Dejan Lovren rémálma

Alig több mint 13 hónappal a Liverpoolba igazolását követően Dejan Lovren életének legnehezebb napjait élheti éppen. A saját maga által “dream comes true”-ként aposztrofált történet igazi rémálommá vált számára a West Ham elleni óriási hibája óta. Ráadásul éppen egy feje fölött zajló pozícióharc negatív szimbólumává is vált, ezek a szimbólumok pedig nagyon ritkán szoktak bármennyire is pozitívvá változni. Frusztráló történet az Anfield Roadról.

lovrenalma1

2014. július 27-e ugyanúgy jó nap volt a Lovren család és a Liverpool rajongók életében. A Southamptonból igazolt horvát védőnek egy álma vált valóra azzal, hogy Liverpoolba igazolt. Remegő hangon, megilletődötten mesélt arról, hogy mekkora élmény neki, hogy itt lehet, mennyire elvarázsolta az Anfield hangulata, és hogy tűkön ül a szezon kezdetéig. Dream move-ról persze körülbelül minden harmadik Liverpoolba igazolt focista mesél, általában elég fokhagymaszagúnak is tűnnek ezek a nyilatkozatok, Lovrenen viszont tényleg látni lehetett, hogy éppen a saját mesevilágában tapogatózik. Vele együtt örültünk mi, szurkolók is, több mint jól nézett ki ugyanis az ajánlólevele: a Premier League egyik legjobb védelmének a vezére volt a Sotonban, hangadó volt a sorban, jól passzolt, sok labdát szerzett, és statisztikailag kimutathatóan keveset hibázott. Éppen annak a karakternek tűnt, aki vissza tudja hozni a pályafutása csúcsán lévő Carragher karakterét a csapatba. Azt az arcot, akinek a jelenléte talán éppen a különbséget jelentette volna az arany és az ezüst között ’13/’14-ben. Sokakkal egyetemben én is nagyon örültem annak, hogy jött.

Aztán tudjuk mi történt. Pontosabban csak nagyjából látjuk, hogy mi történt, ugyanis meggyőződésem, hogy maga Lovren sem tudja, hogy mi a fasz történt és történik vele, mióta hozzánk jött. Hibát hibára halmoz, időzített bombaként ketyeg a védelem közepén, sokszor túlvállalja magát, a korábbi határozott vezérből pedig egy szorongó, csetlő-botló valakivé lett, aki egy ütemmel a történések mögött van. Megfejthetetlen pálfordulat ez a karrierjében, aminek túlnyomórészt mentális okai lehetnek. Magánemberileg könnyű rokonszenvezni vele, látjuk rajta, hogy nagyon dolgos és hajt és nem hazudott a bemutató interjúja alatt, ez a liverpooli fázis azonban nem akar összejönni az életében.

Szurkolóként viszont még annál is könnyebb a pokolba kívánni. Sajnos ez utóbbi odáig fajult, hogy a West Ham elleni hibáját követően halálos fenyegetések miatt le kellett törölnie az Instagram fiókját. Idáig pedig nem szabadna egy poolosnak sem eljutnia, ilyennek egyszerűen nem teheti ki senki egy játékosunkat és a családját sem. Játszon bárhogy is.

Helyezzük bele a képletbe Brendan Rodgers egyre nyilvánvalóbb és még annál is frusztráltabb hatalmi tusáit, azonosítsuk Lovrent az egyik legnagyobb ütőkártyaként mindegyik fél kezében, és már kész is van a nyomasztó thriller. Lovren köztudottan Rodgers igazolás volt tavaly nyáron, Rodgers pedig hajlamos vakon szeretni a saját igazolásait, és élből elutasítani azokat, akiket a híres/hírhedt liverpool transfer committee rakott a keretébe.

Itt pedig Mamadou Sakho érkezik a képletbe. Lovren szerencsétlenségére éppen a klub egyik, ha nem a legnagyobb közönségkedvencével vetekszik a szent tehén Skrtel melletti védőpozícióért, miközben őt a rosszallás – halálos fenyegetés egyenesen kezeli a közönség. Sakho egy szerencsés csillagzat alatti igazolás volt 2013 augusztusában, akit azóta is a transfer committee egyik legnagyobb fogásaként tartanak számon. Coming out: imádom Mamadout és indulatos vagyok a mellőzése miatt, de ez a cikk most nem rólam szól, sőt, róla sem.

Rodgers balga módon húzta magára ezt a problémát. Az előszezonban lehorgonyozott Lovren mellett, mivel – wait for it… – saját igazolás, az első három meccs clean sheetje pedig pont jó volt arra, hogy szőnyeg alá söpörje a vele kapcsolatos problémákat. Holott már a Bournemouth ellen is időzített bombaként szerencsétlenkedett néhányszor, aztán két héttel később fel is robbant. A válogatott szünet annyiban a felek, és főleg BR segítségére jöhet, hogy nem kellett két napon belül rögtön lándzsát törnie következő fordulóban látható kezdő mellett és annak megfelelően edzeni keddtől, hanem kap egy kis időt átgondolni a hogyantovábbot. Nagyon fontos személyi döntés előtt áll ugyanis.

Dejan Lovren rossz szereplése, és főképp az annak ellenére zajló folyamatos játszatása mára az elhibázott Rodgers igazolások és csökönyös, manipulatív Rodgers jellem szimbólumává vált, és mint ilyen, a BRout!-ozók egyik kedvenc kártyájává is lett. Mindeközben a makkegészséges, és a West Ham fiaskó előtt is tömegesen kezdőbe kiáltott Sakho a padon penészedik, önmagában is erősítve annak a kártyának a színét. Innentől kezdve megkockáztatom, hogy Rodgers liverpooli edzősködése legnagyobb egyszemélyes döntése előtt áll. Vagy mindenkire fittyet hányva, szemellenzősen hajt előre és továbbra is Lovrent kezdeti, beleállva az egoja miatt abba, hogy még egy hibátlan Lovren meccsel sem tud renomét emelni sem nála, sem magánál. Vagy elkönyveli az arcvesztést és kezdeti Sakhot, amivel rövid távon enged és nyugtat, de megadja annak a lehetőségét, hogy egy látványosan rossz Sakho meccsel elkezdhet bezzegezni indirekten visszaterelheti a saját medrébe a történéseket, a’la Lovren – Skrtel.

lovrenalma2

Persze sokan nekem jöhettek, hogy paranoid vagyok Rodgers-szel szemben és túl sokat látok bele ebbe a dologba, mert valójában azért tud ő jó fej lenni és most majd simán Sakho játszik addig amíg jól játszik és tud játszani. De az igazság az, hogy én már tökre nem hiszek Rodgersnek és belefáradtam a machinálásaiba, amint a szoruló hurok alatt is csak a saját liverpooli teljhatalmát akarja építgetni, a csapat rovására. Innentől kezdve pedig nem tudom elhinni, hogy meglépi az egyetlen racionálisnak tűnő lépést és ligakupa meccsekre száműzi Lovrent.

Üdvözöllek 2015 őszének liverpooli forgatókönyvében, ahol a kudarc a siker, és a siker a kudarc. Dejan Lovren rémálma pedig a premier plán.