This is England!

Anglia mindig is szeretett különutas lenni nekik nem kell sem az SI rendszer, sem a közös pénz sem az EU, nekik tökéletesek a saját a szigeteken jól megszokott tradicionális sajátosságok. Miért pont az általuk feltalált sport a foci lenne kivétel? Így az ünnepek alkalmával mikor minden más értelmes helyen pihennek, ünnepelnek, feltöltődnek a csapatok, játékosok, edzők az Angolok bizony meccs dömpinget tartanak. Jönnek egymás hegyén, hátán a meccsek. Néha nincs is 48 óra két meccs között. Aztán megy persze a csodálkozás, hogy az angol csapatok nem jutnak messze Európában és a nyári tornákon meg sehol sincsen a válogatott… No meg persze az egyetlen világbajnok csapatuk 4-4-2-je is megkérdőjelezhetetlen taktikai csoda. Ebben persze a Fonat értő közönségének új információ nincsen, de tökéletes felvillantás a mai poszthoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Stoke Market

December 23., kellemes karácsonyi vásár a semmi közepétől még két sarokkal kijjebb fekvő Stoke-on-Trent városában, közvetlenül az atomhangár mellett. Van bratwurst meg forralt bor potom 5 fontért, Allen pedig épp azon töri a fejét a hordó mögött álldogálva, hogy mivel lephetné meg egykori csapattársait, idén nem szeretne úgy beégni, mint tavaly az Originek adott papuccsal. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az elmúlt orkok szelleme

 

Vagy elmúlt kedvencek orkfejfájú temetője, van még hova skálázni a közös pontokat, a lényeg, hogy holnap a Stoke csapata érkezik hozzánk. Kiszenvedett győzelem? Alázás? B-betűs megaszopás? A válasz kiderül holnap este 8-kor, mert hogy én nem fogom tudni megmondani, az is kurvaélet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Férfias játékok

Az Evertonnal alapvetően csak a baj van ilyenkor. Bevallom, hogy egyébként például nagyon tudtam szurkolni nekik amikor az Arsenalt verték meg, vagy amikor Fellainit felébresztették az alvó ügynöki státuszából, és a Koeman-Everton párosítás is virágzónak ígérkezett még nyáron, de be kell látnom, hogy a Stanley park rossz oldalán lassan már csak a gaz él meg, és egy szép esős szerda estét idézett a Britanniából a tegnapi jelenésünk is. Kár, hogy Joey Bartont most zsákolja be épp a Burnley, elférne a kékeknél is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kátyús utakon

Húsz kőműves brigád kapja meg minden nyáron a feladatot, hogy olyan utat tessék építeni, melyen maga mindenki oda-vissza végigviszi dömperrel a többi csapatot; és az nyer, aki leggyorsabban teljesíti a 38 utaztatást. A dolgot nehezíti, hogy az utaztatott brigád vezetés közben végig baszogathat, illetve gránátokat dobálhat az utadra, hogy szívjál később a tankcsapdákkal. Hiába vagy a leggyorsabb, ha a kátyúidba a többieknél többször beleragadva túl sokat időzöl ott. Mi is egy ilyen kátyúba ragadva veszteglünk jelenleg, és a második félidőnk alapján úgy tűnik, hogy sikerült úgy megtolni a szekeret, hogy ezen most túllépünk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Útelágazódás

Tudom nehéz szó. Ettől még tény az idei szezon kezdet lendülete kiveszőben, jöttek a sérülések és a rossz eredmények, így pillanatok alatt kipukkant a rózsaszín-vöröses kis buborékunk. A világ egyből kevésbé szép hely a keret újra szar. Karius nevét kimondani is szentségtörés. No, igen kellőképpen szélsőséges érzelmi típusok vagyunk mi Liverpool szurkolók. A világ a kelleténél fekete-fehérebb. Vagy minden szép vagy minden szar és szeretjük figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a világunk bizony sem nem fekete sem nem fehér, hanem a szürkének kismillió árnyalata között változik folyamatosan. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vissza a földre

A West Ham már csak ilyen nekünk. Brandan lecidázott tőlük 0-3-ra, most legalább az X jött Kravietz tippmixén, így van apanázs jégersörre. Meg is nyitom a mai posztözönt a kiharanggal, mert ebben a csodás csapkodó decemberben egymást érik a meccsek. Lesz szó a meccsről, Kariusról, a reményekről, vágyakról és nem utolsó sorban idegrohamot elkerülve arról, hogy mi a fészkes fasz került a csapat seggébe.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bizonyítvány

 


… aminek magyarázatára mindkét csapat rászorul, mi az előző meccs, holnapi ellenfelünk a West Ham pedig az utóbbi hetek teljesítménye, pontosabban annak hiánya miatt. Kemény lesz, és nem csak azért, mert az utolsó egymás elleni 6 meccsünkből összesen egyet tudtunk nyerni, mindössze 4 darab szerzett góllal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Anger management

*##&@]%4!***+(}}!!4!… Ahh, kicsit jobb. Vagyis kurvára nem. A Liverpoolt nem választhatod kedvenc csapatodnak, mert  a Liverpool kurvára kiválaszt téged magának, hogy aztán nyomorba döntsön, a letargia végtelen, bélbolyhos bugyraiba nyomja arcodat még a legunalmasabb vasárnap délutánokon is. Egy-két bögre eltörött? Sörös üveg? Menj már a faszomba, jövő héten a West Ham jön. Hidd el, én sem most akarom vérben forgó szemekkel megírni ezt öf-et, de sajnos most érek rá. Mikorra boldog nevetést terveztem, de aztán tökön rúgtak, négyszer, most meg rá kell ülnöm a heréimre, hogy gépelhessek. Spoilerveszély: kurvára rózsaszín ködben vagyunk, a ház még véletlenül sem ég, még mindig zseniális a ppg-nk; most viszont szigorúan szűk látókörű, zsigeri fájdalomból jövő posztot olvashattok. Egy kattintás ide a folytatáshoz….