This is England!

Anglia mindig is szeretett különutas lenni nekik nem kell sem az SI rendszer, sem a közös pénz sem az EU, nekik tökéletesek a saját a szigeteken jól megszokott tradicionális sajátosságok. Miért pont az általuk feltalált sport a foci lenne kivétel? Így az ünnepek alkalmával mikor minden más értelmes helyen pihennek, ünnepelnek, feltöltődnek a csapatok, játékosok, edzők az Angolok bizony meccs dömpinget tartanak. Jönnek egymás hegyén, hátán a meccsek. Néha nincs is 48 óra két meccs között. Aztán megy persze a csodálkozás, hogy az angol csapatok nem jutnak messze Európában és a nyári tornákon meg sehol sincsen a válogatott… No meg persze az egyetlen világbajnok csapatuk 4-4-2-je is megkérdőjelezhetetlen taktikai csoda. Ebben persze a Fonat értő közönségének új információ nincsen, de tökéletes felvillantás a mai poszthoz.

Ma egy kicsit statisztikailag nézzük meg a már feszegetett témát, hogy napjaink legjobb edzői közül kettőnek a stílusa hogyan alakult egymáshoz kísértetiesen hasonlóvá az Angliához és az Ikaruszokhoz való alkalmazkodás jegyében. Klopp, Pep welcomme to England!

No és akkor az élet és a munka közbe szól. Szóval a tervezett nagy esszé helyett egy rövidebb stattal mondom el poszt lesz. (A táblák jó méretű képként vannak feltöltve, de valamiért nem nagyobbodik klikkre, alálinkeltem a dolgokat, azon keresztül jó lesz, új lapon nyitja meg a táblákat.)

Nagyobb méretben

Alapvetően öt jelentősebb változás van Pep esetében a Citynél, melyek persze mind össze függnek. Alapvetően soha nem kapott ennyi gólt, soha nem volt ilyen alacsony a PPG, amire rá lehet mondani persze sose volt még ilyen erős bajnokságban, ami igaz is. Sose volt még ennyire pontatlanul passzoló a csapata és sose volt ennyire alacsony a labdabirtoklása, mivel sosem volt a számára ennyire nem passzoló kerete, ami meg is látszik azon, hogy a neki megfelelő középpályások hiányában 4-2-3-1-et alkalmazza idén a legtöbbször.

Nagyobb méretben

Pepre azt szokták mondani csak egyféle stílust tud, amiben van persze igazság, de ha lemegyünk az igazi finomságok szintjére, akkor látszik, hogy pl. a kiugratások tekintetében egészen mások voltak a csapatai. A City kapcsán az látszik sose volt még csapata mely ilyen kevés rövid passzt tolt volna, ami megint a középpályások hiányára vezethető vissza, mert az egy szem folyton sérült Gündogan nem elég. A másik, amit itt érdemes észre venni, hogy a Bayern passz statisztikáin főleg a hosszú passzok számán látszik, hogy ott is 2-3 évbe telt, míg olyan lett teljesen a csapat stílusa, mint azt ő szereti, ebből szerintem az a következtetés, hogy a City is a várható nyári változásokkal a tőle megszokott stílus felé fog elmozdulni. A jelenlegi szezon kiugró nála.

Nagyobb méretben

Klopp esetében ezt a táblát már láthattátok. A fő megállapítás az, hogy a két bajnok csapatát leszámítva sosem volt a hatékony védekezésről híres (ez a lehető legfinomabb megfogalmazás). Kloppnál is az idei szezonos 4-3-3 és pass&move foci jelentős eltérés a korábbiakban megszokottól, mégis szerveresebb logikusabb fejlődés, mint Pep esetében, hiszen jelen esetben egy tudatos döntés eredménye.

Nagyobb méretben

A fő megállapítás jelen esetben, hogy Klopp csapatai mindig is támadásban voltak jók. A másik, amit érdemes megjegyezni, hogy az idei csapat még a Kloppi csapatok közül is kiemelkedik a támadó erejét tekintve.

Nagyobb méretben

Klopp idei stílus eltérése egyértelműen a 4-3-3-as váltás és a kiscsapatok ellen alkalmazott pass&move avagy ha nagyon akarom tiki-taka szerű foci eredménye. Nagyon éles a különbség a kiscsapatok Ikarusz törős focija és a nagycsapatok elleni focink között. A kicsik ellen van egy türelmi focink, míg a nagyok ellen megy a klasszikus Kloppi Heavy Metal foci. Az eltérés a stílusban leginkább a labdabirtoklásban és a passzolásban látszik.

Nagyobb méretben

A nagyok ellen sokkal gyorsabb kontrásabb a csapat, emiatt persze sokkal pontatlanabb is. Az Ikarusz törés következménye, hogy a kicsik ellen sokkal több beadásunk van, hiába nincsen már olyan csatárunk, akire érdemes lenne beadogatni.

Nos, most ugyan nem a klasszikus Pep ellen, de Pep ellen megyünk, így várható a rangadós focink. Garantálni lehet, hogy nem nálunk lesz többet a labda, ma nem fog 100+ passzt tolni Hendó stb. Ma jön a pressing, gegenpressing és a villámgyors támadások, amiben Origi, Mané majd csereként Sturridge nagyon tudnak élni. Klopp alatt szokásom, hogy a rangadóktól kevésbé félek, hiszen az underdog foci az a klasszikus Kloppi foci ez nagyon megy neki. Elvileg a keretünkben és a kezdőnkben pont az a szép, hogy mind két focira alkalmas. Csak kicsit a rotációtól pontosabban annak hiányától félek. Alapvetően egy izgalmas nyitott és feltehetően sokgólos meccs várható. A végkimenetre inkább nem tippelnék.