Kettőségek játéka

Érdekes kettősségek kavarognak bennem a meccs kapcsán. Ismerhettek, alapvetően egy picit sem bánom, hogy az energiaital-kupából sikerült kiesni az első lehetséges alkalommal. Sőt, ennek még örülök is kicsit a sokmeccses szezonban, hiszen egy gonddal kevesebb és egy sorozattal kevesebb, ahol sérülhetnek a játékosok. Azonban a mikénttel kapcsolatban vannak fenntartásaim.

Az energiaital kupából ki lehet esni az első fordulóban egy PL-csapat ellen. A szemem sem rebben, ha a fiatalok szerepelnek. Azonban nálunk ma nem ez volt a helyzet. Coutinho, Wijnaldum és Henderson mindenképpen a legerősebb kezdőnk része. Manapság Klavan, Gomez, Robertson, The Ox alap elemei a szezonban – végre – használt rotációnak. Röviden és sommásan sokkal, erősebb csapattal mentünk a meccsnek, mint kellett volna. Magát a rotációt nem tudom és nem is akarom bántani, hiszen sok helyen változott a kezdő a hétvégéhez képest és az ugyanitt játszandó várható hétvégi csapathoz képest is. Alapvetően csak Ward, Flannagan – akiről, ha eddig nem lett volna meg, végérvényesen kiderült, hogy sérülései után nem üti meg a szintet – Grujic és Sloanke, valamint csereként beálló Woodburn és Ings alkotják azt a részét a csapatnak, akikkel azt tudom mondani, nyugodtan ki lehet kapni. Ma alapvetően szívesen láttam volna a tavaly viszonylag sok szerepet kapó és ígéretesnek tűnő Ejariát, elnéztem volna Wilsont és a keret határán mozgó más fiatalokat.

Értem én azt, hogy a keret hiányosságai ellenére van olyan mély a keret, hogy elbírjon egy ilyen erősebb kezdőt. Értem én azt is, hogy Coutinhonak és Oxnak a hátsérülése, illetve a beilleszkedés miatt jól jönnek az extra percek a komoly meccsek elé. Értem én azt is, hogy nem valami sokadosztályú ellenfél volt, hanem egy PL-csapat. Ha újságírói fordulattal akarnék élni, akkor a tavalyelőtti bajnok kifejezéssel élnék. Azt azonban nem értem, Kloppéknak miért kellett komolyan venni ezt a meccset. Pontosabban tudom, Klopp kupát akar, no meg persze minden meccset megnyerni. Azonban ez a szemlélet elvette kicsit a nyugodtan leszarhatjuk, hogy kiestünk érzést, aminek nagyon nem tudok tapsikolni.

A tegnapi meccsről bőven el lehet sütni a két eltérő félidő frázisát. Nem fog senki sem meglepődni, ha azt mondom, ma aztán nagyon ült ez a kettősség. Ordító a két félidő különbsége statisztikákban is. Az első félidőben 13-2 volt a lövések tekintetében 3-1 a kaput találó lövések aránya a javunkra. A labdát 76,2%-ban birtokoltuk 88%-os passzpontosság mellett. Míg a második félidőben ugyanezek a számok, így néznek ki: 8-6 ide a lövések, és 0-4 oda a kaput találó lövések tekintetében. A labdát 63,2%-ban birtokoltuk 82%-os passzpontosság mellett. Alapvetően a két félidő teljesen ellentétes meccs képét és magát a meccset két csere döntötte el. Egyrészt Kloppék a félidőben lehozták Coutinhot, valamint a második félidő elején a Leszter kényszerűségből behozta Okazakit az addig semmit sem csináló Ulloa helyett. Ezzel a két cserével két dolog változott, a mi esetünkben kiesett a csapat fókuszpontja. Kiesett Coutinho személyében az irányító és ezzel láthatón irányát vesztette a csapat. Nem kellett volna. Az ő cseréjükkel megjelent a presszing a focijukban és a gyorsaság a támadásaikban. Ennek a kettő változásnak tudható be, hogy sokkal nehézkesebb és kevésbé gördülékeny lett a labdakihozatalunk lásd 13%-os labdabirtoklási különbségünk a két félidőben. A meccshez tartozik, hogy két nagyon Liverpool gólt kaptunk szöglet és bedobás után. Gomezt elő lehet venni az elsőnél, hiszen ő volt, akinek sikerült a lest megakadályoznia azzal, hogy a kelleténél kicsivel hamarabb elkezdett a kapunk felé hátrálni (Wes Morgan, aki középre fejelte a lasztit lesen lett volna), de nem is a Liverpool lennénk, ha nem kapnánk 1-2 buta gólt.

Szerintem sokkal érdekesebb, hogy az első félidőben Coutinhoval a kormányrúdnál és a két szélsebes támadónk nélkül a tavaly őszi labdatartós szuperfluid focit próbáltuk tolni és nem az idei őszre eddig jellemző lerohanásos gyors focinkat. Persze a pályán levő személyek képességei miatt nyilván a meccs képe nem lett olyan, hiszen Sloanke targetmant tolt, nem hamis kilencest, míg Grujic, aki sokszor húzódott ki Coutinho helyére, hogy ő tudjon a pálya közepén kavargatni, sok minden elmondható, de az nem, hogy egy sebes trükkös szélső lenne, így nyilván a játékunk hatékonysága nem lehetett olyan, mint tavaly ősszel a sokgólos meccseinken. Azonban azt látni kell, hogy Robertson mennyire élt és mennyi helye volt Coutinho középre húzódásai miatt (no és hiányában mennyire eltűnt a második félidőre) és az első félidei 13-3 lövés kaput találó lövés azért közel sem rossz, így ha lehet is Kloppékat kritizálni – hogy közel sem tökéletes személyzettel, miért vették elő a tavalyi focit -, felesleges. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy mi volt az elképzelés a második félidei focira, hiszen a pályán levők nem voltak igazából sem az idei, sem a tavalyi focira alkalmasak. A fejvakarásomat csak tovább növelte, mikor bejött Ings és nem álltunk át két csatáros játékra – a pályán levők Henderson, Grujic – Woodburn, Ox – Solanke, Ings adták volna a 4-2-2-2-t – helyette Solankét kitettük balszélre…

A mai meccsből következtetést levonni hétvégére teljesen felesleges, hiszen mindkét csapat – elsősorban a mienk – teljesen más csapattal és feltehetően teljesen más gameplannel mennek majd ki a pályára. Azt gondolom, december-január környékén még boldogak leszünk a pihenő napoknak az üdítőital kupameccsek helyett.