Élvezeti határérték

’bokor szavait átemelve számítanék a következő meccsünkön egy élvezeti érték nélküli meccsre.

Megye 3-as a második kedvenc – nyilván szülő- – falubeli labdarúgó klubom. Játékost így, messzire kirepülve, már nem tudnék említeni, de Zsóti az biztos, hogy van. Földet-a-bíróra meg tetszőleges-káromkodás-spori is. Ettől függetlenül a hangulat úgy jó, ahogy. 50 szurker, egyenként beátlagolt 7 egység pálinka és/vagy sör, szabad alföldi levegőn, lusta vasárnap délután. Talán röhögsz, vagy kérsz hozzá te is legalább 3 felest. Aztán kijönnek a számozott(!), ma már fennköltül csak retrónak hívott, műszálas XXL-es mezekben a helyi hősök. Pattog a labda, döcög a föld- vagy krétagöröngy. A közönség pedig a véralkohol pumpálásának ritmusában szurkol, bírózik, baszdmegol és röhög. Vannak a sörpocakos feleség elől menekülő apukák, a tinicsajok és az azokat bűvölő HMCS-k (helyi menő csávó), végül pedig a veterán mindent is és sem megjárt öregek, akik a hegyen (3 és fél méterrel tengerszint felett) fekvő utcasarokról nézik hallgatják a meccset, hogy a 30. percben körbeszaladó jegyszedő 400 forintos sarcát megússzák, és 2 sör legyen helyette a marokban. Falu apraja nagyja.

A fiszfasz kupázás viszont nem erre vonatkozik. Mert ha eddig is süllyedne egy Liverpool, akkor is borzasztó nagy élvezeti értéke lenne egy-egy meccsnek – lásd feljebb. Ha 40, magát Paul McCartney cserehasonmásának gondoló scouser tolna trombitával-dob-vodka vonalon pár This is Anfield-et, akkor is szép élmény lenne egy Ligakupa meccs. Hozzáadott értéke nemcsak nekik, nekünk lenne nagy, de a játékosoknak és a klubnak is. A fiszfasz lényege, hogy ez az érték abszolútban lehet, hogy megvan, de határértékben nincs meg egy Liverpoolnál – hála az égnek. Marginálisan eltörpül, és így légypiszok, púp a háton, nevezzétek ahogy akarjátok – lesz.

Jó Fonat-olvasó koncentrálva már élvezeti értéket vár a +1 meccs hatás kifejtésétől. Nincs ez máshogy ebben a bekezdésben sem. Mindenki tudja, hogy több meccs, mint kolbász – a Poolnál is-, és így menni PL-BL-ért karcos harc, és megéri suttyba vetni csapot-papot, ha FA-t vagy Carabao-t kiált a hangosbemondó. Azok észrevételszerű kapkodása persze érthető, akik jönnek itt a „de kell még kupa”, „de +1 meccs az semmi”, „de úgyis a fakó játszik holnap” mantrákkal, de csak holnap estig. Vagy kicsit tovább. De amikor Salah majd a 80. percben sérül meg április idusán, és nem a 85.-ben, pedig akkor lőtte volna a győztes gólt, akkor majd visszamennék a múltban, hogy tarkón röhögjem sírva magunkat. Marginális hatás. És ez az FA-Carabao skip-the-cup mentalitás már abból is egyértelmű, hogy nagycsapattá (PL-BL célok) váltunk. De abból is világos lehet, hogy amíg a Ligakupa meccs pár száz ezer font sterlinget penget, ha megnyersz vagy 8 meccset, addig bármelyik bajnoki +1 pontja, bármely BL-meccs +2 futott kilométere olyan várható marginális értékkel bír, ami már milliós. És ezért nem fog senki a világon Ligakupákkal szórakozni, aki ebben a ligában játszik. Kár a tradíciók miatt (főleg az FA kupánál), de ezt hozta a csúnya piacizálódás, kapitalizmus meg cukros bácsik. Meg persze azt, hogy pornóminőségő focit látunk, rocksztár főnököt és élményt a fotelből is – de ezt mindig tendálunk elfelejteni.

Az MK Donshoz megyünk vendégségbe, és akármilyen irrealisztikusan szürrealisztikusan hangzik, de nem a kanyarba keletre, ahol nagyapáink haltak. MK = Milton Keynes, ha más nem, akkor Red Bull F1-gyár, ha az sem, akkor sörpocak, tinik, hegyi öregek, tudod…. Angol harmadosztály, bár itt azért nem a helyi kőbányai, hanem a Suzuki a főszponzor. (Miért nem a Red Bull?)

Valamiért én azt hittem, hogy az MK Dons-szal még Gerrardék idején gurigáztunk, de az biztos egy másik falusi brigád volt. A Dons-szal ugyanis még sosem játszottunk, bár erre és a klub történelmére azért elég szép vadhajtások léteznek a zinternetten. Eredetileg ez a Wimbledon focicsapata – velük még tényleg játszottak Gerrardék 2000-ben a PL-ben -, csak 2004-ben átköltöztek ők is az F1 istállók utcájába, és jól át is nevezték magukat egy év után. (Az AFC Wimbledon ma pedig a jól otthon maradt szurkeszek által akkor alapított új klub. Nem rossz.) A helyi lap szerint ez a Dons-nak tényleg a történelmi meccse. Az említett faluban még a hegyről is lejönnének a pálya mellé, és az nagy szó. Igaz, sört azt otthonról hoznának.

A rotációt jól szemlélteti, hogy már a manageri interjún is Lijnders nyilatkozott. Tegye is, ha pár év múlva be akar ülni a nagy székbe. Elég véres szemmel tette ezt, remélem csak a helyi fröccs, nem pedig a gyilkos edzés hatása, amin a tiniket forgatta, hogyan gyilkolják le a továbbjutásért az ellent. És hát igen, most vezeklem és írom a szokásos mantrát: feleim, itt ki kéne esni. Ahogy tavaly is minden nem fontosból az elején. Küldheted a fakót meg minden, de ez akkor is készülés stábnak, fűnyírónak és nyilván nem fogunk meglepődni: az A csapat bő részének is. Marginális +1 meccsek alig várható plusz bevétellel pedig egy gigásznál, aki nem is akkora gigász, mint a sok kék, csak okosabb itt-ott, az bizony okosabb lesz, ha kicsit pihizik majd a következő 8 hónapban egy-két helyen.

Az elképzelt kezdőm ennek megfelelően: (Lijnders) Kelleher – Hoever, van den Berg, Lovren, Larouci – Keita, Ox, Lali – Xherdan, Brewster, Origi (C)

Vagy hogy bármelyik carabao-fa irányultságú meccsre általánosítható formulát írjak: (Pista bá) 11 x Zsóti.