Cukor nélkül

Mostanában kezdem kicsit úgy érezni, hogy túl sokan jönnek szembe az autópályán, és talán én haladok a rossz irányba, de esküszöm, hogy egyáltalán nem tudtam szörnyűnek látni a tegnapi meccset, miközben meg a legutóbbi kiharangomban meg épp el voltam kenődve a City elleni paralimpia után. Lehet én vagyok fordítva bekötve, vagy csak azért van ez, mert mostanában nem jutok fehér kenyérhez és becsavarodtak a neuronjaim, mindenesetre nem leszek szétkenődve a B’mouth elleni taknyolásunk után. Mármint a lapozás után.

Kezdeném azzal, hogy kiemelem, hogy senki se játszott igazán gyengén a meccsen. Ez nyilván relatív, mert ahol és amikor Klavan és Lucas a kezdőben van, akkor azért csökkennek is az elvárások, de a sérülések által kikövezett kényszerpályán nem hiszem, hogy sokkal potensebb kezdőt fel lehetett volna rajzolni. (Mondjuk arról lemaradtam, hogy miért a padon kezdett Matip ha az Everton ellen is végignyomta, és most is beállt, pedig ez lehetett volna egy különbség.)

Szóval arra finomítanám az előző tételmondatom, hogy igazán gyenge összteljesítmény nem volt, de itt azért kicsit kell olvasni a sorok között, mert míg Gini például 90 percen keresztül próbálta kibalanszolni, hogy dekára lekopírozta Gerrard Drogbának kiosztott gólpasszát, addig Klavantól egyszerűen nem nagyon lehet többet elvárni, mint amit most a pályára tudott rakni. Róla kaptuk ugye a City egyenlítését is pár hete, most meg a local heronál azért nem több Joshua King verte át bántóan könnyedén (és állítólag Klopp ordításai jó részét is neki címezte meccs közben), de valahogy mindig fel tudom hozni mellette, hogy ő Touré helyett van itt, és ennél sokkal többet elvárni nem lehet tőle. Egészen más lenne ugye a helyzet, ha Sakho nem a Palace-ba lyukadva ásta volna ki az alagutat a pincéből, de ez egy külön poszt a PSG-ből való eljövésével kontextusba helyezve.

De beszéljünk inkább arról, amiből elindult a frakciózás, a Coutinho-Matip cserével beköszöntő 5-3-2-ről, amiről azért ne feledjük el, hogy részben Fraser beállására adott válasz volt ez.

Egyrészt tisztázzuk, hogy Coutinho betegség miatt jött le, csak még mielőtt a sérülésről terjengő rémhírek miatt már előre elássuk a szombati Stoke-meccset. C-vitamin FTW.

Másodszor viszont vegyük tényleg egyértelműnek, hogy az 5-3-2 nem egy pánikból előhúzott WTFormáció volt, hanem egy létező forgatókönyv az ilyen esetekre. Nem feltétlenül Coutinho betegségére (mondjuk az eddigi 22 kezdéséből 16-szor lett lecserélve, utoljára a Leicester ellen volt végig pályán) lett megalkotva ez, hanem arra a kényszerhelyzetre, amiben most is találtuk magunkat; nincs elég emberanyagunk ahhoz, hogy fenntartsuk a nyomást 90 percen keresztül, de már vezetünk, és ezt meg kéne őrizni.

És én alapvetően ebben a kényszerhelyzetben látom a kulcsot annak a megértésében, hogy miért nem az utolsó 5 percben álltunk csak ebben a formációban (mint mindig amikor feljön Klavan a végére a szögleteket kifejelni). Összesen talán három meccsre tudnám azt mondani, hogy sikerült a pályán 99+%-ban a saját akaratunk szerint játszani (Hull, Palack, Watford, mindhárommal találkozunk még a szezonban amúgy), pedig a bontatlan, ropogós, patyolatkezdőnkkel játszottunk még elég sokat az ősszel. Egyszerűen el kell tudnunk fogadni azt a tényt, hogy nem tudunk, és várhatóan nem is fogunk tudni olyan meccseket játszani, ahol kvázi 100%-ban sikerül ráerőltetnünk magunk az ellenre. A legerősebb csapatunkkal is csak elvétve sikerült ősszel is, most 3 sérült alapemberrel erre gyakorlatilag esélyünk sincs a PL-ben, kellenek alternatívák, B- és C-tervek arra az esetre is, ha mondjuk mi találnánk magunkat győztes pozícióban a meccs kétharmadánál.

Az 5-3-2 pedig egy ilyen alternatíva, egy opciós játék arra az esetre, amikor esetleg még egy kulcsemberrel kevesebbel játszva kell megtartani az előnyt, és talán kontrából betalálni, amire azért lett volna most is bőven esély. Ez a rendszer nem halva született, igazából egyetlen egyéni hiba pecsételte meg a bemutatkozását, és akkor még volt Clyne kapufája, meg a 20 centikkel lemaradt beadások a kapu torkában.

Viszont ha ez az 5-3-2 előjött, akkor sejthetjük, hogy többnek is kell ott lennie.

Ezt a többet meg tök nyilván látni vélik sokan, teljesen jogosak azok a felvetések, hogy egyrészt lehetett volna egy kis életet tölteni ebbe a rendszerbe. Firmino hasznossága eléggé lenullázódott a végére, AA-t nyugodtan be lehetett volna dobni a helyére, legalább egy 15 percre. Bár ő alapvetően ugye védő, de az Evertonnak azért megmutatta, hogy előrefelé is opció tud lenni (Moreno lehetne ilyen, ha jó lenne), ellenük Cou helyén játszott, teljesen jól, ez most is lehetett volna egy plusz.

Másrészt nem kell feltétlenül B-terv, egy A- is egy alternatíva, Fraser behozatala egy ideális világban nem egy szerkezetváltást triggerel, hanem csak kisebb kiigazításokat. A patyolatkezdővel ezt reagálnám le úgy, hogy Cou le, Can fel, csak amikor üres a pad, akkor nincs igazán kihez nyúlni, hisz már Lucas is kezdő volt. Grujics adódna posztjából, AA és Moreno még jó lehet rá nagyon talán az eredeti felállásban, de igazából érződik ezen, hogy túlságosan kényszermegoldás lenne mindegyikük, kézenfekvőbb volt inkább egy bizonyítottan minőségi játékost bedobni Matippal, még ha ezzel sok minden megy is a levesbe. Kényszer B-terv.

Az viszont, hogy tényleg sok minden ment a levesbe, az alapvetően nem szerkezeti hiba, hanem részben tapasztalati hiányosság, de nagyobb részben Klavan egyéni kihagyása, de nem a rendszer alaphibája, egy hasonlót két éve BR is sikerre tudott vinni nálunk.

A tegnapi meccsnek a hosszabb távú kihatásai még nyilván kérdőjelesek (Matip-Lovren, 4-3-3 a szezon végéig, és posztra cserélünk bármi van, vagy az 5-3-2 felemekedése a töretlen bizalommal Klavan iránt), az viszont nem, hogy ezzel a 2 vesztett ponttal most indul egy külön négyesfogati verseny az utolsó két top4 helyért. Vesztett pontokban hármas holtversenyben állunk a a Uniteddal és az Arsenallal, egyetlen ponttal pedig előz minket a City, gyakorlatilag nulláról indul most a verseny.

Ebben viszont van egy komoly előnyünk, a négyesen belül van két egymás elleni játék, ezeken ugye 3-3 pont mindenképp elveszik a rendszerből, jó esetben 4-4, mi pedig nem leszünk ebben a darálóban. Ezen kívül a United játszik majd a bajnoki címért még hajtó Chelseavel és a Spurs-szel is, az Arsenalnak is lesz egy derbije, a City meg még bent van a fakupában az A’nallal együtt. A pole-ból a City indul, de mi ritkábban játszunk, gyengébb ellenfelekkel, ennyinek bőven elégnek kéne lenni ahhoz, hogy a City mögött megcsípjük a 4. helyet.

Ha nem sikerül, akkor igazából meg is érdemeljük a sorsunk. De szombaton már tehetünk ellene is. A napfényes Stoke-on-Trentben.