Már megint nem lehet ehhez semmit hozzátenni

Tipikusan elsővilágbeli probléma, egyszerűen nincs gond. Elejétől a végéig fasza minden, előlről, hátulról, fentről, a fűből, mindenhonnan jól fekszik a rendszer. Vannak apró színek és árnyalatok, Origi kifacsarta egy kicsit a bokáját, és Willems is lőtt egy elképesztő gólt, de a gond árnyéka sem vetült a gyepre, a sorsot semmi nem tudta kitéríteni az útjából.

Az csak jött.

És akkor töprengek 2-1-es félidőnél és túlérő dominanciánál, hogy jó ez a Premier League, besztlíg, világ legizgalmasabb bajnoksága. És mindez még igaz is, csak mostanában már baromira nem nekünk. Valahogy egyszerűen még mindig nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy az a normális, hogy a saját meccsünk elé nyugalmi pulzussal lehet leülni, és azt végig meg is lehet őrizni.

Micsoda problémák!

A Castle ellen még arra is volt időm, hogy az első 15 percben a folyamatosan villanó Jetro Willemset nézzem, hogy milyen szabadon, aktívan és jól játszik (figyelmeztető jel is egyébként AA-nak, hogy itt kéne egy kis finomhangolás), és ugyanez a kis tök volt az, aki a 2012-es Eb-re ment ki a holland első csapattal 17 évesen. Nem is volt rossz amúgy, nem miatta zúgtak ki vébé-ezüstösként pont nélkül a csoportban, talán még be is scoutoltam a kettővel ezelőtti blogmotorba még egy Disqus előtti felületre.

Nálunk meg közben José Enrique parádézott a poszton, néha még Glen Johnson is átállt balra. Micsoda idők voltak, de mennyire nem hiányzik, hogy azon aggódjunk, hogy Blackpoolból majd el tudjuk-e hozni a 3 pontot.

Az izgalmak, meglepetések és varázslatok pedig valójában nem haltak ám ki bajnokságból, gondolhatunk csak idefent Pukkira is, aki tegnap este még döfött egy nagyot a Citybe a Norwich fakóval (meg ellenünk is ijesztett egy szépet). Egyszerűen csak akkorára fújtuk most magunkat, hogy nehezen esünk össze. Tipikus Klopp-ősz.

Mert nem csak tavaly, de már két évvel korábban is így kezdtük a szezont, most is abból sikerült halál lazán megfordítani a meccset már félidőre, hogy nagyon kis esélyeket is könnyedén oldottunk meg, elég csak Mané első góljára gondolni (0,04-es xG). Ellenünk most éppen az ilyen félhibák se férnek bele, mert mindig lesz valaki, aki megbosszúlja azt. Most épp a Fab3-ból valaki, bárki, de Origi, Wijnaldum vagy Ox bármikor kinőhet a földből, tavaly ilyenkor Shaq is nagyot ment, és akkor most még elő se vettük a rögzített helyzeteket. Tartalékunk is van, de még szükség sincs rá.

Kicsit unalmas az ilyen, de legalább édes az unalom.

Kicsit valódibb kihívást és felmérőt kedd este kapunk majd Nápolyból, biztosan marhára fel lesznek pörögve a meccsre, nekünk pedig nem lesz Alissonunk, hogy megmentsen az utolsó percekben. De ha így megyünk tovább ott is, akkor marhára nem is lesz rá szükség.