A Viking távozása

Hétfő este játszák fiaink a második meccsüket a PL-ben. Ennek kedvéért Londonba veszik az irányt, a Selhurst Parkba. Ahol mindenki kedvenc RH-a fogadja őket.

A meccsről nem akarok sokat mondani. Az, hogy RH- az edzőjük mindenkinek 100%-os pontossággal elmondja, milyen ellenféllel találkozunk és milyen meccskép várható, így magáról a meccsről röviden ennyit.

Szerintem sokkal érdekesebb jelenség az, amit a Fulham feljutása és nyári bevásárlása jelez, mint a kiválló statbombos cikk is írja. A story lényege, hogy a most feljutott Fulham ritkaság. Nem teljesen egyedi, hiszen a jópár évvel ezelőttről a Swansea majd a Bournemouth is eszembe jut, amely csapatok hasonló úton jártak, mint most a Fulham. A lényeg, hogy ők úgy fociztak a Championshipben, hogy támadni akartak és birtokolni a labdát a jelenlegi edzőjükkel. Ez jól is ment nekik, viszont az világos volt számukra, hogy a meglevő kerettel ugyan ez a foci nem fog menni, így lettek a nyár egyik legnagyobb költői és így cserélték le majdnem a teljes kezdőjüket, mert a választási opcióból ők a stílusukat akarták megtartani ezért drágán upgradelni kellett. A Fulham azért kellett példának, hogy lássuk a frissen feljutott Championship csapatok döntő többsége miért nem ilyen. Ehhez pár dolgot nem árt frissíteni. Tudjuk ugye, hogy a Championship a hoofball hazája a világ egyik leginkább megterhelő bajnoksága, hiszen szezononként 46 kőkemény fizikális, belemenős, angolosan fújt meccsel. Azt is tudjuk, hogy a pénzügyi olló óriási a PL és a Championship között. Azt is tudjuk, hogy a Championship csapatok java része csúnyán elszokott adósodni a PL reményében (bár a sokkal szigorúbban vett financial fairplay és az igazolásoktól eltiltások a Championshipben azért sokat javítottak ezen). Ami nekem nagy AHA pillanat volt a cikkből az az, hogy nem véletlen van vagy 20 csapat, amely viszonylagos rendszerességgel liftezik a két osztály között és nagyvonalakban pontosan ugyan azt a focit tolja. Ennek oka az, hogy a Championship darálójából jól megszervezett brites mély védekezéssel és egy két a Championship szintjén egyénileg jó támadóval fel lehet jutni az anyagi Kánaánba és ugyan ezzel a védekező felfogású kick&rush focival stilisztikailag nézve viszonylag egyszerűen benn lehet maradni. Ehhez persze költeni kell, de közel sem annyit, mint a Fulham tette. Azaz az a tény, hogy a Chamiponshipből feljutni akaró és a PL-ben benn maradni akaró csapatoknak simán járható út, hogy ugyan azt focizzák a két ligában akár liftezgetve is az oka annak, hogy nagyon sok egyformán focizó csapat van.

Mondjuk, idén látszik egy kis elmozdulás a korábbi évekhez képest és most éppen a megszokottnál sokkal kevesebb csapat van, akik a vicces/szánalmas brit edző keringő megkövesedett a klasszik brit kick&rush focit játszó managereit alkalmazzák. Első ránézésre csak a Palack -> RH- és a Cardiff -> Warnock duó mutatkozik. A csapatok most éppen kontinentális edzőket alkalmaznak többségében kontinentális focistákkal és az edzőkeringő ismert figurái a Championshipben vannak alkalmazásban. Bruce a Villánál, Monk a Birmingham Citynél, Pulis a Middlesboroughnál és lehetne még sorolni. Nem tudom mennyire lesz ez tartós állapot és mikor fogja úgy érezni egy a kiesés szelét megérző csapat, hogy Moyes stabil keze lesz a megoldás a pénzfürdőben való bennmaradáshoz, de mindenesetre a jelenlegi állapot számomra örömteli.

A mai fő témánkhoz azt kell, mondjam kellett ez a kis felvezetés. A fő téma VvD és a CB-ink lesznek. Azzal kell kezdjem, hogy sokat hangoztattam, hogy egy fecske nem csinál nyarat – amit egyébként ma is igaznak gondolok – és azzal, hogy bizony VvD érkezésének hatását alul becsültem. Nem is kicsit. Ha nagyon rövid akarnék lenni, akkor egyszerűen nem csúnyán alábecsültem a hatását és fontosságát a rendszerünkben a jól fejelő CB-nek.

A mélyebb megértést érdemes a gegenpressingünk/pressingünkkel kezdeni. Szerencsére változatos a gegenpressingünk/pressingünk, hiszen sok formában adjuk elő és sok célt szolgál. A gegenpressingünknek is ugye eleve két célja van, ahogyan mi Klopp alatt játsszuk ezt. Egyrészt megakadályozni az ellenfelek kontráit. Ez a védekező eleme a játékunknak (érdekes módon a Burnley a jó csapatok közé tartozik abban, hogy gegenpressinget használjon védekezésre). Klopp alatt viszont legalább ennyire fontos az, hogy gegenpressingből labdát szerezzünk és minél gyorsabb támadásokat vezessünk védekezésében nem szervezett ellenfelek ellen. Azt hogy mikor mennyire megyünk emberre, labdára és hány emberrel és mikor zárják csak el a passzsávokat a játékosaink az “árnyékukkal” nagyon változatos. A pressingünk is kellőképpen változatos. Sokszor megy arra, hogy minél gyorsabban hibára labdavesztésre kényszerítsük ellenfeleinket, de sokszor az a cél, hogy lelassítsuk az ellenfél támadás építését. Nagyon sokszor az a cél, hogy a pálya közepéről, ami értékesebb (középső rész, halfspace) a szélre kényszerítsük az ellenfelet, ahol az oldalvonal velünk van, elv mentén nagyon be lehet szűkíteni az ellenfelek játékterét és hibára vagy kapusnak hazaadásra lehet kényszeríteni őket.

Az egyértelmű, hogy szeretjük alkalmazni a gegenpressingünk/pressingünk. Az is egyértelmű, hogy rendszerint elég agresszívak vagyunk benne, hiszen nem egyszer Robertson/Moreno, AA/Clyne feladata a pressingükben, hogy mélyen az ellenfél térfelén az ellenfelek fullbackjeit mikor náluk a labda letámadja és megpróbáljon labdát szerezni. Mivel ilyenkor, főleg ha a középpálya nem vált ki mögéjük hatalmas üres bejátszható terület marad mögöttük, ha ez nem jön, be jön a könnyű kontra és az éppen aktuális fullback bénaságának szidása, miközben a középpálya dolga lenne visszazárni ilyen esetben mögéjük, viszont azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni Gini, Hendó, Milner esetében, akik ezt a “piszkos” észrevétlen munkát végzik, hogy ez bizony a játékunk szempontjából kulcsfontosságú meló. Az is egyértelmű, hogy azzal, hogy jól szervezettek és sokszor nagyon agresszívak vagyunk, ebben a fociban bizony sokszor elérjük célunkat és hibákra kényszerítjük az ellenfeleket és jönnek belőle a gólok.

No de mi van, akkor mikor nem hibára kényszerítjük az ellenfelet? Nos, akkor több dolog is lehetséges. Lehetséges, hogy egészen a kapusig vissza kényszerítettük az ellenfél passzolgatását. Lehetséges, hogy zavart helyzetben kapja meg egy CB. Lehetséges, hogy a vonal mellett kapja meg egy fullback. Ezek mind olyan esetek, amiket határozott célunk elérni az ellenfeleknél. Ilyenkor igazából, ha jól csináljuk nincs más út az ellenfelek előtt, mint hosszan előrevágni. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a kisebb angol csapatok – főleg ha klasszikus brit menedzserük van – eleve szeretik a hoofballt, akkor ismételten: gyorsan kijön, hogy ha jól csináljuk a focinkat, akkor nagyon sok hosszan magasan előrevágott labdát fognak játszani ellenünk.

Ennek fényében persze nem kicsit érthetetlen, hogy miért nem gondoltam arra, hogy a Kloppball nagyon fontos eleme, hogy legyen legalább egy erős jól fejelő védőnk, aki üzembiztosan megnyeri a sok mezőnybeli fejpárbaját és nincs is más dolga a középpályának, mint összeszedni a lasztit a fejpárbaj után. Kloppéknak ez persze nem új dolog, azt hiszen Matippal 195 cm (wiki szerint), pontosan ezt az erőt akarták a védelem közepére. Ezért is kellett a 193 cm VvD, aki viszont stabilan meccsenként 6-8 fejpárbajának 75-80% megnyeri.

Mentségemre szolgáljon, ha magas pressingről van szó, akkor a taktikai párbeszéd arról, hogy ennek a taktikának a sikeréhez szükséges, hogy a csapat kompakt maradhasson a magasra tolt védelem. A magasra tolt védelembe pedig kellenek gyors CB-k, hogy tudják tartani a lépést és kell egy sweeper keeper, aki képes 20-30 esetenként 40 méterre kijönni a kapujából és kifejelni vagy kivágni a védelem mögé belőtt lasztit. Arról nem szokott szó esni, sőt az öngyilkosság kategóriába tartozik, hogy mi van akkor, hogyha a magas pressinget úgy adod elő, hogy a CB-d nincsenek borzalmasan magasra tolva és így szabad terület a védelem és a középpálya között keletkezik. Nem kicsit kockázatos ez a módi, hiszen ahhoz, hogy ez működhessen a középpályának iszonyatosan jól kell tudnia fogni a passzsávokat, hogy ne érkezhessen laposan passz veszélyes területen üresen levő emberhez. No de mi van akkor ha van egy ilyen középpályád és vész esetére van nagyon agresszív védőd aki hajlamos és szeret messze a védelemből kitámadni (ha valaki nem venné észre Lovrent próbálom körül írni) és agresszív proaktív módon megpróbálni labdát szerezni, akik kiegészülve a fejelő bajnok VvD-vel specifikusan a PL-ban működőképessé tudnak tenni egy magas pressing mélyen helyezkedő védelem kombinációt egyszerűen azzal, hogy magas passzokra kényszerítik az ellenfeleket és a fejpárbajokat VvD meg megnyeri? Pofon egyszerű, de mégis elegáns magyarázat. No meg egy magyarázat arra, hogy miért lehet a Lovren-VvD kombó a preferált kezdő duó, hiszen skilljeik remekül kiegészítik egymást.

Ennek fényében azt gondolom VvD sok jó tulajdonsággal bír. Labdával ügyes, így jó a hátulról építkezős focinkba, nem egy sebes vonat, de van kellő sebessége és testi ereje, hogy verseny futásokban ne legyen kockázati tényező, jó kommunikátor és jól irányítja a védelmet. Sokat hoz a fejelés miatt mind támadásban, mind védekezésben a rögzített szituációkban. Azonban számomra nem előrelátott módon a csapat játékához és védekezéséhez azzal teszi a legtöbbet hozzá, hogy Bentekék Lukakuk ellen is dominálja a fejpárbajait a pressingünk miatt gyakori hosszú labdáknál. A magam részéről nem tudom eleget hangsúlyozni, hogy ez az egyszerű tény mekkora meglepetés volt számomra, hiszen egyszerűen nem gondoltam, hogy szükséges ez a skill a Kloppballba. Pedig Angliában teljesen logikus. Más bajnokságban azt gondolom kisebb jelentősége lenne. Azt is gondolom, hogy ennek fényében logikus, hogy Klopp miért VvD-t akarta és miért csak VvD-t. Olyan unikális skillszetje van, ami nekünk minden pénzt megért.

Most csak annyit, hogy tavaly láthatóan VvD teljesen másként videlkedett, mint az összes többi CB-nk. VvD lényegesen kevesebb pressure eventet hoz össze, mint a többiek, akik viszont nagyon egyformák ebben a tekintetben.

Azt is érdemes végig gondolni a focink és az ellenfelek hosszú labdái fényében az VvD nélküli kombók legyen az Matip-Lovren, Matip-Klavan, Lovren-Klavan mind mind azért működnek kisebb hatékonysággal, mert hiányzik az üzembiztos fejpárbaj nyerő gép belőlük, ami főleg a kicsik és Darth Mou ellen üt vissza.

Eme gondolat menet kapcsán az észt vikingünk távozása és Nat Phillips idei sörmeccses feltűnése új színt kap. Azt gondolom, hogy a 33 évesen 2 millió fontért távozó Klavant anyagi okból nem érte meg eladni. Hiába járt volna le jövő nyáron a szerződése ez a 2 millió font igazából nem oszt nem szoroz a tranfer budgetben. Azt gondolom, hogy Klavan jól szolgálta azt a célt, amire érkezett. Viszont ha azt nézem, hogy elméletileg, hogy jól működjön a védelmünk két különböző típusú CB kell. Kell egy jól fejelő VvD típusú és kell egy gyorsabb agresszívabb kitámadóbb amolyan Lovrenes védő. Klavannak nem igen maradt hely eme koordináta rendszerben, hiszen rajta kívül erre a szerepre van Gomez a maga sebességével és védelmi vonalból kitámadó szellemiségével jó Lovren helyettes. Matip nagyon nem egy sebes vonat, de a játékunkban szintén inkább a kitámadó agresszív vonalat képviseli. Még egy VvD-nk hiányzik. Legalább is tapasztalt verzióból. Sörmeccsekből persze nem szabad kiindulni, de amit Nat Phillips fizikai képességei és játéka alapján láttam ő lehet az, aki képes stabilan hozni azt a fajta légi jelenlétet, ami VvD-t ebben a rendszerben kulccsá teszi. Klavan távozása kapcsán azt gondolom, hogy Kloppék sokat láthatnak a Phillips gyerekben.

Minden jót a továbbiakban a viking harcosunknak.