Ismerősök, ismerősök hátán

Idén harmadik alkalommal írok a Sotonról, így hatalmas meglepetésekre azért nem lehet számítani. Marad a jól megszokott ismerős érzés, mint mikor a haverokkal összefutsz hétvégén.

Az ismerős vonalon gondolom, mondani sem kell, hogy volt Soton játékos aztán, annyi van nálunk, mint égen a csillag. Főleg, hogy a nyáron is beújítottunk egy eltévedt báránykát, akarom mondani ökröt. Azonban ismerősökkel nem csak itt találkozhatunk, hiszen a nyáron azért volt változás a Soton életében. Edzőt cseréltek, ami a mai fociban egy elég gyakori esemény. Most mégis érdemes erre kitérni, hiszen edzőjük sok szállal kötődik hozzánk, hiszen Pellegrino rövid ideig játékos is volt Rafa idején levezető jelleggel, mint a védelmünk oszlopa ugyan nem írta be magát a históriás könyvekbe, de ugye emlékszünk még, hogy utána még évekre visszatért Rafa stábjába edzősödni a felnőtt edzői karrierje elején. Ezzel kicsit kifacsartan, de a lelkünkben hevesen élő Boot Room hagyományait ápolva. Ezután még Rafát követte a rövidre sikerült Interes kalandra mielőtt megkezdte volna vezető edzői karrierjét. Amiben eddig különösebben nagydolgot nem tett le az eddigi öt állomás helyén, de ettől még szívesen emlékezem rá, mert szimpatikus figura.

A Soton továbbra is a Soton. Szerencsére nem jöttek be a félelmeim a tulajdonos és vezetőség váltás kapcsán. Továbbra is egy szimpatikus kiscsapatról van szó, mely jól igazol és Angol viszonylatban kifejezetten jó az utánpótlása.

A focijuk a statisztikák alapján kifejezetten kulturált, hiszen sok lövéssel rendelkeznek. Jelen pillanatban magasabb labda birtoklási aránnyal rendelkeznek, mint fiaink. Azaz az esetek nagy többségében nem a hagyományos angol kiscsapatos Ikaruszozást tolják, mint a Big Sam-Pulis-Pardew-McLaren vonalon mozgó társaik. Egyébként szerintem elég vicces, hogy az ugyan egy lényegesen magasabb vonalon, de a magyar focira emlékeztető jegyeket felhozó edzőkeringő figyelhető meg az angol kiscsapatoknál. Egymás kezébe adják a kilincset a minimum korlátolt képességű, de inkább a múltban megragadt dilettáns alakok. A Soton üde színfolt ezen a palettán. Nagy kár, hogy azért ellenünk nem fogják tolni a megszokott bátor focijukat, hanem azért elég jó eséllyel valamilyen félefajta Ikaruszozásra számíthatunk a szombat délutáni (4 óra) találkozón.

Mondjuk Klopptól meglepő módon az idén a kicsi buszozó csapatok ellen jobban hasítunk (2,1 PPG), mint a rangadó típusú meccseinken (1,5). Ezzel megfordítani látszva a korábbi két év alapján fennálló a kicsik ellen és Ikarusz törés Kloppéknak nem megy narratívát, ami az egyik legnagyobb félelmem Kloppékkal kapcsolatban.

Mondjuk, nem várom a találkozót abból a szempontból, hogy hagyományosan nem szokott menni a válogatott szünetek utána csapatnak, ami mondjuk nem is csoda, hiszen a világ különböző pontjaira szóródik szét a keret. Nyugodtan bevallhatjuk, hogy nem a világ legjobb szakembereinek kezei közé, ahol kitudja milyen edzéseken milyen fitnesz programmal dolgoznak. Mivel ilyenkor a keret ⅔-a távol van nem csoda, hogy kelleni szokott így kis idő, míg újra felveszik a fonalat. Ez ugye mindig is fennállt összefüggésként, de mivel Kloppék az átlagnál lényegesebben speciálisabbak fizikai stb. felkészítésben, így velük hatványozottan igaz.

Mondjuk arra elvileg jó volt a meccs szünet, hogy az csiripelik az ITKk hogy 1-2 sérült játékosunk erősen visszatérőben van így akár lassan a pályán is láthatjuk őket.

Fontos lenne egy győzelem, de alapvetően ki tudnék egyezni egy jó focis dönciben is a jelenlegi feltételek mellett.