Sünkezdés


Ez nem volt egy jó Sünderland. Az út se, mert bár ők is Észak-Angliában leltek honra, január az az időszak, amikor akkor se mennék oda, ha medvehájjal kenegetnének. Oké, máskor se, de még mindig jobban jártunk azzal, hogy ilyenkor futottunk velük össze, mint mondjuk 4 fordulóval a vége előtt, amikor előadják a szokásos menekülő futásukat a nagy piros vonal fölé. A labdarúgás vörhenyes zsenijének (illetve az őt követő párducnak) köszönhetően idén speciel pont nem fogják ezt a vonalat átugrani, mert ez nem egy jó Sünderland,  így hát ellenünk se voltak valami jók. A nagyobbik baj, hogy sajnos mi sem voltunk azok.

Van az tizen-pár darab öregúr, akik huzatos kastélyokban éldegélnek a ködös brit láp mélyén, lefekvéshez is öltönyt vesznek fel és általában, úgy néznek ki, mint amikor egy vámpír Mádl Ferencnek öltözik halloweenkor. Előgurítja a garázsból a negrító sofőr a Rolls-t, beülnek hátra balta arccal, beutaznak szépen egy még nagyobb, még szélfúttább, még szürkébb kastélyba, ahol egy szórt fénnyel megvilágított, tágas teremben körbeülnek egy FA vésetű körasztalt, és elgondolkoznak: “Na, ma akkor hogyan szopassuk meg a Liverpoolt?” Ki is terítettek szépen egy nagy naptárat, megfogták a kis sün meg a strandkorlátkék teveösztöke bábukat és már kész is volt a terv: „közjegyző jelenlétében” eldőlt, hogy milyen jó lesz 2 napon belül a City után a Sunderlandhoz utazni, ahol még hideg is van. Hátha megfáznak. Majd egymás tenyerébe csaptak, átvonultak egy barna bőrfoteles, kandallóval meg kiterített oroszlánnal díszített szobába, ahol fékevesztett örömükben vidáman verték egymásnak hajnalig.

Hát nem. Vagy igen, lehet, de teljesen felesleges ezen feszülni. Mindenki pontosan tudta a sorsolás eredményét már augusztus elején, nem vasárnap délután vette ki a piros golyót egymás szájából a nagy üveggömbből a sorsoló kislány, hogy hoppácsak, Liverpool játszon má’ mégegyet, ha úgy is benne van a lendület. Lehetett rá számítani, készülni, mégis, olyan érzésem van, hogy – ha most nem kezdünk el belemenni minden egyes esemény pillangó-hatás szerű elemzésébe – ami történt, az benne volt a kalapban.

A Shitty ellen egyértelmű volt, hogy a full kezdőnek kell felállnia, a mostani meccsre nyilván jönnie kellett volna egy kipihent A/B csapatnak. Hát ja, ha tudom, hogy seggre fogok esni, akkor előtte leülök. Egyrészt kurva nagy leolvadást éppen teljesen kipihenten is tudunk produkálni: A Bournemouth előtt „B” csapatos faegerezés ment, a West Ham elleni örömóda előtt meg egy hét szünet, meg egy elmaradt bounceback. Másrészt viszont ha pl. Mané nem fasz, akkor régen elfelejtettük volna a meccset, naptárral, bíróval, tizivel, mindennel együtt.

A számok alapján megvolt a fölényünk, de tényleg nagyon tunya volt a csapat. Studge meg Gini lövöldözését leszámítva nem nagyon volt igazi helyzetünk, ami gólt szereztünk, az meg pont az volt, amit ellenünk szoktak szerezni a kicsik: szögletből, lefejelve, eltörve, bemákolva. Nagy csapat sajátja tud ez lenni, a Dinamó csodataktikájának is jelentős szelete, hogy Koszta Tivadar majd befejeli, aztán busz és kontra, aztán profit. Apróságok döntenek ilyenkor, ha Minyon nem szedi le Defoe lábáról a lasztit, lehetett volna zakó is, de  győzhettünk is volna, ha Mané agya nem kapcsol le megint, ahogy tette azt pl. a Stoke ellen. Rátette Klopp a pénzét arra, hogy a fáradó „A” csapatban még van annyi lendület, hogy a faegerezés előtt még ezt a meccset összeszorított fogakkal, egy nagy levegőt véve betolja, és alapvetően igaza is lett. Billegős döntetlen volt, az egyéni hibákat meg nyilván nem lehet belekalkulálni a taktikába, előre.

Ami viszont kicsit aggaszt, az a rotáció. Nem pont azért, hogy miért nem lehetett behozni mittudomén Ejariát, vagy Ojót, vagy Woodpeckert a kezdőbe, mert egy ilyen fogyó lendületes átgurulás is valid módszer, még az eredmény ismeretében is. Klopp kevés játékost szeret használni és azokban bízik és az utolsó csepp naftát is kicsavarja belőlük (phrasing), az tuti. Csak ha véletlenül megint BL csoportban találjuk magunkat jövőre, akkor simán benne van, hogy egy nappal több pihenővel, de pl. Moszkvába kell utaznunk, hidegebbe, és messzebbre. Úgy, hogy megint ott tartunk, hogy Bobbynak kurvára kéne legalább 2 teljes meccs a padon, hogy visszataláljon régi önmagához – ami egyébként látványosan jót szokott tenni Counak meg Cannak is – , Cou még ki tudja, mikorra kerülhet formába, Studge-ot tudjuk, sorolhatnám.

És ott van még Hendó, aki élete formájában játszik, csak érteni nem értem, hogy mi a péknek kell fenntartani 4-1re vagy még jobban lesimázott meccseken, meg ilyenkor mást se nagyon becserélni a 70+ percig. Ha meg azért tartjuk a fiatalokat, hogy rájuk építsünk, akkor azért csak többet kellett volna látnunk eddig belőlük, nem?

Nincs verseny a játékosok között a helyért, aki egészséges, az kb. játszik, akkor is, ha formája alapján egyébként nem kéne. És még sehol nem vagyunk kint a vízből, mert a buzi kupák miatt 6 meccsünk lesz még januárban, utolsóként pont a Dinamóval, ahol nagyon hamar vége lehet Klopp „title contender” kezdetű mondókáinak. Meg sok minden másnak is, mert ebből a top 6-ból én biztosan nem merném megmondani, hogy ki lesz benne végül a top4-ben.