Ez egyáltalán nem egy összefoglaló

Első félidő vs második félidő (forrás: Napirajz)

Annyi mindent lehetne írni, kezdve Karius bravúrjaitól, Moreno konstansból nullába való lederiválásán át a meglepően jól működő Klavan-Lovren tengelyig, aztán a mindenhol, csak ott és akkor pont akkor nem levő Henderson statjain át addig, hogy Szalahtól (magyar helyesírás ugye) most akkor még Liverpoolabb lett-e a Liverpool, de hirtelen semmi, de semmi nem jön be ezekről. Pedig egészen érdekes is lehetne, hogy a szögletpárbajt behúztuk 2-1-re kétszer ugyanazzal a felrajzolt, begyakorolt, és kivitelezett figurával, hogy aztán csak egy szar tunkolósat kapjunk a végén, amikor nyolcan gyűltek a tizenhatosunkra begyötörni a bogyót.

Mégis, semmit de semmit nem tudok most ezen tovább masszírozni, hiába is akarnám, egyszerűen most, hogy egy nappal később írom az összefoglalót, még mindig letaglóz a dolog. De miért is?

Abszolút nem kéne. Ikszeltünk Sevillában, ahonnan egy éve senki nem vitt már el jobb eredményt külföldre, ez egy tökéletes eredmény nekünk (amíg nem nézzük a hogyanját), ennél ezerszer jobban fel kéne, hogy csesszen a Sevilla odavágója, amit tényleg a semmiből húztak vissza döntetlenre, és hasonlóan felbaszósnak kéne lennie a moszkvai verziónak ugyanebből. Persze az is.

Ráadásul gyakorlatilag most semmit nem vesztettünk, annyi történt, hogy a Moszkvától nem szabad kikapnunk az Anfielden. Az összes vereség ebben annyi, hogy a Fapulous Fournak eggyel kevesebb pihenő jut a decemberi daráló előtt, ami azért fáj, de ezt túléljük. Ezzel még mindig jobban járunk, mint a Chelsea a mai kazah túrájával.

Ezt pedig csak mellékletként ideteszem, hogy amúgy ha képesek vagyunk kinézni a hold sötét oldaláról, akkor ez nem egy vereség:

Még ha annak is éljük meg.

Egyébként ha a meccsből egyetlen egy dolgot is tanulunk meg, akkor már nincs ezzel semmi gond: ebből is vissza kell pattanni. Megint és megint és megint, de most legalább olcsón kaptunk egy nagy leckét.

Szombaton a Chelsea ellen tálcán kínálkozik a lehetőség, ráeresztjük a Fap4-t a hulla fáradt testükre, és nem csak felpattanunk, de ott is maradunk. Talán tovább is.