Srúzböri

Mai Mickey-egér kommentfogónk a Shrewsbury elleni idegenbeli meccsre készült. Remélhetőleg várhatóan a full fakó fog kiállni sérülésből visszatérő A-közeli játékosainkkal (Lovren, Matip, Keita?, Fabi). Igazi nagyon lusta vasárnap délutáni sörszürcsöléshez készülődhet a mindenkori Pool-szurkesz.

A Shrews, vagyis a Cickányok ellen legutóbb 1996-ban mérkőztünk meg. Collymore, Walton, Fowler, McAteer sorrendben akkor 4-gyel soroztuk meg őket. A meccs inkább arról emlékezetes, hogy Paisley halála után ez volt az első meccs, és mindkét csapat fekete karszalagot viselt, a kezdő 1 perc alatt pedig a hazaiak is énekelték a YNWA-t. Evans fiai végül egész a FA-kupa döntőjéig meneteljenek, ahonnan végül csúnya emlékekkel távozhattunk SAF MU-ja ellen.

Az akkor 3. osztálybeli Shrews ezt követően szép lassan betagozódott a 4. osztályba, ahonnan végül 2012-ben sikerült ismét kimászni (és egyszer még visszanyalni), azóta stabilak itt. Hathatós eleme volt ennek az emelkedésnek a pénzügyi injekció is: 2007-ben költöztek el a Gay Meadow stadionjukból 97 év után a New Meadow-ba. Csak hogy érzékeltessem: a régiben télvíz idején sokszor nem lehetett játszani, mert konkrétan víz állt: a magas talajvíz és közeli patakok ekkor annyira duzzadtak, hogy eláradt a gyep.

Lenny, az oroszlán – mi más lenne a cickányok kabalaállata?
(Megfejtés: a város címere is oroszlán.)

A játékosállományukból persze senkit sem ismerek sajnos, de annak ellenére, hogy a top6-ban vannak pénzügyileg a ligában, a 16. helyen tanyáznak. Piece of cake kell, hogy legyen, a meccs hasznosságát meg mindenki megvitathatja lent, pro és kontra.

Ha valamit kívánok, akkor 0 sérülést, és az akkor 21 éves Fowler kezdeti tündökléséhez hasonló tündöklést, mondjuk Jones-tól.