Torkos kedd

Hála az FA lelkes mókusainak nem maradtunk kora ősszel sem hétközi szórakozás nélkül és élvezhettük Walt Disney hagyatékát. Kései kiharangozó lévén már tudjuk, hogy a következő meccs bizony igen erőpróbáló típusú lesz, de ne szaladjunk előre ennyire, mert bár olyan sok információval nem szolgált ez a meccs, azért csak van miről beszélni/írni/olvasni. A következő sorok folyamán mindenki válogassa ki melyik inget érzi magáénak.

Mikor a kezdőt néztem a meccs előtt nem igazán ocsúdtam fel. Hét helyen változott a kezdő a hétvégi londoni kirándulás óta úgy, hogy egyedül Grujic lógott ki tapasztalatban. Szokásos taktika, erős kezdő, új Moreno haj, új kapus, Champós sárdagasztó ellenfél, minden adott volt a magabiztos győzelemhez. Adta magát az ellenfél is, jöttek előre letámadni derekasan a labdakihozatalunkat, őszintén, bevállalósan, kőkeményen beleálltak a meccsbe és nem buziskodtak a busz parkolással.

Ennek megfelelően a magas védelmivonallal nem kompatibilis védők miatt volt is rengeteg hely a brazil defekt duónak, valamint Originek. A körülmények jók voltak, a kezdőnk erős, a támadóink pengék, de az első félidő támadójátéka akadozott, annak ellenére, hogy a helyzeteink megvoltak, hogy már a szünetre eldöntsük a meccset. Ez nem történt meg, Origin szemmel látható volt a meccshiány és versenyt önzőztek Coutinhoval, hogy még véletlen sem az egyszerű megoldást válasszák. A félidőt Ragnar mentette meg, állófasszal feldöntötte szögletből nem tudunk gólt lőni mítoszt. Nem voltunk bár szarok, sőt, egy percig sem volt semmi okunk nyugalmunk elvesztésére. Olyan volt a félidő, mint egy nagyon pöpec svájci óra, ami nagyon faszán néz ki, irdatlan szépen jár, egy közepes méretű belvárosi lakás árával ér fel, de 5 perc késésre van beállítva.

Három stabil, formában levő, egészséges CB-nk van, akik tökéletesen passzolnak egymáshoz, plusz a passzmágus Sakho, akit még nem sikerült lerángatni a szerekről, de az világosan látszik, hogy a védelmünk gerince igencsak megerősödött. Jó látni, hogy igazából mindegy ki játszik Joelen mellett értelmes amit védelem néven a pályára rakunk. Valamint örvendetes volt látni, hogy Karius igazán érzi a tizenhatosra kijövetelt, szépen pusztított amikor kellett. Bár fiatal kapusként a ő sem feltétlen a magabiztosság lovasszobra, azért jó hogy van értelmes opció kapusposzton is. A második félidőre Klopp helyre üvöltötte az óra pontos beállítását és tetszetős támadásaink sokkal veszélyesebbek lettünk. Origi görcsössége eltűnni látszott, végre voltak jó döntései is. Cou végre megértette, hogy messziről kibaszott kisebb arányban lesz gól egy lövésből és sikerült is a 16-oson belülre gyalogolni egy darab kényszerítőből. Origi pedig bebaszta a rövidbe a tökéletes kiugratást, ahogy kell.

Jó volt, hogy volt meccs hétköznap, de pont annyira volt izgalmas, mint a Barcelona és egy random kelet-európai (ne adj isten poszt szovjet ázsiai) csapat BL csoport meccse, pont az a kérdés maradt, mennyit akar játszani a jobb csapat. Grujic jól elfért, egy két lámpalázas mozdulata volt, és az első félidőben erőteljesen nem érezték egymást helyezkedésben Coutinhoval, de még van ideje cápásodni. Elszoktam ezektől az unalmas Liverpool meccsektől, mivel az elmúlt években bizonyított istenbarma hozzáállással bárkitől képesek voltunk kikapni (Burnley khmm). Igazán élvezetes lenne, ha ugyanilyen unalmas magabiztossággal tudnánk a PL-ben is kiscsapatokat verni úgy 20-25 alkalommal a szezonban, valamint a csirkéket még egyszer a következő ligakupa fordulóban.

Hasonló izgalmakat mindenkinek!