuki, hogy a létezésünk nagyobb felében alapnak számítanak azok az ideiglenes megoldások, amik az exodus környékén lettek, így a diszkosz, mint ideiglenes kommentelő felület és a taccs, ami elvileg az ideiglenes otthonunk, de valójában már régen nem ideiglenes. Köszönjük a taccsnak is

GlenTheMathematician: Kemény belegondolni, hogy a felszoposztom már több, mint a Fonat történelmének fele előtt datálódik. Rohanós a világ, főleg itt a home office-os időszakban, de ha csak egy pillantra megállok és végiggondolom, beleborzongok, mennyi minden is történt azóta. És ha megengedtek egy kis személyest: anno kommentelőből lett egyetemista posztolóként elkezdhettem kiélni a statisztikusi perverzióimat a kedvenc témámban (foci, Pool) posztokban és kommentmezőben, és közben úgy éreztem magam itt sok száz aktív ember között, mint egy nagy zenekar tagja. Az ebből jövő baromi intellektuális viták, mégis kegyetlenül megnevettető napok, olykor pedig negatív, mégis építő kritikák miatt is válhattam szakmailag azzá, ahogyan ma a kenyérre valót keresem. Na meg mikor az ember nehezebb érzelmi időszaki posztokat olvas vissza ma már lassan családalapítós székből – hát… homályosodik a képernyő. Köszi, Fonat kommuna. Ez egy fasza dolog az életben, remélem Nektek is legalább ennyire.

Amúgy ha már itt vagyunk, akkor dobjuk a bikinit: 1618 posztot nyomtunk és nyomtatok (köszi minden vendégszerző) a 10 év alatt. Nyilván még mindig TheScouser vezet. Van a tarsolyban 10(!) ki nem lőtt poszt – Remy, Joseph Allen szupersztár, a többit majd megtippelitek. :) Lassam közelítjük az 1 millió diszkoszos kommentet, amiből még mindig macca vette ki a legnagyobb oroszlános részt a közel 30k hozzászólásával. 327-szer köptem ki a kávémat TornyiBarnabásazIsten megszólalásaitól, 600 ajrót buktam egyszer egy Mel-tippen, és 4-szer banoltuk bag-ot. Data science vonalon pedig volt deskriptív analízis, logisztikus regresszió, többváltozós lineáris regresszió, klaszterelemzés, khi-négyzet próbás vizsgálódások, ARIMA idősoros előrejelzés, valószínűségszámítás alapjai, és a – sajnos csak számomra oly emlékeztes hétvége eredményeképp – egy borzalmasan besült, így pubikálhatatlan döntési fa modell. És ha leírom ezt a listát, akkor vidáman konstatálom, hogy a további perverziót diszkrimináns elemzéssel, faktor analízissel, túlélési modellekkel, SVM-mel vagy akár neurális hálókkal még bőven ki kéne elégíteni a következő 10-esben. Mármint a Tiéteket. ;)

Benyo: Kicsit bajban vagyok azzal kapcsolatban, hogy mit írjak, mert egyszerre könnyű, de mégis nehéz megfogalmazni, hogy mit is érzek akkor, amikor a Fonatra gondolok. Emlékszem még gimnazista srácként alig vártam, hogy hazaérjek, és felcsaphassam kedvenc blogomat és olvashassam a jobbnál jobb bejegyzéseket és kommenteket. Lenyűgözött, hogy a közésség tagjai nem csak látni, de érteni is szeretnék a játékot, be szeretnének látni a kulisszák mögé, és át szeretnék látni a felszín alatti folyamatokat. Talán ez a blog legnagyobb erénye. A bejegyzések és a kommentmező is tele van hivatkozásokkal, linkekkel, amin keresztül az ember könnyen tud új információkhoz jutni. Szerintem ezért is a Közösségi Tudástár írja le legjobban számomra a Fonatot. Közösségi, mert ehhez mindannyian hozzájárulunk, ki így (bejegyzésekkel), ki úgy (komentekkel és vitákkal). Ha nem lett volna Fonat, biztos nem kezdek el LiverpoolEchot, SkySportsot, TTT-t olvasni, amelyek alapvetően befolyásolták a fociról alkotott képemet. Nem tudom meg, mi az az Opta vagy Statsbomb. Ezek nélkül ma kicsi valószínűséggel ülnék ott, ahol, és lennék az, aki. Szeretném, ha a következő tízest is együtt ünnepelhetnénk, mi maradunk, reméljük, hogy Ti is!

McA: Négernek lenni jó, gyors négernek talán még sokkal jobb. Ha már amúgy annyit beszéltünk arról, hogy van egy erős becsípődése a Fonatnak így statisztika meg számok meg dolgok oldaláról, akkor szerintem azt is ki kell emelni ebből a 10 évből, hogy van egy elég erősen inkluzív (van ilyen szó?) vetülete. Mert amúgy a mackófrász az avaron, meg bag ellenére egyébként elég sokféle, eléggé más nézőpontot valló csoki találta itt meg közösségét, attól függetlenül akar-e valamit kezdeni a számokkal vagy nem. Nekem 2013-ban (lol) az tetszett meg ebben az egész népsportos mókában, hogy a logikus elemzésekkel egy posztba egyébként teljesen organikusan belefér egy hallójárat szodomizálás vagy egy két bekezdéses Stevie Wonder – Lovren allegória. Ez a fajta szippantás a szabadság amexel kicsapott utcájából az, ami rajta tart a szeren mind a mai napig – meg az, hogy egyébként semmilyen szintű írói véna (ami más moderállatokban látványosan megvan, ad absurdum ebből is élnek), esetleg a helyesírási szabályok mély ismerete sem szükséges ahhoz, hogy ha nem is szórakoztató, de legalább élvezhető tartalmat tudjál gyártani, ami az én esetemben elég nagy fór.  Nyilván, a ti kis faszotokra is jár a habcsók, mert kommentek, de amúgy tényleg 80%-a ennek a blognak ez a szekció. Még úgy is, ha egyébként kicsit túl jó a csapat mostanában ahhoz, hogy rendesen lehessen anyázni, bár vannak helyzetek amikor még így is sikerül kihozni a 9 belső medvémből az állat. Akkor volt az igazi hirig, amikor volt Kenny vs BR, Joe vs Allen, FSG vs OUT, Lovren vs Védekezés, Sterling vs Azédesanyukája, Miért nem vs Veszünk már CB-t és sorolhatnám volt a két sarokban. Mindig volt miért klasztereződni, cserébe általában sikerült lehozni a vitákat az értelmesség határán innen – ebben nyilván nekem van a legnagyobb munkám, dehát nem is a nyugodt vérmérsékletem miatt szerettek, na. A másik oldalon meg azért csak volt babelkopter, rádiós meccs, meg azok az igazi cserecsapatos szopadék szar ligakupa meccsek, ahol a kommentmezőn sírsz a röhögéstől, mert a meccsen már csak nyomorodban tudnál. Szóval nekem ettől lesz ez a blog a belelapátolt végtelen meló mellett igazán ősnéger, őrizzük hát együtt a lángot, maradjatok ti is négerek!

Szücsi: Annyi minden történt az elmúlt 10 év alatt, mint mindenki mással. Fostos kis egyetemistából családapává avanzsáltam és ennek minden szép és kevésbé dicső állomásán elkísért a Fonat. Ha jól olvastam a többiek mindent leírtak, ami jó ebben a közösségben, és én is hasonlóan hálás vagyok nektek. Rengeteget kaptam innen, többek között számos közeli barátot, akár (ahogy a feleségem hív titeket) internetes barátaim, vagy olyanok akikkel a valóéletben is szoros kapcsolatban állok és csak remélni tudom, hogy sikerült is visszaadni belőle. Jómagam nagyjából a kezdetektől olvasója vagyok nem csak a blognak, de a kommentmezőnek is, azonban aktív kommentelésem nagyjából 2013-ban kezdődött, majd nem sokkal később a dicső köd szezon után Macca meghívására csobbantam is a jacuzzi meleg fehér habjaiba. Talána legjobbkor jött nekem ez a kaland, ami már több mint 5 éve tart, hogy ki tudom élni kreatívabb hajlamaimat, amit máshol nem. Habár az elmúlt évek sikerei és magánéletem kissé hátrébb sorolta a Fonatot a prioritási listában, de egyelőre nem látom a napot, hogy valaha ne lennék itt, akár csak némán olvasva a kommenteket. Zárásként pedig egy ünnepi coubot hoztam nektek, a másik szerelem projektemből, ami egyáltalán nem független a Fonattól!